| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór Tégy jót IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text
Rész, Fezejet grey = Comment text
1507 1, II | gyönyörködhetnék azokban az elmés észrevételekben, amiket
1508 1, IV | No, ezt nekem kell önnek elmondania, senki másnak.~Azzal megfogja
1509 2, II | jöttem éppen ide, hogy azt elmondjam. Tegnap este odamentem hozzájuk,
1510 1, IV | Lássuk már a medvét!”~(Elmondjuk-e gyöngébbek kedvéért a régi
1511 3, I | aminek az eredményét neked elmondtam, még hallottam tõle valamit,
1512 2, VI | Sándor utcai országkunyhóban, elmondva neki a tapasztalt fölfedezését
1513 1, VI | halottnak a merev nézése, akinek elmulasztották a szemeit lezárni.~Elcsendesült
1514 2, I | jótékonysági raptusodban egy dolgot elmulasztottál, „drága” barátom. Azt ugyanis,
1515 2, V | sem lehet: magától szokott elmúlni. De elmúlik egyszerre egy
1516 1, II | volna nem élni.~Alasztor elnevette magát. Gyönyörû fehér fogsor
1517 3, I | hogy olvassa el.~- De hát elnézhettem-e azt, hogy a pisztolyt a
1518 3, I | kiváló szakférfiúi állás elnyerése végett az állami méntelepek
1519 3, I | folyamodására, hogy azt az állást elnyerheti, miután az ahhoz megkívánható
1520 4, I | mellett.~Akkor aztán õt is elnyomta az álom, karszékében ülve.~
1521 1, II | szóval sem fogom a nagysád elõadását zavarni, s mikor a vendégnyáj
1522 1, IV | érkeznek, szintén a mûvészi elõadásra vállalkozott alkatrészek:
1523 1, IV | Beethoven-szimfónia mégiscsak elõadható lesz.~Aközben mind több-több
1524 3, I | hadd olvasom el!~Helvila elõadja a levelet.~Azt szépen a
1525 3, I | közeledett Camilla felé, rögtön elõadva idejöttének okait.~- Asszonyom!
1526 1, VI | A kisleány felébredt elõálmából. Hálószobájának a fala a
1527 3, I | ingyen engedjem azt át, ha elõbbre megyek, az utánam következõnek.~-
1528 3, I | a pancsovai hivatalbeli elõdjénél, akit Temesvárra promoveáltak,
1529 3, I | választ attól a hivatali elõdjétõl Helvilának.~Valami borravalót
1530 4, I | reszketett, lázban volt. Elõérzete volt az a megsemmisülésnek.~-
1531 4, I | várnád meg. Olyan rossz elõérzetem van!~Helvila sietett pakolni.
1532 1, VI | kezdett; ez nem a halált elõérzõ mosoly volt: ez a visszatérõ
1533 2, I | téged a büntetõ igazság keze elõfogjon. Te kacagva mondtad a megszabadítód
1534 2, I | fintorgásra, a lábait táncra, elõfogta csuklás alakban.~Azzal is
1535 2, I | Camilla szaladt a kredencbõl elõhordani a vacsorához valókat, odarakva
1536 2, I | kulccsal van bezárva. Camilla elõjön a hálószobájából, s felnyitja
1537 3, I | volt ijedve.~Hanem Helvila elõjött a fekete posztó alól, s
1538 1, I | neglizsében iparkodott jelmezét elõkeresni valami szekrénybõl.~- Méltóztassék! -
1539 3, I | hogy ezt a régi határozatot elõkeressék, s önnek a férjét az általa
1540 4, I | hogy egy ilyen lomtárbul elõkerült élettárssal ossza meg az
1541 2, I | óvatosan, elébb példálózva, elõkészíteni erre a jó hírre, ami után
1542 3, I | strinkszet, akkor futnak elõle; akit utolér, ütheti a hátát.
1543 1, VI | tölteni a teába, hogy hamarább elolvadjon? - mondá Helvila.~- Azzal
1544 1, VI | nem akartak elég gyorsan elolvadni.~- Nem jó volna rumot tölteni
1545 1, VI | Az én csészémben már mind elolvadt.~- Mert kevesebb volt beletéve.~-
1546 3, I | alakítani.~Mikor azt az elolvasott levelet a szívéhez szorítá
1547 2, I | bélyeget, a címzést. Újra elolvasták. Kettõsben olvasták. Utoljára
1548 1, IV | No, akkor Meritorisz úr elõnyben van. Számára útban van már
1549 3, I | használta a megváltozott pozíció elõnyét. Hirtelen kirántott egy
1550 2, IV | Tud spekulálni. Ismeri az elõnyöket és a hátrányokat, amik abból
1551 3, I | Camilla elvesztette az eddig elõnyös hadállását, hogy a leánya
1552 1, VI | mamácskám, engem hagysz elõremenni: csak azután gondolsz magadra?
1553 1, VII | VII.~Vigárdy a pálcájával elõretapogatózva botorkált le a lépcsõn.
1554 2, I | tehetségein kívül az, ami elõsegítette, nem a vakszerencse volt.
