Fezejet
1 I | geleitscheinnak; s dacára annak a muszka lándzsának, amely
2 I | Valami ismerőse járt nála, annak panaszkodott is e fátumáról,
3 I | amelyiknek ma a lába fáj, annak holnap a szája fog fájni.~–
4 I | özvegyénél levő birtoka annak tulajdonává lett, következőleg
5 I | a vásári sátorok eleje.~Annak az ajtaját kinyitá: – Tessék
6 I | úgysem veszi jelenben hasznát annak az építménynek…~– Biz az
7 II | emlékezetének szólt, az ütés pedig annak, ki e bálványozott nevet
8 II | nyolcadikat kettéhasította, annak a nyeregkápájában kettétörött
9 II | hogy azok a bizonyos helyek annak a megtudásáért, amit én
10 II | tárcáját bekecse zsebéből. Annak egy rejtekosztályát nagy
11 II | Ádám úrhoz közel, sarkát annak sarkához szorítva, s míg
12 II | tartotta volna; eszerint akkor annak a másiknak kellett irtóztató
13 II | védencét rejtve tartá; ő annak a kedvéért mindennap eltartlizott
14 II | visz az út, s felnyitva annak ajtaját, ott ment be, haragjában
15 II | volna!~No de iszen, lesz is annak most ne mulass! Majd milyen
16 II | Kampós uramé volt, otthagyván annak emlékül saját ócska kalábriaiját.~
17 III | Magyarországot; tanulta ismerni annak alföldi városait, s akkor
18 III | sokat hasonlított atyjához; annak a keselyűorra, csakhogy
19 III | nőies finom metszéssel; annak az erős szemöldei, csakhogy
20 III | kegyetlenül összeráncolva; annak a kék szemei, csakhogy némi
21 III | mélasággal fátyolozva, s annak a gödrös álla, csakhogy
22 III | egyenességgel rátevé két kezét annak két vállára, s így szólt
23 III | levélnek.~Sietve átolvasó annak tartalmát, mely németül
24 III | valakit vexálni, bosszantani. Annak fényes próbáit adja mindennap;
25 IV | lehet, ismertesse meg velem annak tartalmát.~– Jól van – szólt
26 IV | Kampóst, hogy olvassa el annak tartalmát. Kampós pedig
27 V | tekintetes Akkorsincs úré, annak a kaszálása egy héttel utóbbat
28 V | éppen az a bizonyos váltság. Annak is csak a fele.~– Tehát
29 V | kihirdettettem, hogy öt pengőt adok annak, aki visszahozza. Másnap
30 V | szegénylegénye.~Bizony üthette már annak a nyomát Vendelin úr.~S
31 VI | én Aladárhoz megyek nőül, annak magának is saját szerzett
32 VI | Akit én szeretni akarok, annak azt nem adom írásban.~Grisák
33 VI | neve Garanvölgyi Aladár. Annak a Garanvölgyi Ádámnak az
34 VI | írjon szívreható esedezést annak az embernek a szabadsága
35 VI | És ő maga járjon utána annak, aminek bekövetkezésétől
36 VII | felszedett padlójú szobát.~Annak a közepén állt egy ódon
37 VII | kénytelen megadni magát, megfogá annak bekecsén az egyik leffentyűt,
38 VII | Hanem hát Bräuhäusel úr annak oka nem volt, ha a világ
39 VII | egyre fogta a fiú gallérját, annak aztán volt mit hallani „
40 VII | helyett is maga enni, mert annak semmi sem ízlett többé; –
41 VII | ismét ivott a kulacsból, annak bizonyságára, hogy nincs
42 VII | egy födél alatt lakjék, annak nagy nyájasan megmondhassak
43 VII | mindössze csípőjéig ért annak a nagy magas szál úrnak,
44 VII | lábaihoz s piruló arcát annak térdére fektetve.~Ankerschmidt
45 VII | háznak, mert nem szabad annak megtörténni, hogy te azon
46 VIII | fogta cilinderét, s mintha annak fenekéről olvasna valami
47 VIII | ujjával kecsesen dobolgatott annak arravaló tetején.~– Igen,
48 VIII | lovag házánál van, addig annak kamatjait húzza, ha pedig
49 VIII | eljutni a direktori lakba; annak pedig ez lesz a kiviteli
50 VIII | nagynénémet írta be a pap; annak is Natalie volt a neve.~–
51 VIII | vakajtóhoz értek, átadá neki annak kulcsát, melyet Ankerschmidt
52 VIII | megegyeztek, hogy valóban annak, aki meg akar halni, inkább
