Fezejet
1 III | adnektáltak.~A másik kisasszony, Eliz, inkább hasonlított anyjához,
2 III | szólt fürgén felszökve Eliz.~– De Eliz, mit gondol? –
3 III | fürgén felszökve Eliz.~– De Eliz, mit gondol? – utasító őt
4 III | magándalait; míg egyszer Eliz kisasszony azon kívánságát
5 III | ott ült egy asztal mellett Eliz kisasszony, és írt nagy
6 III | vajon mi lehet az, amit Eliz kisasszony oly féltve ír
7 III | dugdosni. Együtt jött vele Eliz kisasszony, s susogva mondá: –
8 III | látott és hallott.~Amint Eliz eltűnt a folyosón, Richárd
9 III | ártékony angyal is rá nézve.~Eliz kisasszony, ki hamis fejecskéjét
10 III | árulkodik a magyarra?~– Ugyan, Eliz! – kiálta egyszerre missz
11 III | önmaga essék a kelepcébe.~Eliz vállat vonított, s valami
12 III | Bogumil észrevehette, hogy itt Eliz kisasszonyra nagyszerű dorgálás
13 III | kitört a „jegyzékháború”.~– Eliz kisasszony, ön egy neveletlen
14 III | valóban gyönyörű dallamát.~– Eliz kisasszony! – parancsolá
15 III | menjen tanulni a grammaire–t!~Eliz rögtön letett tűt és ollót,
16 III | est-il? Il est midi!”~– Eliz! – rikolta magánkívül missz
17 III | címiratot, tompán dörmögve:~– Ez Eliz írása.~Bogumil úgy tett,
18 IV | a másik engedelmeskedik.~Eliz kisasszony idézve volt a
19 IV | mit fog elmondani neki.~Eliz benyitott az ajtón, s táncolva,
20 IV | szökellve sietett atyja elé.~– Eliz kisasszony! – dörgé a lovag. –
21 IV | Ön – bírája előtt áll.~Eliz kisasszony kecses pukkerlivel
22 IV | írt ön abban a levélben?~Eliz egyet vonított gömbölyű
23 IV | légydongás is hallható volt.~Eliz négy másodpercre megszűnt
24 IV | kétkedve a leányka.~– Csitt! – Eliz kisasszony. Ön főbenjáró
25 VII | missz Natalie-val, balról Eliz kisasszonnyal, szemközt
26 VII | nép nyelvét megértse, hogy Eliz kisasszony másfél évi ittlét
27 VII | kedélyes rémledezés alatt Eliz egyet azon teleírt vékony
28 VII | Szabad kérnem azt a levelet, Eliz kisasszony – szólt Bräuhäusel
29 VII | tudnak magyarul? Csalatkozik. Eliz kisasszony már ért e nyelven.~–
30 VII | a lovagnak nyújtá.~– Ez Eliz írása.~– Tessék elolvasni.~
31 VII | megsimogatta hajfürteit.~Eliz aztán két kezével ajkaihoz
32 VIII| visszatértek a kastélyba. Eliz még egyre hányta a csókot
33 VIII| elmulasztotta az egészet.~Eliz értette, mire való az. Eltávolítani,
34 VIII| érzékeny keblek szétriadtak. Eliz kiáltott a másik szobából;
35 VIII| Ezt föl kell menteni.~– Eliz kisasszony szobájába térhet
36 VIII| nyílt egy kis szoba, melyben Eliz aludt. Ennek nem volt külön
37 VIII| nem volt külön kijárása.~Eliz szobájának ablakán be volt
38 IX | IX. A két fogoly~Eliz az igazak álmát aludta ezalatt.~
39 IX | kastélyban: nem kelnek itt korán. Eliz fölkelt, pongyoláját fölvéve,
40 IX | tudná, hogy rabnak teszi. Eliz meg van elégedve nagyon
41 IX | megnézni, hogy ébren vannak-e.~Eliz sajátságos gyermeteg bosszúállást
42 IX | nyitva át a szomszéd szobába Eliz, s egy víg kuplét kezde
43 IX | senki sem feküdt bennök.~Eliz nem érté, hová lehettek.~
44 IX | fölvevés a címlapon ez állt:~„Eliz testvéremnek.”~Eliz szívdobogva
45 IX | állt:~„Eliz testvéremnek.”~Eliz szívdobogva bontá fel a
46 IX | fölösleges is volt odaírni, mert Eliz, amint e levelet végigolvasta,
47 IX | van a missz? – kiálta rá Eliz, minden ízében reszketve
48 IX | szét, és vállait vonogatta.~Eliz mérgesen ragadta meg a cseléd
49 IX | elébb mondta a kertész.~Eliz forró homlokára tette összekulcsolt
50 IX | hirtelen beállt Gyuszi.~Eliz szemei akkor már nem könnyeztek,
51 IX | Figyelj! – szólt hozzá Eliz, olyan parancsoló hangon,
52 IX | Tehát aszerint tégy.~Eliz ezzel liliputi őrét a külső
53 IX | szobalány jött a reggelivel.~Eliz inte neki, hogy tegye le,
54 IX | Ez a missz hangja volt.~Eliz hallgatta egy ideig, hogy
55 IX | Teremtette. Lövök és szúrok.~Eliz már erre kinyitotta az ajtót.~
56 IX | neki; bejutott sértetlenül Eliz szobájába, s ott tikkadtan,
57 IX | tudta, hogy mit kérdezzen.~Eliz inte neki, hogy üljön le.
58 IX | e másik levelet – szólt Eliz, azt nyújtva át, amit ő
59 IX | ő írt atyjának.~– Kérem, Eliz, az istenért, hallgasson
60 IX | lecsüggesztett fővel olvasá Eliz levelét, melyet atyjához
61 IX | Feltűnt a missznek, hogy Eliz különösen sok szót vesztegetett
62 IX | maradt még a díványon, de Eliz a csöngettyűzsinórhoz lépett;
63 IX | egyenesen az ő ajtajának tart.~Eliz pedig, amint egyedül maradt,
64 IX | Pedig nálam van egy levele Eliz kisasszonytól, melyben bizonyosan
65 IX | levél méltóságod számára Eliz kisasszonytól, ebből alkalmasint
66 IX | ki-ki párjához jutna: ha Eliz kisasszonyt Grisák úr kapná
67 IX | hagynia? Az apját!~Tehát Eliz mentegeti a nénjét, meg
68 IX | és missz Natalie? Igaz, Eliz őket is mentegeti; de hát
69 IX | gyermek számára.~– Ah, azt Eliz el nem fogadná. Nem, uram;
70 IX | volna, ha jó szerencsére Eliz kisasszony meg nem tudta
71 IX | fegyverrel kezükben fogatnak el.~Eliz kisietett a cselédekhez,
72 IX | az úr; itt a veszedelem.~Eliz a fedett csarnokig eléje
73 IX | ítélni és büntetni! Érti-e?!~Eliz félénken visszahúzódott,
74 IX | találkozni soha.~– Parolát rá…~Eliz kezét nyújtá atyjának, a
75 IX | becsületszavadra járhatsz, ahol akarsz.~Eliz mosolyogva csókolta meg
76 IX | volt.~Olyannak látta azt Eliz is, de nem akarta.~– Gyere
|