1555 1, VI | Bízzék magában. A közönség elõszeretettel van a nõírók iránt. Önnek
1556 1, I | tovább”.~Az inas kikísérte az elõszobaajtóig.~Dobokay Alasztor egyedül
1557 2, IV | koronkint fel is megy a klub elõszobájába, s megkérdi a szolgáktól,
1558 1, II | tengerszemnél, mely semmi élõt nem táplál, többet ér egy
1559 2, IV | betûk szép kék vonásokban elõtámadnak, s aztán, ha kihûltek, ismét
1560 2, IV | múlva láthatókká lesznek, s elõtûnik a levél érdemleges magva: „
1561 2, I | egy titkos rugót megnyomva elõugratta a rejtett fiókocskát, s
1562 1, VI | fenekére elértem, akkor elõugrik, mint a «Deus ex machina»,
1563 2, I | kulcsát. Visszajövet ismét elõveheti. Az ajtómon ugyan Dragomirovics
1564 1, VI | Camilla minden válasz helyett elõveszi a keblébe dugott levelet,
1565 4, II | lemondok az ön javára minden elõvételi jogomrul.~Azzal otthagyta
1566 1, VI | egyebet, minthogy naponta elõvettem az arcképét, s elbámultam
1567 2, I | láttára akarnám a karomon elõvezetni, s büszke arccal hirdetni:
1568 2, IV | beleütközik a méltóságos asszony elõvigyázati rendszabályaiba, mert a
1569 2, I | méreg. - Kockáztatni kell.~Elõvonta a keblébõl azt a kinevezési
1570 1, IV | nevetni, kivéve azokat, kik az elõzményeket nem ismerik. Ilyen a királyi
1571 1, II | szellemes ötletekkel, sok érzés elpazarolva benne...~- Hisz ez mind
1572 1, II | csalódást: a halvány, de könnyen elpiruló arcszín, a finom metszésû
1573 3, I | töltény sem volt.~Az arca elpirult a szégyentõl. Hogy üres
1574 2, IV | házasság bosszúból. Azután elprédálta a saját vagyonát is, meg
1575 2, I | mellett, szurtosan, elzüllve, elpusztulva! Most én kéjelgek abban
1576 1, VI | a nevetés az anyjára is elragadt. Együtt nevettek. Milyen
1577 2, I | nem gondolhat. A szívétõl elragadtatni meg van engedve húsz éven
1578 2, I | gazember! - kiálta Bertalan, elragadtatva indulatai által.~- No, hát
1579 3, I | Odarohant Helvilához, s elrántotta a fotográfgép mellõl.~-
1580 3, I | azt négyrét összehajtva elrejté a zsebébe.~- No, hát most
1581 1, II | hallgatózik.~Bosszúságát nem tudta elrejteni.~Alasztor megsejtette azt,
1582 1, IV | múlhatatlan tarokkparti elrejtésére.~- Óh, Amanda nagysám -
1583 3, I | ember egy utazótáskában elrejtheti. Hanem aztán, aki ért hozzá,
1584 3, I | Hisz az egész karrieremet elrontanád vele. Az egész világ tudja,
1585 1, VII | csinálsz?~- Hát egy kicsit elrontom a mulatságát a díszes társaságnak,
1586 2, I | nyolc forint minden hónap elsején oda van letéve az asztalra
1587 1, IV | Azzal hivatását követve, elsiet az ebédlõbe, ahol az inasok
1588 1, VI | érzékeny búcsúvétel nélkül elsietett.~Az ajtóból még egyszer
1589 1, VII | csõdtömeghez tartozó vagyon elsikkasztása miatt.~- Ugyan hagyj békét
1590 1, I | Aetas praecedit. (A koré az elsõbbség.)~- Hány éves ön?~- Harminckilenc.~-
1591 2, IV | Dobokay Alasztor úr.~- Sõt, elsõbbséget adok neki.~Amanda visszatette
1592 1, I | a szilszkingallérost az elsõbbséggel.~- Kérem, uram - kínálkozék
1593 1, IV | estélyünkre.~- Pont tíz óra! Elsõnek érkeztem. De hát valakinek
1594 1, IV | hiszi róla, hogy Noé apó elsõszülöttének az ivadéka: pedig nem az.
1595 2, V | látszik, hogy ma minden ördög elszabadult! Soha jobbkor! Bocsásd be
1596 3, I | szegény leánynak, aki messze elszakad a szülõitõl, távol idegen
1597 3, I | vesszük fel a fonalat, ahol elszakadt. Mit gondolsz, gyémántom?
1598 2, I | hatalmas akaraterejû nõtõl elszakítaná magát, s aztán összekötné
1599 3, I | engedek neked egy napot - hogy elszánd magad az életre.~Camilla
1600 1, IV | kettõsökkel: nyerésben voltam, elszedtem tõlük tíz-tizenöt-húsz kemény
1601 1, IV | általános csodálkozás magasztaló elszörnyedése.~A feldicsért ifjút meggratulálják.~-
1602 3, I | Csakugyan az volt.~Helvilának elszorult a szíve a meglepetéstõl.~-
1603 2, IV | bizonyosodik be? Mert akit ezen eltagadhatatlanul rajtakapnak: annak elõször
1604 1, VI | elõttünk az ajtajaikat. S eltagadják, hogy otthon vannak. Hisz
1605 1, VI | Annak a magas támlánya eltakarja a rajta fekvõ alakot. Azt
1606 2, I | Nyomorult! Én nem tudlak eltaposni!~Azzal eltávozott a szobából.~
1607 3, I | nagyságos úr, nem tudja eltartani a felnõtt leányát? Az anya
1608 1, VI | feleségnek a vagyonából - eltartjuk a tönkrejutott asszonyt!”
1609 3, I | is leesett a fejérõl, s eltaszítva magától Helvilát, dühtõl
1610 2, III | vette észre.~Amanda férje eltávozása után az ablakhoz lépett,
1611 2, IV | fogom kidobni. Most még eltávozhatik ön azon az úton, amelyen
1612 2, II | elfogadására.~A komorna eltávozik az alkoven kárpitja mögött:
1613 3, I | most, mielõtt a fõvárosból eltávoznánk az én hivatalos állomásomra,
1614 4, I | fiatal, harminckét éves, élte virágában élõ asszonyra
1615 4, I | világ csak elítél, elgázol, eltemet.~És Camilla egész éjfélig
1616 3, I | sem jár. Megyek veled oda. Eltemetkezünk, és élünk. S ha te azt mondod:
1617 4, I | kiváló politikai alakot eltemetni hõstett. Én ki vagyok szolgáltatva
1618 1, VI | Camilla.~- Ejh, dehogy vannak eltemetve! Micsoda beszéd!~- Gondolja
1619 1, VI | visszaadta nekik ezt az éltetõ nevetést. A halottaknak!~
1620 3, I | hogy tudtátok ezt elõlem eltitkolni? Miért kínoztatok így meg?
1621 1, VII | akarsz menni, amit ezzel eltitkolsz.~Azzal jó mulatást kívántak
1622 2, I | megfojtogatom.~De már ekkor eltorzult az arca, a szája négyszegletûvé
1623 3, I | ellenkezõt akarod rejtélyes eltûnésed okául kitaláltatni. Hogy
1624 2, IV | aztán, ha kihûltek, ismét eltûnnek. Az ilyen tintával szokás
1625 3, I | hír, hogy Meritorisz Zeno eltûnt a világ színpadáról. No,
1626 3, I | Camilla azonban nem akarta eltûrni, hogy Zeno az õ levelei
1627 1, VI | A zenemû, a tizenkét óra elütése után, ismét elkintornázta
1628 3, I | megtalálod minden ruhádat, amit elutazásod elõtt itt hagytál.~- Ah!
