Fezejet

 1 II  |           forintot küldtek számomra, s te ötvenet eldugtál belőle!~
 2 III |          óriási nagy hazugságot akarsz te most énvelem elhitetni”,
 3 III |           kisgyerekeket megeszi.~– Hát te mért nem sietsz jobban?~
 4 III |               nix tájcs”.~– Mit izent, te semmirevaló? – kérdezé Bogumil,
 5 IV  |             ilyen szép beszédet:~– Hát te áruló gézengúz! Hát te kifordított
 6 IV  |             Hát te áruló gézengúz! Hát te kifordított lelkű országkerülő.
 7 IV  |               országkerülő. Így mentél te árulkodni az ellen, aki
 8 IV  |              rejtegetett, felruházott. Te háládatlan, utálatos pöfeteg!
 9 IV  |        utálatos pöfeteg! Engem akartál te elúsztatni, ugye? De nem
10 IV  |              lett belőle. Látod, ugye, te ma itt, holnap ott csaló.
11 VII |                   Nem takarodol innen, te spion!~Már harmadszor, ahogy
12 VII |      rugdalódzott kézzel-lábbal.~– Hát te, gazember, mit akartál? –
13 VII |         elmehet az ispánhoz.~– Hehehe, te kis szamár; megfordítva
14 VII |                felejthetlen fiam! Mire te ismét meglátod a szabad
15 VII |                megtagadom, hogy amikor te egyedül vagy, és is egyedül
16 VII |              majd akkor, ha vége lesz. Te már akkor ősz ember, én
17 VII |               ökölre fogva.~– Hallod-e te – ember! Tegnap Garanvölgyi
18 VII |           motozás történt. A feladás a te munkád volt. Én feladóval
19 VII |              szólalni.~– Kis leánykám, te írtad ezt itt?~– Én.~– Azt
20 VII |            magadra nézve, mert ezentúl te vagy a fogoly. Én magam
21 VII |                bízom a jó sikerben; de te e perctől fogva foglya vagy
22 VII |                annak megtörténni, hogy te azon embert valaha meglásd,
23 VII |             fog szabadulni és hazajön. Te pedig attól fogva rab vagy
24 VIII|               mint „english spoken”.~– Te is, Hermine, vigyázz Elizre;
25 VIII|               Hermine, vigyázz Elizre; te már nagyobb vagy, mindig
26 VIII|            eltanul tőled sok jót, amit te bírsz. No mármost ölelj
27 VIII|              kocsis.~– Mit jó reggelt, te ostoba, én még le sem feküdtem.~–
28 VIII|               mit „izent” neki? – Gyü, te fakó! – Azzal Anton továbbvezette
29 IX  |         megátkozna. De tégedet szeret, te olyan jó vagy: és nekem
30 IX  |            előtte védelmezzen, egyedül te. Nem is tudom: mire kérjelek,
31 IX  |         kérjelek, olyan zavart vagyok. Te legjobban tudod azt. Állj
32 IX  |               közénk és atyánk közé; a te jó szíved kitalálja, hogy
33 IX  |         eresztesz ide, mert ez börtön; te pedig őr vagy. Aki erőszakoskodik,
34 IX  |            Tudod, mennyire szereted őt te is. Hiszen ezután is fogod
35 IX  |               majd elküldi atyám után. Te pedig Luize, légy szíves
36 IX  |            híred, majd lesz nekem is a te számodra, amin elmulathatsz.~–
37 IX  |                megfosztja az embert.~– Te jó gyermek voltál. Téged
38 IX  |              szabad.~– Szabad?!~– Ugye te ennek örülsz? Látod, amíg
39 IX  |         szomorúságot szereztek itthon. Te nem; te nem; hiszen te jó
40 IX  |              szereztek itthon. Te nem; te nem; hiszen te jó vagy. –
41 IX  |                 Te nem; te nem; hiszen te jó vagy. – Ne szólj, ne
42 IX  |              gondolj. Ő nem az, akinek te képzeled. Ő egy csélcsap,
43 IX  |              embernek szól.~– Micsoda? Te szamár! A küldő neve: aki
44 IX  |        hátraesni, aztán azt kérdezni: „Te vagy? Igazán te vagy? Nem
45 IX  |             kérdezni: „Te vagy? Igazán te vagy? Nem csalnak szemeim?
46 IX  |         Megjött! Itthon van! Hazajött! Te bolond! Láttad? Nem láttad?
47 IX  | váltóhamisítótól is megkérdezik elébb: te írtad-e ezt, mielőtt elítélnék.
48 IX  |                  Majd én utánajárok.~– Te jársz utána? Nohát csak
49 IX  |                  Már az igaz. Hanem ha te minden megvert asszonyt
50 IX  |             világon, maga a türelem.~– Te már arról is jót mersz állani?
51 IX  |               Hja, az egészen más, azt te nem érted. Még aki a férjétől
52 IX  |               hiszen, kedves jószágom, te nem ismered annak a jámbor
53 IX  |              dehogy az.~– Honnan tudod te?~– Aki annyit szenvedett,
54 IX  |                Ez nők dolga; nem érted te azt, apácskám.~– Nem bánom
55 IX  |                menni?~– Hajnalban; még te akkor alszol.~– De ebédre
56 IX  |             sem vártak még, mint ezt a te bizonyos szegény asszonyodat.
57 IX  |                 milyen jó atyuska vagy te.~Ekként kiérdemelve leánya
58 IX  |              arccal futott eléje.~– No te, rossz leány – szitkozódék
59 IX  |        szitkozódék mérgesen a lovag –, te ugyan a nyakamba imádkoztad
60 IX  |          garaboncás diákot. Valld meg, te boszorkányfajta, hogy imádkoztál
61 IX  |               szereted-e? Szeretem. És te szereted-e? Szeretem. Elbeszéli,
62 IX  |     kényszeríteni foglak téged, hogy a te uradnak küszöbéhez visszatérj!
63 IX  |        birtokomba, mert nem elég, hogy te azt mondjad: gyűlölsz!”~
64 IX  |    megbocsátott ő neked.~– Tudom, hogy te addig nem nyugodtál, míg
65 IX  |       Hermine-nel, ő azt állítja, hogy te haragos vagy, én pedig azt,
66 IX  |               gyermekét –, mit irtózol te apád haragjától? Az apa
67 IX  |              sors haragjához képest, s te elébb érezted ezt, mint
68 IX  |               fog beszélni senki. Csak te gyógyulj meg akkorra, mert
69 XIII|              az álmodó az álomképnek: „te már nem élsz, meghaltál,
70 XIV |                ár, akkor a másik oldal Te Deumot énekelhet, mert ő
71 XIV |         Aladárt nézve, mintha mondaná: te nem vagy az, aki engem meg
72 XV  |       pusztulást.~– A vacsora kész, de te válts öltönyt, mert kisasszony
73 XV  |              szobájából kilépni.~– Hát te már fölkeltél?~– Igen; jókor
74 XVI |      meglepetve fordult Aladárhoz.~– S te megígérted azt?~Aladár patetikus
75 XVII|                vágott bele Bárd Pál.~– Te voltál? – szólt fejcsóválva
76 XVII|         fejcsóválva Péter, – még ez is te akarnál lenni? Hát ha te
77 XVII|               te akarnál lenni? Hát ha te voltál, mondd meg, hogy
78 XVII|                én voltam.~– Vagy pedig te hallgatóztál, s én voltam
79 XVII|               hozzá:~– Bátyám, bátyám, te csak azon vagy, hogy magadat