53 VIII | türelmetlennek lenni, mint annak, aki esküvőre készül.~Jaj,
54 VIII | folyosóra; valakit látott annak végén állani, s messziről
55 VIII | Nem hallottad a hangját annak a személynek?~– Lassan beszéltek
56 IX | igen kellemetlen szolgálat annak, aki éppen jóízűn aluszik;
57 IX | vétkeért bocsánat!~No de könnyű annak írni, akinek szíve van!
58 IX | megcsalta Hermine-t is; ő az oka annak, hogy kegyed most atyja
59 IX | mondom, hogy „barátom”, annak hirtelen nem tudok más címet
60 IX | húsfélét számára elmetélte, annak rendesen meg szokta köszönni
61 IX | levest kiosztották –, ön csak annak köszönheti szabadulását,
62 IX | megmaradt minden betűje annak az írásnak, hogy évek múlva
63 IX | merítenem, s nem jogosított fel annak továbbadására.~– Teringettét! –
64 IX | változtatnom a nevemet. Mi annak a módja? Járjon utána. Nem
65 IX | Szamár vagy, öcsém; – de annak is én vagyok az oka.~Ankerschmidt
66 IX | úgy következtetem, hogy annak kell lennie, miután annyi
67 IX | ember.~– Úgy találod? Dacára annak, hogy a leányát kitagadta?~–
68 IX | Azt írja a barátném, hogy annak a szegény teremtésnek még
69 IX | jószágom, te nem ismered annak a jámbor személynek a termetét,
70 IX | tavasszal megjövendölni. Csupán annak köszönheté, hogy szárazan
71 IX | van; de a szegény lovaim! Annak csak nem történhetett semmi
72 IX | sárga olyankor, mikor én annak nézem.~– Ne búsulj, leányom;
73 IX | s megragadá két kezével annak kezét.~– Igaz, igaz – rebegé
74 IX | pecsétek voltak alkalmazva, ami annak a jele, hogy itt hitelezők
75 IX | vállalja el, mert a végrendelet annak a vén bolondnak adott jogot
76 IX | ha az ötezer forintot és annak törvényes kamatjait megmenthetné.~–
77 IX | lábra álltak, két kezével annak vállára támaszkodva, amint
78 XIII | építész, ő maga indult ki annak alkalmas helyiséget keresni.~
79 XIII | nem volt szabad megérezni annak, hogy e hang most temetésre
80 XIV | leszállhat, a kocsi itt marad; annak nem szabad a töltésre jönni.~–
81 XIV | úré, az itt a mérnök; most annak fogadunk szót. Mert most
82 XIV | Tisza! S ha megharagszik, annak a generális se parancsol,
83 XIV | mutatták, mekkorát kellett annak néhány nap alatt áradni.~
84 XIV | dörmögte magában: „ezt pedig annak a mennykő Grisáknak a védence
85 XIV | rohammal felkapaszkodott annak rúdján, onnan átcsúszott
86 XIV | hogy milyen jó dolga van annak, aki útjába esik a szánakozónak.~–
87 XIV | méltóságos úr parancsolni fog, annak engedelmeskedni kell. Ostromállapot
88 XIV | a fekete vízárban amint annak szép hosszú selyemhaja végig-végigúszik.
89 XV | elővonta régi bőrtárcáját, s annak negyedik rejtekéből, hol
90 XV | levélkét megmutatta, én annak vonásaiban ugyanazon írásra
91 XV | Grisák barátommal összejövök, annak a hajába kapok, s megkérdezem
92 XV | önnek, hogy kegyet csak annak köszönhet ön, akitől jön.
93 XV | terjedelmes földnek ura, annak kötelessége megszámlálhatatlan,
94 XV | apadt.~Aladár nem örült már annak, s még beleveszett a kasznárba,
95 XV | húszezer forint adósságod, annak nyolc esztendő óta persze
96 XV | úrfia menyasszonyához, hogy annak most mindjárt kezet csókol;
97 XVI | Garanvölgyihez –, s legyen tanúja annak, amit Aladár nekem e percben
98 XVIII| Corinna”~A nro 2. szólt annak a bizonyos poétának.~„Kedves
99 XVIII| egyesítse. Hisz, ki érezhetné annak fájdalmát, ki családja legkedvesebb
100 XVIII| gondolt ki; nagy mulatság lesz annak a vége.~Azt gondolta ki
101 XVIII| megaláztatást szenvedett, hogy annak hideg oltalma alá nem menekülhetett
102 XIX | azért mégis csak el kell annak múlni; ha nagyon csípősen
103 Uto | jellemalakjai.~Közel negyven éve már annak, hogy ez a regény íródott;
|