1629 3, I | Bebizonyítom azzal, hogy még ma elutazom rendeltetésem helyére.~-
1630 2, I | teszi az ember, ha Amerikába elutazva, nem dobja a tengerbe a
1631 2, I | És most ön idejön és elûzi tõlünk az egyetlen védõangyalunkat!
1632 2, I | engedi magát olyan könnyen elûzni.~Ha nem kényszerítheté az
1633 4, II | hogy lõné önt fõbe? Az elválandó feleség leendõ férjét. Hisz
1634 3, I | feleség között: oly hosszú elválás után.~- Mit szólsz hozzá,
1635 2, III | okok, amikért a bíró az elválást kimondja a bele nem egyezõ
1636 2, I | mely Camilla lakosztályát elválasztja Dragomirovics úr szállásától -
1637 4, I | a kibérelt szobában. Az elválasztó ajtóban nyikorgott a kulcs.~
1638 2, IV | marasztalja el a törvényszék az elvált házastársnak teljesítendõ
1639 2, VI | szorítottak egymással. S aztán elváltak, folyvást nevetve.~ ~
1640 2, III | írását, hanem õ ír Vigárdynak elváltoztatott írással: az enyimet utánozva.
1641 3, I | vizsgálóbíró elõtt. Hát mikor elváltunk Bertalannal egymástól, azt
1642 2, I | s mármost a viszonosság elvébõl kiindulva én rendezem az
1643 2, I | én boldogságom.~- De ez elvégre is egy tantaluszi kín.~-
1644 2, II | ön nevére van bejegyezve. Elveheti, amikor akarja.~Bertalan
1645 1, VI | már asszony, nem kell õt elvenni. A férj megvan valahol az
1646 1, VI | visszanyeri a kék színét. Lelkének elveszett az öngyilkos energiája:
1647 2, I | vagyok, akinek nincs mit elveszíteni. - Egy szót ejtettél el: „
1648 2, I | tehetsz velem, amit akarsz. Elveszíthetsz, becsukathatsz. Appellálok
1649 3, I | piratái közé, akik között elvesztegette a lelkét és vagyonát.~-
1650 2, I | lelkünk felét kiegészíti.~- De elvesztettük egy bolond szeszélyért,
1651 1, V | Egy országos képviselõ! Elveszti a mandátumát!~- Talán mégis
1652 1, IV | kölcsönösen cserében és bosszúból elvették egymásnak a menyasszonyát.
1653 3, I | feleségének: „Nézd! az éjjel elvettem a rablóktul háromszáz forintot:
1654 2, II | magában: - Ez nekem különös élvezet fog lenni.~Az úrnõ azonban
1655 1, II | a földön kell kivenni az élvezetekbõl annyit, amennyit lehet.
1656 1, II | Most rajtam a sor.~- Ah! Ez élvezetes lesz.~- Nem az emberiségben
1657 1, II | pedig írjon esendõ, önzõ, élvezõ emberekrõl, amilyenek mindnyájan
1658 2, II | érte: nem bírtam a lelkemen elviselni azt a gondolatot, hogy el
1659 3, I | adod el a bútoraidat, hanem elviszed magaddal a pusztai kastélyba.~
1660 1, V | szerencsétlenség színhelyén, elviszi onnan magával.)~- Hát hiszen
1661 4, I | nem ölne meg engem! - De elvitte a levelemet a legádázabb
1662 3, I | visszaemlékeztem egy hasonlóra. Egyszer elvittek a színházba, mikor bohózatot
1663 2, III | leveleket a Wertheim-trezorjában elzárva?~- Kegyed a Wertheim-pénztárból
1664 2, IV | ember, piszkosan, kopottan, elzüllötten jön Amanda elé ismét: (belül
1665 2, I | magam mellett, szurtosan, elzüllve, elpusztulva! Most én kéjelgek
1666 1, II | bonyolódása okozza, hogy az egyik emberbõl hegedûmûvész, a másikból
1667 1, II | hisznek, de már becsületes emberekben, jó szívekben, szeretõ lelkekben
1668 1, V | Fényes bankettek”: olyan embereknél, akik hamis váltóval szerzik
1669 1, II | írjon esendõ, önzõ, élvezõ emberekrõl, amilyenek mindnyájan vagyunk
1670 3, I | fotográfus, aki elõtt az emberélet értéke nem drágább három
1671 2, I | Federvieh”-nek nevezett emberfajt.~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - ~
1672 1, VI | egymást fogja felfalni az emberiség.~- Ez irtóztató igazság.
1673 1, II | élvezetes lesz.~- Nem az emberiségben van a hiba, hanem önben.
1674 2, I | alacsony, finom termetû emberke, kissé affektáltan kifeszített
1675 3, I | újjáteremtél. - Nem! Nem! A régi jó emberként támasztál fel újra! Mert
1676 1, II | nálam reklám. A legtöbb embernél ugyanez.~- Hát ön nem hiszi,
1677 3, I | furcsa optikai szerszám az az emberszem! - Camilla azt látta ez
1678 1, IV | férjével cserélt ki kölcsönös emberszólásokat, meghallván, hogy a férjem
1679 1, II | istentagadó.~- Nem. Én csak embertagadó vagyok. Az Isten lételét
1680 1, IV | kétfelé választott hajú embervakarcs; fekete, mint egy cigány
1681 1, VI | amikért megint a cukrászlegény emel óvást: „Ez mind nincs kifizetve
1682 4, II | érzé, magasztos tekintettel emelé arcát fel a magasba:~- Tehát
1683 1, I | úr!~A daliás úr az elsõ emeleti ajtónál megáll, melyen fényes
1684 2, I | hogyan segített önnek az emelkedésében a neje, vagyona, nagy családi
1685 2, I | nejét elvette, rohamosan emelkedõ életpályát haladt meg. A
1686 3, I | mindkét karját az arca elé emelve.~- Azt a levelet, asszonyom! -
1687 1, IV | Kapiczány úr.~Hallotta már emlegetni Toffi asszonyt, de még nem
1688 2, I | kedves barátom.~- Ez az emlék valami más indulatot is
1689 2, I | életkedvet, akikhez régi emlékek varázsa vonzza; vagy pedig
1690 4, I | eltettem valamit e szent nap emlékéül. Te tudod, mit. Kerested
1691 4, I | szolgáltatva a pellengérnek. Emlékezem egy hasonló esetre a képviselõházban,
1692 2, V | melyen most is ott volt amaz emlékmondás):~- Kisasszony!... A tengerszemben
1693 1, II | legyezõre az ismerõikkel emlékmondatokat íratnak. A kis Helvila is
1694 3, I | No, még egy fölvételt en face!~- No, nem! Add ide
1695 2, I | közül.~- Hát ki itt az úr? Én-e? Vagy te, nyomorult idegháló?
