Fezejet
1 I | csak egyforma szegény az mind; egy-egy lengyel menekült
2 I | hogy az utcára kimenjen, az mind elég nagy eset, de mikor
3 I | ki ellene; de amikkel ő mind sztoikus egykedvűséggel
4 I | bölcsességgel mondá:~– Ezt én mind elhiszem, uram, elhiszem,
5 II | Gazdatiszteiket, cselédeiket mind más országból hozták; Garanvölgyi
6 II | fidibusz. Eszerint arról mind le kellene mondani, amit
7 II | magyarnak boldogabb jövője már mind hazugság?! Ezt nem tudta
8 III | huszárcsapat közeledtére mind láthatatlanná lett; én szinte
9 III | testvérei voltak-e?~– Azokat is mind megölték. Két szép húgom.
10 III | igen veszedelmes ember. Mind ő maga, mind számtartója,
11 III | veszedelmes ember. Mind ő maga, mind számtartója, Kampós, örökösen
12 III | a köpönyegen. Hiába, nem mind arany az, ami – sárga.~Nem
13 III | volt és tizenkét falum. Az mind elveszett; de mi e veszteség
14 III | elveszett; de mi e veszteség mind az elveszett hazához!~És
15 IV | egymástól. A következő percben mind a kettőnek egyszerre egy
16 V | egész esztendei aratást mind elvesztette is, ha úgy maradt
17 V | látta, hogy a földibolha mind nekiesik a vetésnek. Hahaha!
18 V | pedig a fácányos kerülőit mind elhajtották.~Hát mikor legjobban
19 V | uraságok közül elloptak. Mind egyéves úrfiak és kisasszonyok
20 V | azokat is benntartották mind. Nem maradt neki más, mint
21 V | telepből azóta a többit is mind elrabolták már, ahol csak
22 V | felőle? Nem lopták-e még „mind” el a disznaimat, amióta
23 V | vizsgálatnak, hogy ezek mind ártatlanok.~Velük együtt
24 V | akárkinek el akarnák adni, mind azt kérdezné, hogy jutottatok
25 VI | Grisáknak nagyon helyes volt ez mind. Mindjárt detasírozott is
26 VI | jó karban tartott.~– Az mind meglehet. Hanem azért az
27 VI | úgy tapasztalák, hogy mind a ketten egyfelé akarnak
28 VI | szólt a doktor. S azzal mind a ketten majd odaszorultak
29 VI | Nagysád vendégei már elmentek mind? – kérdé Ankerschmidt.~–
30 VI | férfiak érdemesek volnának mind arra, hogy egytül egyig
31 VI | arra, hogy egytül egyig mind be legyenek zárva föld alatti
32 VII | tokaji, ménesi, pezsgő; de mind egymással megegyező abban
33 VII | találni. Dehogy volt az: Mind két-háromszáz esztendős
34 VII | förmedt rá egyszerre mind a három úr.~Szegény kis
35 VII | milyen gömbölyűre nyílt mind a három haragos ábrázat;
36 VII | Azzal aztán egyszerre mind a hárman neki az ártatlan
37 VII | Veszélyes arckép!? De már ezt mind a három hölgy látni akarta;
38 VII | Hermine tették; Bräuhäusel úr mind a kettőnek igazat adott.~–
39 VII | mit tudhatták a ház őrei mind, hogy van egy tagja a lovagi
40 VII | hanem klázliból. Azzal mind a háromnak szépen kitölté
41 VII | hanem az egész vendégséget mind saját erszényéből fizeté
42 VII | kinn jártak, aludt mélyen mind a három.~Szemes Miska ekkor
43 VII | magam is. Aluszik ám ez mind a három. Dupla odúja van
44 VII | borát.~Annyi életfilozófiája mind a háromnak volt, hogy egy
45 VII | oroszlánforma ölebecskék, amiknek mind alakjuk, mind bátorságuk
46 VII | ölebecskék, amiknek mind alakjuk, mind bátorságuk oroszláni, csak
47 VIII | lesütött szemmel sipogá, hogy mind úgy van.~– Tehát jól van,
48 VIII | házasulandókat.~Abban aztán mind a ketten megegyeztek, hogy
49 IX | egészen üresen találta. Mind a két ágy használatlan,
50 IX | misszt. A missz kedvezései mind az ő javára ütöttek ki a
51 IX | Józsefváros, a pesti újépület mind csak gimnáziumok és elemi
