Rész,  Fezejet

 1     1,  I  |                Én meg harmincnyolc.~- Akkor ön csókol nekem kezet, s
 2     1,  I  |               terembe, ahol csakugyan akkor iparkodott egy szolgálattevõ
 3     1,  I  |               elfogadóterembe. ~- No, akkor én elhordom magam innen! -
 4     1,  II |             mert mikor a szem kérdez, akkor arra a szemnek kell megfelelni,
 5     1,  II |               Cukorral szoktam.~- No, akkor hát elõre bocsátom azt,
 6     1,  II |           Olvasta ön már Flammariont? Akkor tudja, hogy - hozzávetõleg -
 7     1,  II |               igazán szép tollával -, akkor választania kell - két közönség
 8     1,  II |              Hanem saját maga.~- Hisz akkor jobb volna nem élni.~Alasztor
 9     1,  III|                Hát nem szabad énnekem akkor jönnöm az én kis mamámhoz,
10     1,  III|               hogy angolkórba esik.~- Akkor mehetsz a szobádba alunni.
11     1,  III|             ön teremtette meg magát.” Akkor aztán majd õ sírt volna.~
12     1,  III|             csak azt engedd meg, hogy akkor bejöjjek, mikor az a Párizsban
13     1,  IV |         szeretem az ékszereket.~- No, akkor Meritorisz úr elõnyben van.
14     1,  IV |             belépnek õk ketten, éppen akkor foglalja le a társaság figyelmét
15     1,  IV |           szép darabot végignézhette, akkor már nincsenek elõtte titkok:
16     1,  IV |     konyhapénzt. Mucuskám! Bubiskám!” Akkor már baj van!~- Uram! Ez
17     1,  IV |               színésznõnek készültem. Akkor is valahányszor valamit
18     1,  IV |            kezéhez adja át.~- No, hát akkor jöjjön be a levéllel.~-
19     1,  V  |               társaság elõtt, de csak akkor tudta azt a kezébõl kikapni,
20     1,  VI |              ha szemközt ül a leánya, akkor nem lesz képes azt megölni...~
21     1,  VI |          leány fuldokló hangon.~- Hát akkor tudod, hogy mi ért bennünket?
22     1,  VI |               tõled!~- Hát mit akarsz akkor? Minek sírsz?~- Csak egy
23     1,  VI |         kevesebb volt beletéve.~- Hát akkor adj ide a magadéból.~Arra
24     1,  VI |             többé el nem olvad.~- Ah! Akkor az olyan embert, aki ezzel
25     1,  VI |               anyjára meresztve. Hisz akkor ez a szer egy angyal!~És
26     1,  VI |     aláírásokat sajátomnak.~- De hisz akkor önön veszik meg azt az összeget.~-
27     1,  VI |               a víz fenekére elértem, akkor elõugrik, mint a «Deus ex
28     1,  VI |              Én pedig mondhatom, hogy akkor voltam életemben a legboldogabb,
29     1,  VI |         kérlelé Bertalan.~Tétovázott. Akkor aztán odaugrott hozzá a
30     1,  VI |           külsõ ajtót csukódni hallá, akkor kiment az ajtókat bezárni.~
31     1,  VI |               mondom! Az a másik csak akkor adta nekem az életet, amikor
32     1,  VI |         amikor nem tudtam róla; de ez akkor adta az életemet, amikor
33     1,  VII|             szobaleányok dáridózzanak akkor, amikor a gazdáik a falba
34     1,  VII|  kontempláljanak reggelig a dutyiban, akkor majd kieresztik õket.~-
35     1,  VII|               fogom neki elmondani.~- Akkor még valami rosszabb helyre
36     2,  I  |         idõvártatva azt mondá a nõ:~- Akkor én is elmegyek a leányommal
37     2,  I  |           Pancsovára.~- Hát énbelõlem akkor mi lesz?~- Ön megszabadul
38     2,  I  |         feljelent a rendõrségnél, hát akkor megbüntetik az ön feleségét
39     2,  I  |             nevedet viselõ nõnek. Hát akkor az elsõ esetben veszem a
40     2,  I  |     szomszédokat, rendõrért kiabálok: akkor te, mint nagy ember, el
41     2,  I  |            semmi ingó-bingója.”~- Hát akkor maradok a fekvõségemnél... -
42     2,  I  |             mondja, hogy törvénytudó: akkor ismernie kell azt a törvényt
43     2,  I  |            Vida-tánc démona megszáll, akkor én megszûntem ember lenni:
44     2,  I  |            ember lenni: csoda leszek! Akkor engem három férfi nem bír
45     2,  I  |             férfi nem bír megfékezni! Akkor velem van az ördög! Akkor
46     2,  I  |             Akkor velem van az ördög! Akkor én azt, aki a kezem közé
47     2,  I  |               az ágyból? Ha este van, akkor vacsora ideje van. Igen,
48     2,  I  |        megszabadult a démonától.~Csak akkor kérdezte már a leány, mikor
49     2,  II |      Meritorisznénál szobaleány volt: akkor még Zsuzskának hítták. Az
50     2,  II |          szerencsénk vele találkozni, akkor kék frakkja volt, Meritoriszéknál
51     2,  II |         csinál a tiszteletével.~- Hát akkor mi köti önt hozzá? Mi hordta
52     2,  II |           neki húszezer forintot, hát akkor nemcsak hogy elhallgat,
53     2,  II |                  Adott volna ön nekem akkor egy rózsacsokrot, az kedvesebb
54     2,  II |               gyûlölök, én szeretek”, akkor ezen a tituluson nincs válóper.)~ ~
55     2,  III|     tartalmukról bebizonyítani.~- Hát akkor mért tartja ezeket a leveleket
56     2,  III|                higgye el nekem.~- Hát akkor mért nem akar megszabadítani?