1696 2, I | leányommal Pancsovára.~- Hát énbelõlem akkor mi lesz?~- Ön megszabadul
1697 1, II | tapsolni fognak utána. De énekelné el csak azt, mint erre a
1698 1, II | megtudná, hogy miféle strófát énekelnek folytatásul ugyanarra a
1699 1, IV | tanácsosné. - Valahányszor énekelnem kell, mindig lámpalázt érzek.
1700 1, II | melyek vissza nem adatnak. Ön énekelni is fog, egy szép sanzonettet,
1701 1, II | keresetre szorult igazi énekesnõ: majd megtudná, hogy miféle
1702 1, IV | keresztet vetek magamra, mielõtt énekhez kezdenék.~Toffi ezt a megjegyzést
1703 1, VI | Lelkének elveszett az öngyilkos energiája: egészen a hatalmába került
1704 4, II | gondolom, hogy ön.~- Hát énértem nem kár, ha fõbe lõnek?~
1705 1, II | olyan okos szó volt; nem az enfant terrible-ek hebehurgya belekottyanásai,
1706 3, I | macskát.~- Igen jó! Úgy, úgy! Énfelém tartsd a pisztolyt! Ez nagyszerû
1707 3, I | forintnál.~A kis mama mindenben engedelmeskedett, mint ahogy szokás egészen
1708 1, VI | félelmet az éjféli rémek s az engedelmességet az anyai tilalom iránt.
1709 1, VI | hogy volt egy közös vasúti engedélyünk, amit egy vállalkozó magához
1710 2, I | átölelte. Csillapítá.~- Engedj a földön henteregnem!~-
1711 3, I | hogy majd én is ingyen engedjem azt át, ha elõbbre megyek,
1712 2, I | mint egy buldog, s nem engedlek a sövényen kiugrani, édes
1713 3, I | belékapaszkodva.~- Jó! Te is engedtél nekem akkor egy napot, mikor
1714 2, III | megérti.~Ekkor aztán Alasztor engesztelni kezdé. Odaült melléje.~-
1715 2, I | Hát hisz az igaz, hogy te énhelyettem harmincötezer forint értékû
1716 2, II | a lelki élvezetet, amit énnálam meg nem talál. Ez megöl,
1717 2, I | rakáson.~- Hol vettél te ennyi pénzt egyszerre? Az a bizonyos
1718 2, I | pénz láttára. Régen látott ennyit egy rakáson.~- Hol vettél
1719 1, III | figyelmeztetnélek.~- Te! Énrám?~- No, bizony itt volna
1720 2, III | elváltoztatott írással: az enyimet utánozva. Ezek a szarkalábak
1721 1, II | kedélyhangulatokra a májnak, az epének és más változó gerjedelmû
1722 1, IV | szõke, körül a homlokon építészi szimmetriával alkotott hajbeli
1723 2, I | vagy egy önzetlen, minden érdek nélküli pártfogója vagyok
1724 4, I | tenni, mint akit mindez nem érdekel.~Most aztán kitört Camillából
1725 1, VI | vannak, amik másokat is érdekelnek.~Észre sem vette, hogy az
1726 1, I | kabátját, mert tele van a zsebe érdekes iratokkal.~Perukker úr felnézett
1727 1, VI | Camilla. - Csak meg tudjam érdemelni.~- Bízzék magában. A közönség
1728 2, IV | lesznek, s elõtûnik a levél érdemleges magva: „Ekkor meg ekkor
1729 1, IV | jellemét sejteti az a sok érdemrend, mely a frakkjának mind
1730 1, IV | Sarasate, s a gomblyukából apró érdemrend-füzér csüng alá. A másiknak csak
1731 1, IV | munkába. Kivallatja, miféle érdemrendek azok a gyomrán, s minõ a
1732 2, IV | igenis. Vigárdy úr egy olyan érdemrendnek a birtokosa, mellyel együtt
1733 2, IV | mindennap.~Amandának minden erében lobogott a méreg. Az a szív
1734 1, II | mind stereotipozva kapható: eredetije a múzeumban. Dicsõség? Gomblyukban
1735 2, III | Ezek a szarkalábak az én eredetijeim. Õ utánozza ezeket, már
1736 1, II | Csakhogy a tükörkép erõsebb az eredetinél. - Úrhölgyeinknél az a szokás,
1737 1, IV | férjét ne tartsuk semita eredetûnek. - Ah, most lépett be Dobokay
1738 2, I | tanítónõi vizsgát, kitûnõ eredménnyel, azzal erõltette meg az
1739 3, I | búcsúlátogatáson, aminek az eredményét neked elmondtam, még hallottam
1740 4, I | lehetett látni a megdagadt erek lüktetését.~- Mit tettetek
1741 2, IV | elkezdi a vért kergetni az erekben, aztán fel az agyba, az
1742 1, II | szegény ártatlan, izmokból, erekbül és idegszálakbul összegubancolt
1743 2, I | idilli lanyhaságú természetét erélyességre, tettekre, vállalkozásokra
1744 1, II | ilyen jóval. Miért volna erény, nem tenni, amit a természet
1745 1, III | varkocsba fonva hosszan ereszti alá a végén átkötött kék
1746 4, II | bizonyosan nagyon lekötelezve érezhették magukat iránta.~ ~.oOo.~ ~ ~ ~~
1747 1, IV | mintha valami rossz illatot érezne. Pesszimista: ha megszólal,
1748 2, III | hogy nagyon megnyugtatva érezné magát, ha egy pohár konyakkal
1749 1, II | Professzor lehetne. És azt érezteti. És gyöngeségei nincsenek.
1750 2, II | ízlése.~Ugyanennek a hiányát éreztette a társalgásban is. Helyes
1751 2, IV | Vigárdy önnek a nejét: célt érhet. Kezdhet válópert minden
1752 2, II | egyszerre, mintha pókot érintett volna a kezével, eldobja
1753 4, II | végigrebegni a frázist.~- Ne érjen ön hozzám! Távozzék elõlem!
