Fezejet

 1 II   |            nyugodott, amíg a csalót vissza nem csalta. Ha Icig kiszedte
 2 II   |        miket Kampós áhítva várt már vissza, hogy újra keblébe varrhassa. –
 3 II   |          csak rúgtasson még egyszer vissza ahhoz az érdemes „armer
 4 II   |         uram, mi jó hozta önt ismét vissza hozzánk? – szólítá őt meg
 5 III  |             a magányéletbe vonuljon vissza.~Neje bécsi bankár leánya
 6 III  |          híni fogják.~Azzal sietett vissza ismét a vendégszobába. Az
 7 III  |     elmulasztani.~– Hát mit izentek vissza, de csavargó?~A kis talpacs
 8 III  |       szörnyű megbántás, azt izenni vissza, hogy nem tud németül.~–
 9 IV   |             Várhatta őt Garanvölgyi vissza! Mikor alig vett lélegzetet
10 IV   |          csípőjére tett kézzel ment vissza a faluba. Szentül azt hitte,
11 V    |           meg küldje őket mihozzánk vissza. A féreg persze mindig a
12 V    |           sem csalogatnák többé oda vissza.~Vendelin úr egészen biztosítá
13 V    |           egy hét is, mégsem került vissza senki.~De már magunk is
14 V    |            volt takarítva; érkeztek vissza a városból Ankerschmidt
15 V    |      ismerősei csak úgy tántorogták vissza, mikor meglátták.~
16 VI   |          partie”-t játszmával adják vissza, s én különösen tréfásnak
17 VII  | lebocsáttatá bele magát, s úgy jött vissza onnan, telepókhálózott arccal,
18 VII  |            Innen a kamarákba tértek vissza. Itt egy festett deszkaláda
19 VII  |      felvilágosító eszme. – Menjünk vissza a legelső szobába, a kasznárt
20 VII  |          neve is elég volt – bókolt vissza Bräuhäusel úr, udvariasan
21 VII  |  hajlongással; keserű sóhajt fojtva vissza keblébe.~– Indulj! Indulj!
22 VII  |        szólt, dühét nehezen tiporva vissza. – Ön csalódni méltóztatott.
23 VII  |         azzal a keserű örömmel tért vissza szobájába, hogy íme, amit „
24 VIII |           után, a kocsi mégsem jött vissza. Már bizonyosan rablók fogták
25 VIII |                Jó reggelt – mordult vissza a vén kocsis.~– Mit jó reggelt,
26 IX   |             meg a puskádat és gyere vissza.~A kis apróság néhány perc
27 IX   |          múlva vigyorgó képpel jött vissza, holmi kis karabint emelve
28 IX   |             hogy mi lesz odakünn.~– Vissza! Én strázsa vagyok!~– Nonono,
29 IX   |           hagyjon magamra, s jöjjön vissza két óra múlva, pontban két
30 IX   |           forintot, mint utasíthatá vissza Straffnak húszezer forintos
31 IX   |       utasítá el leányát magától.~– Vissza! Ki engedte meg, hogy a
32 IX   |   megtörtént vele, többé nem talált vissza abba a hangulatba, amelyben
33 IX   |           igen rövid idő múlva jött vissza bögréstől együtt a konyhába,
34 IX   |          küldi. Ide kell írni. Mars vissza! Vissza kell vinni és ráírni.~
35 IX   |             kell írni. Mars vissza! Vissza kell vinni és ráírni.~A
36 IX   |         szabadkozik, hogy ne küldje vissza azzal a levéllel a nagyságos
37 IX   |            Bräuhäusel úr. Nem adják vissza a szekrénykémet? Csak legalább
38 IX   |             Híven megvan.~– Küldjük vissza szegénynek; ne nyugtalankodjék
39 IX   | meglátogatott engem K*steinban, ezt vissza kell adnom.~– Annyival inkább.~
40 IX   |              Jószágaimat nem kaptam vissza.~– De talán.~– Nincsen semmi „
41 IX   |            egyszerűen az, hogy adja vissza Garanvölgyiné az én írásomat,
42 IX   |       megindult már, de megint csak vissza kellett térnie, s újra egy
43 IX   |           újra, s vágtass a városba vissza orvosért! – hangzott Ankerschmidt
44 IX   |            tételt kétszerezve hozom vissza?~Erre Straff odalépett doktor
45 IX   |          egy család boldogsága újra vissza lesz adva!~Ankerschmidt
46 XIV  |            akar uraságod, forduljon vissza, míg szinte ide nem reked,
47 XIV  |           melléki állomásról jöjjön vissza dereglyével, s adjon hírt,
48 XIV  |          kocsisának, hogy forduljon vissza, és hajtson újra a tiszai
49 XIV  |             eljutni az árvíz.~Tehát vissza ugyanazon az úton, amelyen
50 XIV  |                Valóban onnan tértem vissza. Egy kicsit úsztunk is.~–
51 XIV  |            elégülten bújt a sátorba vissza, melyet Aladár odavetett
52 XV   |        Találkoztunk. Együtt jöttünk vissza. Ő riasztotta fel álmából
53 XV   |               Lehetett akkor – súgá vissza Aladár.~Ezzel az ebédlő
54 XV   |             magát, s félénken húzta vissza kezét, és szemeit nem merte
55 XV   |            a valódi?~– Nos nem adod vissza a levelemet, vagy meg akarod
56 XV   |              hogy ön kegyelem útján vissza fogja kapni elkobzott jószágait.~
57 XVIII|            nincs jobb tanács, mint „vissza ismét, az imádott hazának
58 XVIII|         volt szüksége, azért került vissza; azalatt aztán, míg az ember
59 XVIII|   könyörögni fognak, hogy ne menjen vissza Bécsbe; annyi szív marasztásának
60 XVIII|   említtetni Grisáktól, hogy Aladár vissza fogja kapni jószágait.~Tehát
61 XVIII|             öten. Azzal ment megint vissza a táncterembe.~Corinna dobogó
62 XVIII|              Grisák is szépen küldé vissza a hozzá intézett levelet,
63 XVIII|        levelét válasz nélkül küldte vissza.~A többiek mind gyöngébben-erősebben
64 XVIII|       számára, reggel utazni fognak vissza. Akár le se feküdjenek addig.~
65 XVIII|       egészen kigyógyulva tér ismét vissza.~Vannak szerencsés boldogtalanok,
66 XIX  |             és kinn marad; nem megy vissza többet odújába, hanem nekiindul