52 IX | faragáshoz véső szükséges, és azt mind kérni kellene.~– Nos aztán?~–
53 IX | szeme közé néztek, azt látta mind a kettő a másik szemében,
54 IX | És ezt a szép mulatságot mind Ankerschmidtnek köszönheti;
55 IX | neveire, hogy fusson ki mind a két szeme, ha ő csak tud
56 IX | az úr!”, két pisztoly van mind a két kezében, öl, vág,
57 IX | találom venni.~Erre aztán mind a négyen nevettek. – Az
58 IX | végezni Ankerschmidt, s azzal mind a két leányát megcsókolva,
59 IX | élni nem szabad. Válóperben mind a két félnek engesztelhetlen
60 IX | bútorokon kivétel nélkül mind bizonyos hivatalos pecsétek
61 IX | lármáz egymásra, mintha mind a kettő föltette volna magában,
62 IX | arra csak nem költhette el mind?~– Óh, hagyja el! Ön tudhatja
63 IX | zsebemben, ebben küldöm mind a tíz váltót Ankerschmidtnek.
64 XIV | kasznár úr, a mérnök urak mind olyanok, egyik a másik munkáját
65 XIV | sárból építettek; azok persze mind rendre omlanak; de ezt egy
66 XIV | több az emberzajnál, aki mind nem ér rá most a beszédre,
67 XIV | Tehát eszerint mi most mind a két parton egyenlőn imádkozunk:
68 XIV | dolgunk; hanem emberekkel is. Mind az innenső, mind a túlsó
69 XIV | emberekkel is. Mind az innenső, mind a túlsó parton százezerek
70 XIV | ha így árad a víz, holnap mind a kettőnk birtoka egy helyen
71 XIV | csónak jő feléjük; s azzal mind a két férfi hirtelen felkapta
72 XIV | az út mellett levő árkok mind tele vannak vízzel, amik
73 XIV | hanem bömbölve futottak mind az út felé, s a dűlőutaknál
74 XIV | szólt Aladár –, hogy mi mind a ketten azt akarjuk, hogy
75 XIV | csónak párkányára, s ott mind a négy lábát elnyújtva,
76 XIV | átszakasztott út töltése most már mind a két oldalán sík tengertől
77 XIV | felfordítja, akkor aztán mind itt rekedtünk. Tehát előbb,
78 XIV | elgondolom, hogy ez tegnap még mind zöld vetés volt, olyan,
79 XIV | a házak az utcán végig mind el voltak már töltésekkel
80 XIV | hogy fölmenjen a padlásra, mind attól félt, hogy a lépcső
81 XV | folyosón keresztül lehetett mind a két szárnyról jutni. Itt
82 XV | körüljárva. – Azon elbizonyoztak mind a ketten, kié lehet az a
83 XV | mint eddig.~Mit nyom az mind, ami a földön elveszett,
84 XV | s a csengettyű szavára mind a négyen összetalálkoztak
85 XV | bérlője volt a jószágnak; mind a négy azon volt, hogy a
86 XV | a kedves gyermek kezét – mind a kettőt – százszor egymás
87 XV | azt hallva, hogy az urak mind Ankerschmidtéknél vannak,
88 XVI | ebben mesterünkre találtunk mind a ketten.~Azzal elővevé
89 XVII | miatt, mikről a hidakat mind elhordta a víz, és Ankerschmidt
90 XVII | A törvényszék szembesíté mind a kettőt; mind a ketten
91 XVII | szembesíté mind a kettőt; mind a ketten álltak elébbeni
92 XVII | azért tudja oly pontosan mind a kettő.~Végre Bárd Péter,
93 XVII | a mondott szavakat pedig mind a kettő egyforma hűséggel
94 XVIII| a korábbi ismeretségeket mind dezavuálni, mert már ekkor
95 XVIII| a levélborítékokra előre mind ráírta a címeket, s aztán
96 XVIII| gyanút még az, hogy e levelek mind Bécsben keltek, s Magyarországra
97 XVIII| vevé a leveleket. Tehát mind az öt sietett válaszolni.
98 XVIII| küldte vissza.~A többiek mind gyöngébben-erősebben sérteni
99 XIX | Gyertyaszentelői napfény ez mind.”~Ankerschmidt pedig minden
100 Uto | Azok az alakok valóban mind itt éltek, az a küzdelem
101 Uto | a komikuma és tragikuma mind valóság.~Az egésznek az
102 Uto | pusztító zivatar süvöltésébe, mind ennek a korszaknak a jellemalakjai.~
|