1754 1, IV | lökést kap két új vendég érkezése által. Az egyikrõl tudjuk,
1755 1, IV | is meghallják.~Akik most érkeznek, szintén a mûvészi elõadásra
1756 1, IV | titkait, nehogy az újon érkezõ vendégek is meghallják.~
1757 1, IV | Pont tíz óra! Elsõnek érkeztem. De hát valakinek csak kell
1758 3, I | A leány erényes, tiszta erkölcsû. Tehát kell, hogy a szülõi
1759 2, II | melyen át közelebb lehet érni az „úr” szobáját.~Ez a komorna
1760 1, VI | Azzal éppen az ellenkezõt érnõk el. Ha alkohol vegyül e
1761 2, I | által, még inkább abban az ernyedetlen buzdításban, amellyel önnek
1762 1, VI | a feleségének.~Bertalan ernyedten veté le magát egy karszékbe.~-
1763 1, IV | a Flórián hosszú, bokáig érõ gombos kabátban, s ezüsttálcán
1764 2, I | egészen célját vesztett erõfogyasztás. Nem tehetünk egymással
1765 2, I | kitûnõ eredménnyel, azzal erõltette meg az agyát; most az anyja
1766 1, IV | felderíti vele.~- Már az igaz - erõsíti Emilia nagysám. - Nekem
1767 3, I | ajtón!”), s egyszerre nyers erõszakkal tépte le a nyakáról az ölelõ
1768 4, I | azt nem akartam elfogadni, erõszakosan a zsebembe dugta, s aztán
1769 2, I | az ajtót Zeno elõtt.~Zeno erõszakoskodni kezdett.~- Majd meglátom,
1770 4, I | megfogta a karomat s csaknem erõvel tolt ki az ajtón, amit mérgesen
1771 3, I | aki elõtt az emberélet értéke nem drágább három forintnál.~
1772 1, II | tiszteletdíj fejében egy értékes szacúmát fognak önnek küldeni.
1773 2, IV | az elménckedéseit másutt értékesítse.~No, de legalább elismerte,
1774 2, III | meg.~Alasztor e bizalmas értekezés alatt megpillantá azt a
1775 1, IV | hegedûmûvésszel pedig egész értekezése titokban. A rettegett baj
1776 2, IV | Hogy mi képezi a tárgyát az értekezésüknek, azt én nem vellikálom.
1777 1, IV | az ottmaradtak szabadon értekezhetnek a felvetett tárgyról.~-
1778 2, I | énhelyettem harmincötezer forint értékû váltót kifizettél, amikrõl
1779 1, II | éntõlem, hogy mi ennek az értelme. Azt mondá: „No nézd! A
1780 1, VI | Ne hallgasson ön rá. Mit értenek az okos emberek a poézishez?
1781 1, VI | Nem mondtam?~- Mi munkához értenék én? - rebegé Camilla.~-
1782 1, IV | Fordítsa hasznára, nagysád, az értesítésemet. Nagysádat jogosan megilleti
1783 2, I | forinttal, ez a lovagias férfiú értesített felõle, hogy hiszen nincsen
1784 1, V | visszajöjj. A bérkocsist értesítsd, hogy nem kell neki éjfél
1785 2, IV | Vigárdynak minden lépésérõl értesítve vagyok. Újat nem tud ön
1786 2, IV | hogy nagyon sûrûen szokott értesülni az én családomban lefolyó
1787 1, IV | vagyok beavatva.~- Most értesültem róla, hogy a sárad-korpaházai
1788 2, IV | férjem. Õ tegnap éppen, arról értesülve, hogy önnek a leánya nagy
1789 3, I | félrebeszélsz!~- Mert te nem értesz meg. Azt mondtad az elébb
1790 1, IV | hasonlítása ehhez vagy amahhoz nem érv semmi tekintetben. Az már
1791 2, I | Ugyan hány házasság maradna érvényben, ha azt kérdeznék, vajon
1792 1, I | kifent bajuszt, mely teljesen érvényre engedi juttatni a széles,
1793 1, IV | énekelnem kell, mindig lámpalázt érzek. Ez különben a leghíresebb
1794 3, I | tehát a tulajdonjog iránti érzék hiányzik. És ezt egy országos
1795 1, VI | szólt:~- Hát minek ez az érzékenykedés? Hát van nekünk okunk arra,
1796 1, II | legtöbbször kutyaösztön, érzéki gerjedés, máskor szuggesztió,
1797 2, II | találok a körében, amibe semmi érzékiség nem vegyül.~Amanda összetépett
1798 1, VI | világon egyébre is fogékony érzékük, észre kellett volna venniök,
1799 1, VI | vagyok, szóval, tettel és érzelemmel?~- Kérem, uram, ne beszéljen
1800 2, I | magához hasonló ábrándozó, érzelgõ asszonyéval, ön fokról fokra
1801 2, III | is csak tréfát ûz az én érzelmeimbõl. Pedig azt hittem, hogy
1802 3, I | így megtagadja legszentebb érzelmeit? Minek is nekem ez a nyomorult
1803 1, II | szívnek az emberi indulatok és érzelmek szabályozásához? A szív
1804 1, II | van befolyása az emberi érzelmekre és kedélyhangulatokra a
1805 1, VI | félholt föléled.~Az elsõ érzése az, hogy a keble nyitva
1806 4, I | felolvadni a világalkotó érzések tüzében.~Hajnalig tartott
1807 2, IV | árnyalata is a szentimentális érzésnek, hát bizony nem fogadta
1808 1, VI | boncolókéssel vizsgálják az érzést.~- De igaza volt! Azt mondta,
1809 3, I | gyógyszert, ami az embert minden érzéstõl megszabadítja? Akkor még
1810 2, IV | változtatnia, mert nagyon érzik rajta a dohányfüst; de azt
1811 1, III | Úgy szólt hozzá, mint egy esedezõ a zsarnokához.~S erre a
1812 2, IV | az én családomban lefolyó eseményekrõl.~- Azt is jól tudom. Önnek
1813 1, II | kelendõsége; vagy pedig írjon esendõ, önzõ, élvezõ emberekrõl,
1814 3, I | hogy holmi non putarem esetén segítsek vele magamon. A
1815 3, I | el magamat. Tudomásomra esett, hogy önnek a férje ezelõtt
1816 3, I | szakít el tõletek többé! Esküszöm az égre s annak minden boldogságos
1817 1, V | meg lesz hurcolva a neve. Esküt kell neki letenni a törvényszék
1818 3, I | ég felé emelte, egy a sok esõt megsokallt mormon patriarcha