57     2,  III|               mikor mindezen átesett, akkor elég az egyik félnek megbánni
58     2,  III|  tapasztalatból, hogy, a férfiak csak akkor tudnak írni, ha a szájukban
59     2,  IV |           alak az õ jegyese volt. Még akkor a gigerli szót nem találták
60     2,  IV |           lionnak hítták a divathõst. Akkor ez egyike volt a magyar -
61     2,  IV |             vezéreinek.~S ez az ember akkor felbontotta a viszonyát,
62     2,  IV |               a dzsentri társaságban. Akkor azután hirtelen behízelegte
63     2,  IV |        mártatott, végighúz a sorokon, akkor azok egy perc múlva láthatókká
64     2,  IV |               lépcsõre nyíló ajtón, s akkor aztán - otthon találja magát.
65     2,  IV |             feleségem szobájában, hát akkor én önt az ablakon fogom
66     2,  IV |             velem érintkezésbe jönni, akkor kénytelen lesz engemet felkeresni.
67     2,  IV |               feleségéhez fordulva -, akkor aztán mindjárt ott is maradhat
68     2,  V  |             hogy elmennek Pancsovára. Akkor az asszony bizonyosan itt
69     3,  I  |        levelet adtam át.~Helvila csak akkor vette észre, hogy két levelet
70     3,  I  |             Igazán õ volt a gardedám.~Akkor aztán hozzáfogott az ajándékcsomag
71     3,  I  |         méntelepek egyikénél...”~- Ez akkor volt, tudod - mondá Camilla -,
72     3,  I  |       kifizessem. Én könyörögtem neki akkor, hogy lásson valami hivatal
73     3,  I  |                A levél így folytatá:~„Akkor a minisztériumtól az a válasz
74     3,  I  |               érzéstõl megszabadítja? Akkor még csak a páráját szíttam
75     3,  I  |               holléte ki nem tudható, akkor az elhagyott árva számára
76     3,  I  |             hová dugták a strinkszet. Akkor aztán azt mondják neki: „
77     3,  I  |              víz!”; ha közel találja, akkor „tûz, tûz, tûz!”, s ha megtalálta
78     3,  I  |              megtalálta a strinkszet, akkor futnak elõle; akit utolér,
79     3,  I  |               meg, mi van a levélben.~Akkor aztán Zeno ki hagyta a kezébõl
80     3,  I  |      végigolvasta a levelet Zeno, már akkor teljesen ura volt a szerepének.
81     3,  I  |                Nagyon jó lesz.~- S ha akkor õ kezét nyújtja felém, én
82     3,  I  |           vastag hazugság volt.~- Hát akkor mért rohantál ma rám, Vigárdynak
83     3,  I  |          kineveztettem tanítónõnek.~- Akkor átfutott a fülemen. Te tanítónõnek?~-
84     3,  I  |          Tiltakozom ellene. Pedig még akkor csak in petto volt a sors
85     3,  I  |               elfogadtam ez állást.~- Akkor még nem tudtad, hogy az
86     3,  I  |            nem kártyán nyertem.~- Hát akkor hol vetted?~Helvila odaállt
87     3,  I  |               galléromban találtam?~- Akkor mégis inkább akceptálom
88     3,  I  |       Nyomorult démon! Ez a betegség. Akkor hagy el, amikor itt kellene
89     3,  I  |               rámjönni a roham elébb. Akkor, amikor itt állt még! Most
90     3,  I  |             hogy veletek menjek, mert akkor kifestem az arcomat pirosra,
91     3,  I  |            Vigárdynak, s idehívod. És akkor azt mondod neki: „Uram!
92     3,  I  |              Jó! Te is engedtél nekem akkor egy napot, mikor azt kívántad,
93     4,  I  |          szívvel. Zeno csak nem jött. Akkor Helvilát küldte el az apját
94     4,  I  | Szerenádvalcert kezdte el lepengetni, akkor Helvila letette a tollat.~-
95     4,  I  |             tartott a lelki küzdelme.~Akkor felvette azt a tollat, melyet
96     4,  I  |              petróleumlámpás mellett.~Akkor aztán õt is elnyomta az
97     4,  I  |                karszékében ülve.~Csak akkor ébredt fel, amikor Helvila
98     4,  II |          mondhatom, hogy „meghótt”.~- Akkor én lövöm magamat fõbe!~-