Fezejet
1 I | alszom.~És azontúl nem nyúlt hozzá semmiféle italhoz, kivéve
2 I | emberségéből élt, s sohasem jutott hozzá, hogy valaha egy napszámra
3 I | figáróját, e szavakat intézé hozzá:~– Van szerencsém Herr Ádám
4 I | valaki, akinek jusst ád hozzá a paragrafus. És hát már
5 I | asszony az érintett épület és hozzá vezető útnak sohasem jött
6 I | egészen együgyűségből intézne hozzá ilyen „ártatlan” kérdéseket,
7 I | megszerezvén a jószágrészt s a hozzá tartozó belső telket, bírni
8 I | rajta levő épületet is, a hozzá vezető úttal együtt.~– Az
9 II | ajándékoztam neki.~– Még az is hozzá? Meg aztán bizonyos célokra?
10 II | fog, hogy vezessem rögtön hozzá.~Ádám úr fejét rázta.~–
11 II | úrnak ne kutassuk.~Elég az hozzá, hogy a becsületes buzgó
12 II | akkor meg éppen közel volt hozzá, hogy kezet csókoljon neki,
13 II | ily szemrehányást intéze hozzá:~– Értelek, ember! Ez hát
14 III | szakállból egy csomót folytatásul hozzá adnektáltak.~A másik kisasszony,
15 III | két vállára, s így szólt hozzá katonás őszinte hangon:~–
16 III | magamban, s a verset nem tudom hozzá. Pedig olyan szép.~S azzal
17 IV | sokkal inkább illeni fog hozzá, mint egyszerre mindjárt
18 IV | Különben nyájasabb lettem volna hozzá.~– Ön e levelet fel sem
19 IV | felgyűrve ingujjait, tartott hozzá ilyen szép beszédet:~– Hát
20 V | a kölcsönadott tőkétől.~Hozzá még az a szerencse, hogy
21 V | aztán tétlen hevervén, a két hozzá istrángozott versenytárs
22 V | Ezen már senki sem segít. Hozzá még az is, hogy a repcetermésre
23 V | csak egy kis kitartás kell hozzá: Egypár erdőn lakó embert
24 V | kérdezné, hogy jutottatok hozzá. Ha csak maguk számára le
25 VI | elégedve, s nekünk mi közünk hozzá.~Most az udvarlókat kell
26 VI | Pajtaynénak?~A jogalap megvan hozzá: az ő eszességének köszönheti,
27 VI | jogalap van.~De ok is van hozzá.~Doktor Grisák maga legjobban
28 VI | legyen, aztán semmi közöm hozzá. Ha találkozunk az utcán,
29 VII | gyújtani s tűzkővel kicsiholni hozzá. – Hadd álljon addig a fagyon
30 VII | néz és néz, és falatozik hozzá, anélkül hogy a dolgozóktól
31 VII | mulatságos témája levén hozzá. – Az őrök kémnek nézték
32 VII | Óh, én már szokva vagyok hozzá. Ilyen országban, mint ez,
33 VII | De azután talentum kell hozzá! Igazi specifikus talentum,
34 VII | szerencsétlen embert, akik hozzá legközelebb állnak. Ez az
35 VII | midőn a kis Gyuszi jött hozzá azzal a kéréssel, hogy tiszteli
36 VII | éppen termetük miniatűr hozzá; gyorsan rohant neki Straffnak,
37 VIII | tőle hallottam. Nem tettem hozzá semmit.~Missz Natalie lesütött
38 VIII | ájulni.~Már diszponálva volt hozzá.~Vendelin úr gondja volt
39 VIII | azután, hogy közelebb lépett hozzá, s szemei hozzászoktak a
40 IX | kézzel.~– Figyelj! – szólt hozzá Eliz, olyan parancsoló hangon,
41 IX | fogoly.~– De énnekem be lehet hozzá menni.~– Mi a jelszó? Mondja
42 IX | arca előtt.~– A baj megvan, hozzá a kompromisszió. Kegyed,
43 IX | szobájában dr. Grisák, s danolt hozzá valami rázkódó nótát. Ezeket