1819 3, I | colchysi aranygyapjút ellopták.~Éspedig a férji hûségnek a superlativusául
1820 1, IV | tudja képzelni, hogy vajon essbuquet-t pipáznak-e azok a tarokk-kompanisták,
1821 2, I | kieresztette a kezébõl? No, hát essél kétségbe! Itt van a leveled,
1822 4, I | Helvila közbeszólt.~- Ne essünk kétségbe. Még egynapi haladékunk
1823 4, I | maga otthon maradt.~Be is esteledett. A leány is hazajött: nem
1824 3, I | az én mindennapi reggeli, esteli imádságom.~Azzal szétterjeszté
1825 1, III | Tudom én azt jól, hogy a te estélyeidet díszítõ vendégraj között
1826 1, I | a Vigárdyék inasa, akit estélyeken kölcsönkérnek; a harmadik
1827 1, IV | öntõl, hogy mégis eljött az estélyünkre.~- Pont tíz óra! Elsõnek
1828 2, IV | hogy õ kezdje meg a „kútba estem”-et. Mosolygott és apróra
1829 3, I | forinttal amaz emlékezetes estén egyenesen vágtatott a Korona
1830 2, IV | feladata, hogy reggeltül estig nyomában járjon Vigárdy
1831 2, II | társalgásban is. Helyes esze volt, sokat tanult, olvasott
1832 1, VI | leány vagy. Olyan helyes eszed van: a világot, a helyzetet,
1833 1, VI | elolvassa.~Arra aztán egyszerre eszéhez tér. Mindent tud.~Most már
1834 2, II | nagyságos asszonyoknak az eszejárásán.~Az alkoven kárpitja megmozdul,
1835 2, I | Vigárdy kitalálta a nõ eszejárását.~- Ugyebár ezt a tudós leány
1836 1, VI | anyácskám. Nekem is van annyi eszem. Ohó! Így nem hagyok magammal
1837 2, VI | öngyilkos akarsz lenni.~- Eszemben sincsen.~- De útban vagy
1838 3, I | Istenért! Ne vedd el az eszemet az ilyen beszéddel! Hisz
1839 2, I | prériken buccanier, aki sótalan eszi a nyers bikahúst - jártam,
1840 2, I | Vida-tánc választottai nem eszik a rendes ételeket, hanem
1841 1, III | akarta a kisleányt helyes észjárásra vezetni.~- Látod, kedveském,
1842 1, VI | Én könnyûszerrel ki tudom eszközölni, hogy önnek adjanak egy
1843 2, II | szereztem neki életmódot, én eszközöltem ki a leánya számára ingyenes
1844 2, II | tisztelõje vagyok. Jólesik az eszmecsere, amit vele válthatok. Élvezetet
1845 1, VI | rá. Valóban kitalálta az eszmejárását.~- No, hát csak tolja ön
1846 1, VI | mikor valaki az öngyilkosság eszméjét neveli nagyra a lelkében,
1847 2, I | visszaszörnyednek attól az eszmétõl, hogy én önt, a mai nap
1848 2, IV | anélkül, hogy maga Argus észrevenné. Ott egy bérkocsiba vágja
1849 1, II | gyönyörködhetnék azokban az elmés észrevételekben, amiket a szerkesztõi mondanivalók
1850 1, IV | Elvira kisasszony mindenáron észrevétetni akarja magát. Fûtõl-fától
1851 1, VI | akit milliomos létére, esztelen pazarlásáért gyámság alá
1852 2, I | javadra írom. Ezért négy esztendeig voltál haszonélvezõje az
1853 1, II | mondaná, hogy már egy tizenkét esztendõt meghaladt leánya van. Termete
1854 2, I | rajongóknak; de mi már érett eszû emberek vagyunk, akiknek
1855 4, I | Talán aznap nem is jutott eszükbe, hogy ebédeljenek.~Estére
1856 1, VI | rakva vannak mindenféle ételekkel, amikhez senki sem nyúlt
1857 2, I | egyszer a páciensnek megjön az ételhez való kedve. A szent Vida-tánc
1858 3, I | tapasztalatlan volt ebben az etikában. Az õ kedélyét kellemetlenül
1859 1, II | teszi tönkre az ön egész etikai okoskodását, ami költõi
1860 1, II | ennek a tárgya, alakjai, etikája, mind egy rég megbukott
1861 1, I | úr számára? - kérdezte az etikett-tudó Jean.~Perukker úr egyet
1862 1, I | a cselédséget meg szokás étkeztetni.~- Hát ma itt estély lesz?~-
1863 1, V | Jaj, de szeretem, hogy nem ettem abból a fácánysültbõl -
1864 1, IV | Stichmatch.”~Ezalatt visszatér az étterembõl Amanda asszony.~Tele van
1865 2, IV | laisser.”~Az éhes farkas étvágya látszott Meritorisz arcán.
1866 2, VI | neked, hogy én végigjártam Európa minden bolondokházát tanulmányozás
1867 3, I | bolonddal nem találkozott Európában.)~Camilla a végsorokat már
1868 1, V | brüsszeli csipkében. Az eredeti Éva anyánk, aki nemcsak az almáját
1869 1, I | estély lesz?~- Utolsó az évadban. Sokat ígérõ programmal.
1870 3, I | idvezítõ levelet! Ezt az evangéliumot! Ezt az amnesztiát!~Olyanformán
1871 2, I | elragadtatni meg van engedve húsz éven aluli fiatal rajongóknak;
1872 3, I | komlót termesztett, amibõl évenkint két-háromszáz forintot szüretelt:
1873 1, IV | A hölgyecske letette az evésnél alkalmatlan álarcot. „No,
1874 2, III | arcomon. E négy év alatt tíz évet vénültem.~- Hát beszéljünk
1875 4, I | megtehetik azt, hogy több évi különválás után ismét közös
1876 4, I | modorban beszélt velem, s azért évõdött velem, hogy olyan komoly
1877 2, I | ajánlotta.~- Derék orvos! De nem evõkanállal kétóránként?~- Nem! Nem!
1878 1, VI | bútorozott szállást keres, egész évre, mert néha a leányait is
1879 1, VI | akkor elõugrik, mint a «Deus ex machina», a mesebeli megszabadító:
1880 3, I | Meritorisznak egy viselt váltójával executióra, azt mondhassák neki: -
1881 1, VI | vendégek szaladáshoz hasonló exodusát. Meglepte, hogy ezzel semmi
1882 1, I | lesz a mai estélynek?~- Sõt exorbitáns. Egy Párizsból jött hegedûmûvész
1883 1, V | ellen nem. Hogy megy hazáig ezekben az atlaszcipõkben?~- Ejh!
