Fezejet
1 I | senkitől nem kívánt napon ismét arra a jó hírre ébredt, hogy
2 I | elég nagy eset, de mikor arra szánja magát, hogy nem perlekedik
3 I | csendháborítót?~Doktor Grisák kezdett arra a nyomra jönni, mintha ez
4 I | ezzel angazsírozva volt arra a kísérletre, hogy megtudja
5 II | Nagyon köpcös volt már arra, hogy a dicsőséget keresse.
6 II | bundát, azt magára vette, arra meg feladta az atilláját,
7 II | elég tekintélyes alak volt arra, hogy gyönge szívű embereknek
8 III | milyen lehet egy csárdás. Arra a jövevény megneheztelt,
9 III | kalifa spanyol vendégét. Csak arra vigyázzon, hogy a fővadász
10 III | magunk közül.~– Azt elhiszem; arra ön nagyon képes, valakit
11 III | öltöztetni.~– Miért nem tanítanak arra, amit szeretnék tanulni?
12 IV | belülről hangzó „lehet” szót arra értve, hogy „herein”, azzal
13 V | egy pakszust kiállítani arra a tizenkét sertésre, hogy
14 VI | legvakmerőbb állítás, még arra is képesek, hogy egy bíró
15 VI | mosolygó szájú asszonyt arra bírja, hogy ily kegyetlenül
16 VI | használni ezt az ígéretet. Arra kell egy folyamodás. Írásban.
17 VI | Váci utcának.~– No én is arra megyek.~S a másodszori búcsúzás
18 VI | érdemesek volnának mind arra, hogy egytül egyig mind
19 VI | ötlött eszébe, jellemző arra nézve, mennyi erő s mennyi
20 VII | ami igen alkalmas volt arra, hogy tárgyakat láthatókká
21 VII | volt az, aki a pincemagányt arra használta fel, hogy bűntette
22 VII | Bräuhäusel úr készen volt arra a gráciára, hogy ha Kampós
23 VII | ne szökjék; ő pedig csak arra kérte még a nagyságos urakat,
24 VII | hogy közelítés esetében arra a hegyes vasra felszúrja,
25 VII | enyelgést missz Natalie.~– Arra a küldő neve is elég volt –
26 VII | tudatlanságában senki sem ügyelt arra, hogy azalatt, míg missz
27 VII | kárt tett.~Ki gondolt volna arra?~Bräuhäusel úr megszámláló
28 VII | aligha rá nem ismerne benne arra a bizományosára, aki azóta
29 VII | összecsatoltatni; csupán arra kérve feldíszítőjét, hogy
30 VII | A vakmerő gazember még arra vetemedett, hogy az üldöző
31 VII | érdemtelenné tette magát arra, hogy velem egy födél alatt
32 VII | de van önnek.~– S valaki arra a gondolatra fog jönni ugye,
33 VII | iraton tartá, s nézett hol arra, hol gyermekére.~Így hallgattak
34 VII | nagyon rosszul. Jól tetted arra nézve, aki fogoly, de rosszul
35 VIII | dorgálni, soha figyelmeztetni arra, hogy mit tégy, rendes,
36 VIII | bocsánatadó üdvözletet. Arra aztán becsukódott az ablak.~
37 VIII | mely elég lyukacsos volt arra, hogy keresztüllásson rajta.~
38 VIII | Vendelin úr aztán csak arra kérte, hogy ne sokat zokogjon,
39 VIII | kinyitották. Ez volt a jel arra Vendelin úrnak, hogy idebenn
40 VIII | nemsokára hallható volt. A missz arra kérte Hermine-t, hogy tegye
41 VIII | Hát mit felelhetnék én arra, hogy mit izent a missznek?~–
42 IX | sohasem kellett figyelmeztetni arra, mit tegyen, mit ne tegyen;
43 IX | különösen sok szót vesztegetett arra, hogy atyját a csábító személye
44 IX | megjelenni. Ez pedig csak arra való volt, hogy míg a missz
45 IX | növendékét elcsábítsa, okot adott arra, hogy a stipulált 5000 forintot
46 IX | ember, utoljára elbúcsúztam, arra kértem, hogy valahányszor
47 IX | könnyűnek veszi a láncot, arra még nehezebbet kell tenni.
48 IX | hogy évek múlva is rá fogna arra ismerni, ha ismét meglátná
49 IX | azért elvette a pipát, s arra használta, hogy előadása
50 IX | nyomtatási betűkkel írt. Ez arra való, hogy az írásjegyekről
51 IX | ember szeret maga ura lenni; arra is kell gondolnom, hogy
52 IX | nem kényszerítek egy nőt arra, hogy feleségemmé legyen?~–
53 IX | áldotta! Ennek semmi gondja arra, hogy az apja nem ázik-e
54 IX | amire semmi szükség, s arra a bizonyos szegény asszonyra,
55 IX | előtt indokul szolgálhasson arra, hogy egy nőt férjétől elválasszanak.
56 IX | és halál fölött?~– No de arra csak nem költhette el mind?~–
57 IX | kiállhatatlan ember!~– Tudom. Éppen arra számítok.~Maxenpfutsch úr
58 IX | embert. – Semmit sem mond arra, hogy én önnek megnyerem
59 IX | sietségben van, miszerint nem ér arra sem, hogy a tollát untalan
60 IX | egy bérkocsi. Aztán csak arra az egyre kérem, hogy ne
61 IX | mintha nem volna szüksége arra, amit követel. Ön képes
62 XIII | eltemetni”; nem ügyel az arra; újra eljön, tesz-vesz,
63 XIII | vigasztalja vele, s azután áttért arra, amiért urasága küldé.~–
64 XIV | vannak emelve, s így a Tisza arra nem önthetvén ki, olyan
65 XIV | milyen keveset ügyeltek arra, hogy a fundamentumot mélyebbre
66 XIV | távolba.~És Ankerschmidt arra gondolt, hogy talán most
67 XIV | akkor készen kell lennünk arra, hogy hol a csónak visz
68 XIV | megindítá a járművet, csak arra az egyre kérve útitársát,
69 XIV | akkorát rikoltott, hogy arra minden alvónak fel kelte
70 XV | írásáról rá fog ismerni arra a kézre, mely a szabadságát
71 XV | beteszi az ablakot, mikor arra jönni látja, az volt a valódi?~–
72 XV | nyugtalanságát Garanvögyi arra magyarázta, hogy a nap fáradalmai
73 XV | tanulmányozhatok.~– Én pedig arra számítottam, hogy ma reggel
74 XV | amit most kötöttem? Ez arra emlékeztet, hogy legközelebb,
75 XV | mikor ez kétségtelenül arra mutat, hogy másutt új gátat
76 XV | körülmények” között adatott meg.~– Arra akartam önt kérni, hogy –
77 XV | fennhangon árulja, de gondolt arra, hogy ez embernek nagy joga
78 XV | ajkakra tekinte Aladár, és arra gondolt, hogy e tündérvilági
79 XVI | Erzsike rögtön ráismert, s arra vezeté Aladár figyelmét.~–
80 XVI | ezeknek írója méltó volt arra, hogy ön őt szeresse, akkor
81 XVIII| különösen alkalmas volt arra, hogy valakit, aki azt hiszi,
82 XVIII| jól ütött ki.~Mármost csak arra kell ügyelni, hogy mindegyik
83 XVIII| történt az osztályozásban.~Még arra is óvatos volt, hogy saját
|