44 IX | gimnáziumok és elemi tanodák hozzá képest; aki még csak ezekben
45 IX | ágyon fekvőhöz, odasietve hozzá, s megfogva egyik karját.~
46 IX | katonai nyíltsággal szólva hozzá:~– Garanvölgyi úr, ön mától
47 IX | esett, s kevés kellett volna hozzá, hogy Ankerschmidt lovag
48 IX | lyánka, ellenkezései dacára hozzá simulva, s gyermeki bizalommal
49 IX | hogy férjhez mehessen hozzá. Értesz engem, ugye?~– Értelek. –
50 IX | mutatja. Kérlek, szokjál hozzá, hogy ezután „Erzsikének”
51 IX | borotválni, sietett fel hozzá a meleg vízzel, s igen rövid
52 IX | cselédségnek, hogy az úr így szólt hozzá: „Mi kell, Gyurka?” – „Jövök
53 IX | levelét, s jól összeszidta hozzá, s hazakergette a levélhozót,
54 IX | szokott írni.~– Mit szólsz hozzá? – kérdé Garanvölgyi. –
55 IX | meglátogatni.~– Elmehetsz hozzá, az derék ember.~– Ő is
56 IX | neki bővebb magyarázatot hozzá. Engedte menni.~Ankerschmidt
57 IX | életet elrontani. Menjen ön hozzá és beszéljen vele maga.
58 IX | van, uram. Nekem el kell hozzá mennem; különben ő lesz
59 IX | egyszerre.~Aladárnak oda kellett hozzá sietni, hogy egy székbe
60 IX | nyájasan mosolyogva lépett hozzá, s titkolódzó szemhunyorítással
61 IX | elolvasta, sok idő kellett hozzá, míg apjához ki mert jönni,
62 IX | Nos, uram – szólt belépve hozzá –, mondhatom, ez kemény
63 IX | nagy ár az előtt, aki ért hozzá.~Fel is vidult kedvétől
64 XIII | mi csináltattuk… Elég az hozzá, az ér mellékét a föld árja
65 XIV | annál, s a javát válogattuk hozzá a fenyőfának. Azt is láttam,
66 XIV | micsoda téglákat égettek hozzá; láttam, hogyan rakták meg
67 XIV | oka.~Nemsokára visszatért hozzá Aladár.~– Most már rendelkezésére
68 XIV | vadállatnak is bizalma van hozzá! – elmélkedék magában Ankerschmidt.~
69 XV | A nyavalya törne ki, ha hozzá kellene érnem. Nincs ahhoz
70 XV | vannak!~Aladár aztán odavitte hozzá a kis polgártárat; Erzsike
71 XV | azt sima kezecskéjével.~– Hozzá ne nyúljon, kisasszony,
72 XV | melyet a gyermeklyányka írt hozzá titokban, hogy őrizkedjék
73 XV | Karaib-szigeti indiánnal, ki a hozzá menekült hajótörteket megeszi?~–
74 XV | juthatok, akkorra ön is hozzá fog jutni a magáéhoz.~–
75 XV | lakójának étvágyától, ki a hozzá menekült hajótöröttet megeszi.~
76 XV | szemmel lépve egyszerre hozzá, s megragadva két kezével
77 XV | Aladár karján lépett be hozzá.~– Nézd, atyám – szólt a
78 XVI | mindent, mindent, még ha élete hozzá volna is nőve.~Ezalatt visszaérkeztek
79 XVII | elkeserült hangon mondá hozzá:~– Bátyám, bátyám, te csak
80 XVIII| kézvonásaival címzetén, s hozzá még oly gyanút gerjesztő
81 XVIII| megismeri azoknak íróját. Valaha hozzá is érkeztek levelek ily
82 XVIII| Aladár levelét. Abból is hozzá intézett saját levele fordult
83 XVIII| is szépen küldé vissza a hozzá intézett levelet, mely az
84 XVIII| Straff úr.~Gratuláljunk hozzá.~Négy órakor reggel még
85 XIX | be odújába a szél, nem ír hozzá szelídítő brochure-öket,
86 XIX | fölfedezésére váró titok. Elég az hozzá, hogy gyertyaszentelő napján
|