1884 1, VI | éppen szívesen fognak venni. Ezekért kaphat ön havonként harminc-negyven
1885 1, II | valót.~- Ön látja a valót? Ezekkel a chryzopraz szemekkel?
1886 2, IV | becsapta a szekrény ajtaját.~Ezenközben úgy tetszett neki, mintha
1887 1, VI | relatív dolog. Ön nem fogja ezentúl Párizsból hozatni a toalettjeit,
1888 2, V | megengedem önnek, hogy tartsa meg ezentúlra is azt a híven ápoló gyámatyját,
1889 2, II | Adhatott nekik miattam ezereket a saját vagyonából. De nem
1890 1, VI | nem hallottad, hogy az ég ezermillió mérföldre van innen: mire
1891 1, VI | s õ is elkezdte abban az ezüst kanálkával kavargatni azt
1892 1, VI | kikölcsönzött tálakat, porcelánokat, ezüstnemûket a csõdtömeg közül, ami nem
1893 1, IV | mind a két oldalát takarja, ezüstös csillagok, négy-, öt- és
1894 1, I | ez bevett szokás. Inast, ezüstöt, porcelánt estélyekre kikölcsönözni.
1895 1, VII | nem jön a kikölcsönzött ezüsttálakkal és gyümölcstartókkal haza,
1896 1, IV | fenekével felfordítva tették az ezüsttartályra.~Kapiczány úr már egy maliciózus
1897 1, VII | bizonyosan megszökött az ezüsttel. Erre a nagyságos asszony
1898 1, V | Gyorsan szedd össze a saját ezüstünket és porcelánunkat, és szállítsd
1899 1, V | hogy nem ettem abból a fácánysültbõl - dörmögi Thurzó Attila
1900 1, IV | büfé lesz! Ajánlom önnek a fácánysültet, amit a férjem lõtt a hercegi
1901 1, IV | ilyen városi szakácsné: a fácánysülthöz lencsét ad mellékletül,
1902 1, IV | ehetetlenné tette az egész fácányt, pedig azt Vigárdy lõtte
1903 3, I | No, még egy fölvételt en face!~- No, nem! Add ide már
1904 1, IV | hátulról is szemügyre vegye.~Fájdalom! ott semmi sincs. A tudós
1905 1, VI | most is ott vonaglott az a fájó mosoly. A leány kitalálta
1906 4, I | kellett magamat, hogy sírva ne fakadjak; azt kérdeztem tõle, hogy
1907 1, VI | hogy hangos sírásra ne fakadjon. Kebléhez ölelte, összecsókolta
1908 1, III | ilyen nagy embereket sírva fakasztani négy esztendõ múlva.~- Miért
1909 1, IV | idiosynkrasiája e tekintetben a faktor. Sûrû példák vannak rá,
1910 1, VI | elõálmából. Hálószobájának a fala a lépcsõ felé volt: azon
1911 2, I | is megszolgálnom a napi falatomat. De a lelkem, az idegeim
1912 1, VII | akkor, amikor a gazdáik a falba verik a fejüket: így mégis
1913 2, I | aki úgy hasonlít hozzá? A falhoz vágtam. De nem törött össze.~-
1914 1, III | Camillának nagy szüksége volt a fali tükörhöz sietni, meggyõzõdni
1915 2, III | családban hagyományos a falsificálás. A férje az uram írását
1916 2, I | döbönt, cipót, palackot. Úgy falt, mint egy kiszabadult rab.
1917 3, I | ember volt az én uram, amíg falun laktunk, tüzes gazda volt,
1918 2, IV | mórikálást vitt végbe, mint egy falusi kisasszony, akit azzal kínálnak
1919 1, V | aki nemcsak az almáját a fának kóstoltatta meg Ádám apóval,
1920 1, II | a babonás, hisztérikus, fanatikus félmívelt osztályok számára:
1921 1, II | meg. Van zelositás, van fanatizmus, más felekezet elleni gyûlölködés,
1922 2, II | oldalon a toalettasztal faragott angyallal, a másikon a Wertheim-szekrény,
1923 1, VI | Maradj! Maradj! Tégy fát a kandallóra. Fázom. Visszajövök.~
1924 1, IV | táplált alak, akinek az a fátuma, hogy erõsen meggörbült
1925 2, I | legkellemesebbet. Legelõször is vessünk fátyolt a múltunkra. Az a harmincötezer
1926 1, VI | Tégy fát a kandallóra. Fázom. Visszajövök.~S azzal bement
1927 3, I | anyám. Aki érez, az nem fecseg. Aki férfi, az nem sír.
1928 1, VI | Vigárdynak.~- Látod, kis mamám - fecsegett a lányka -, most már megtaláltuk
1929 2, III | 32-es hordárnak, hogy ne fecsegjen azzal az asszonyszeméllyel,
1930 2, IV | es hordárnak leányokkal fecsegni az utcán!)~Amanda kényelmetlenül
1931 1, VI | kibontása. Hideg víznek az arcba fecskendezése. A tenyereibe pipereecetet
1932 1, IV | lehetsz olyan balogsüti? - feddõzik Alasztor. (Négyszemközt
1933 2, I | aki gyûlöli az általa „Federvieh”-nek nevezett emberfajt.~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - ~
1934 1, VI | akár hamis váltók útján. A fedezet kezében van. A világgá futottnak
1935 1, VI | abból ön az egész lakásbért fedezheti, s a saját lakása ingyenben
1936 2, VI | bolondot, mint te vagy, nem fedeztem fel sehol. Tedd, amit akarsz.
1937 1, VI | maga részét. De én teljesen fedezve vagyok a szerzõdés által.~-
1938 2, I | háborút. Mi egyenlõtlen fegyverekkel küzdünk. Te jó ember vagy,
1939 1, IV | férje hosszú, szikár alak, fehéredni kezdõ fekete szakállal,
1940 3, I | akinek fekete a szája, fehérek a szemei. „Kitûnõen sikerült.”~-
1941 2, I | hitvestárs nyoszolyáját, fehérnemûit nem szabad lefoglalni.~-
1942 1, II | remekmûvét, s tiszteletdíj fejében egy értékes szacúmát fognak
1943 2, I | úrnak, hadd kerüljön a te fejed ismét az õ sarka alá, s
1944 3, I | No, hát azért kell úgy a fejedbe nyomnod a kalapot? Hát itt
1945 1, VI | eleven virágból, azt teszed a fejemre? Lásd, ezek a jácintok a
1946 3, I | napok, amiken teheneket fejettél, s örültél a vasárnapnak,
1947 1, I | a nagyságos asszony most fejezi be a toalettjét, s néhány
1948 2, IV | ajkpittyesztésével ki ne fejezze azt a benyomást, melyet
1949 1, IV | nyírva, az arckifejezése, a fejhordozása olyan, mintha valami rossz
1950 1, IV | A felesége ellenben egy fejjel magasabb nálánál, igen sovány
1951 1, VI | határozott tehetsége van. Csak fejleszteni kell. Majd küldök önnek
1952 1, II | agykidudorodás a gyilkossági hajlamot fejtette ki nála, a másikat meg azért,
1953 1, VII | gazdáik a falba verik a fejüket: így mégis nagyon szép volna
1954 2, I | a melanogéne-nek, amivel feketére volt festve. A bajusza ellenben
1955 2, VI | planétára való ember vagy. Ott fekszel már a Duna fenekén. S én
1956 1, VI | Helvila felöleli az anyját fektébõl.~- Nem mégy a hálószobádba,
1957 1, VI | Most eredj a szobádba, feküdjél le. Aludjál csendesen. Majd
1958 1, III | leánykám: eredj a szobádba fekünni. - Úgy szólt hozzá, mint
1959 1, III | rendelte, hogy korán le kell fekünnöd.~- És a svéd gimnasztikai
1960 2, I | Hát akkor maradok a fekvõségemnél... - szólt cinikus mosollyal
1961 1, IV | Azt gondoltam ki, hogy feladom rá a hosszú gombos libériámat,
1962 1, IV | gyöngébbek.)~Jean, a kék inas, félajtót nyitva, bekúszik s odasúg
1963 2, I | lelkiismeretemet, amint az elõszobában felakasztott havelock zsebébe belenyúltam,
1964 2, III | szivarkát a hamufogó kagylóra. Felállt.~- Nem jut eszembe teljes
1965 2, IV | kolerikus nevetéssel szakítá félbe.~- Hagyja el, Zeno úr. Én
1966 1, IV | ezalatt idõt nyer a levelet felbontani és mások által figyelmen
1967 2, IV | szolgáltat okot a házasság felbontására.~- Mit nevez ön ilyen oknak?~-
1968 2, V | asszony az egész levelet - felbontatlanul - a kandallóba dobta. Elégett.~-
1969 1, VI | Felnyitotta a szamovár tetejét. A felcsapó illat tudatá vele, hogy
1970 2, I | Kezdetnek ez is jó.~S aztán felcsapta a kalapját, s ment a Folies
1971 1, IV | egész társaságot egyszerre felderíti vele.~- Már az igaz - erõsíti
1972 1, IV | magasztaló elszörnyedése.~A feldicsért ifjút meggratulálják.~-
1973 2, I | hogy kinyissa azt.~A leány feldúltan rohant ki rajta.~- Megfulladok! -
1974 3, I | bizonyosan sírni fogsz, felduzzad az arcod, a szemed, a szád:
1975 1, II | hitelv volna, hogy „szeresd a felebarátodat”, meg az, hogy „az én országom
1976 1, IV | sunyi szemek folyvást a felebarátok és barátnék hibáit keresik,
1977 1, VI | A kisleány felébredt elõálmából. Hálószobájának
1978 1, I | köpcös királyi tanácsosné feledteti el velünk Pattit. A pièce
1979 1, III | szeretném már, ha el tudnám felejteni.~- A regényeimet pedig nem
1980 2, V | Asszonyom!~- Nos, uram? Felejtett itt valamit?~- Igenis. Elébb
1981 1, VI | A pezsgõs palackokat sem felejtették ott. Hanem a szamovárt nem
1982 3, I | Legyünk boldog parasztok! Felejtsük el ez átkozott ragyogó világot! -
1983 1, II | zelositás, van fanatizmus, más felekezet elleni gyûlölködés, de ami
1984 1, II | Bevallása a gerincsorvadásnak. Félelem a nevetségessé lételtõl.~-
1985 2, V | hatáskört keresni.~Nagyon óvatos feleletek! Amanda rá akarta szorítani
1986 4, I | ülésben.”~A miniszter nem felelhetett mást az interpellációra,
1987 3, I | pironkodással, szemlesütéssel feleljük azt, hogy a mi kisasszonyunk
1988 1, IV | hasonlítanak, mert a nõ elõtt, félelmében, annak az arca lebegett.~
1989 2, I | jönni.~- Énnekem? Hát mi félelmem lehetne énnekem a rendõrségtõl?
1990 1, VI | lassanként az akarat erõt vesz a félelmen.~Meg akarja tudni, hogy
1991 1, VI | történt a szalonban.~Leküzdi a félelmet az éjféli rémek s az engedelmességet
1992 2, IV | legerélyesebb papucsának a sarkával felelni.~Bizonyosan kellett egy
1993 3, I | Én magamra vállaltam a felelõsséget mindazon viszonyért, melyet
1994 4, I | ismeretesebb férjét nagy felelõsséggel járó állami hivatalba beszerezze.
1995 4, I | fakadt ki Camilla.~- Az! - felelt rá Bertalan.~- Óh, fussatok
1996 3, I | ha akkor õ kezét nyújtja felém, én hirtelen megcsókolom
1997 2, II | pénztártól, a két öklét felemelve kiálta:~- Én önt gyûlölöm,
1998 1, II | tudat volna.~- Nem akarom felerõltetni. Én nem vagyok buddhista
1999 3, I | csak mellém, kedves kis feleségecském. Hadd mondjam el neked,
2000 2, I | de ami még annál több, a feleséged lába alá.~- Nyomorult gazember! -
2001 1, VII | Alasztor! Hol jársz?~- Én a feleségedet kísértem haza, a nagy katasztrófa
2002 1, IV | lábhegyére ágaskodva. - Ön a feleségeinket mind ellenünk szuggerálja.
2003 2, VI | a dolgot, nevetett.~- A feleségemet se?~- Én csak azt mondtam,
2004 3, I | célozgatott a pisztollyal a feleségére.~Helvilának most valami
2005 1, VI | nem csinálhatott belõle feleséget, csinál belõle élettársnõt,
2006 1, V | gyógyít, azonfelül is a saját feleségével volt elfoglalva, aki az