Fezejet

 1 I   |             Járatja biz a kakukk.~– Ah, tehát nem? Kár nagyon. –
 2 III |             önnel. Egy ismeretlen.”~Ah! Nézze meg az ember a kis
 3 III |             megmondjuk a papának.~– Ah, Hermine! – zokogá missz
 4 IV  |            mondtam, hogy „lehet”.~– Ah. Tehát miért nem a régi
 5 IV  |           Mert valóban nem tudok.~– Ah pah! Ezt higgye az ördög.
 6 IV  |        hanem már – elfelejtettem.~– Ah, uram, ez nagyon erős! –
 7 V   |             alá megy le kevesebb.~– Ah, ez is igaz. Lám, lám! Erre
 8 VI  |      meglátja, örvendve kiált fel: „Ah, éppen jókor jön; megmondhatja,
 9 VI  |           az embernek unni magát.~– Ah, nagysám éppen divatlapokkal
10 VI  |             kegyelmet eszközölni.~– Ah, ez igen szép, ez igen nemes.
11 VI  |           Politikai vétség miatt.~– Ah! Bizonyosan az aula tagja!~–
12 VI  |                Az öreg Garanvölgyi? Ah, barátom, akkor ön nem ismeri
13 VII |             előttük a szekrénykét.~–Ah! Nem rút fiatalember! Csakhogy
14 VII |            melletti ócska épület.~– Ah dehogy! Garanvölgyi volna
15 VIII|           úr az éjet nálam tölté.~– Ah! – szólt a missz érdekelten,
16 VIII|            benső viszonyt kötött.~– Ah! – sóhajta megszégyenülten
17 VIII|         missz, nőül akarta venni.~– Ah, uram.~– Fait accompli,
18 VIII|    megesküdni Bogumil barátommal.~– Ah, uram.~– Nem akarja, missz?~–
19 VIII|            borulva elkezde sírni.~– Ah, ön nem fogja elítélni boldogságomnak
20 VIII|             festőállványához ülhet.~Ah, tehát éppen grátia! Eliznek
21 VIII|              a kertben előveszem.~– Ah, nincsenek kígyók a kertben?~–
22 VIII|         Vagy eltévedt a sötétben?~– Ah, dehogy. Ne tessék aggódni.
23 VIII|          ismerős lépteit meghallom; ah!~Azonban az ismerős léptek
24 IX  |           különben nem hiszik el.~– Ah, jó reggelt, jó reggelt
25 IX  |          aki még hálókabátban van.~–Ah! Úgy? No persze, ő igen
26 IX  |             bámulva Maxenpfutsch.~– Ah, én már mindent tudok –
27 IX  |             Tán a becsületsértés?~– Ah, hah! – nevetett a doktor,
28 IX  | ellenségétől fogadnék el megbízást. Ah uram, ily mocskot nem tűr
29 IX  |     Maxenpfutsch úr nejévé lenni.~– Ah uram! – kiálta a szemérmes
30 IX  |     állásban, egy jószágdirektor!~– Ah uram, – de – de akar-e ő?~
31 IX  |          szabadságát visszanyeri?~– Ah, hiszen olyan jól ápoltak
32 IX  |       számára kötelezi Straff úr.~– Ah, tehát így kap 20-at 5-ért?
33 IX  |          örökségből kirekeszteni?~– Ah, uram! Mit gondol ön? Csak
34 IX  |   végrendelkező akarata így volt.~– Ah, az csak ijesztgetésnek
35 IX  |            másik gyermek számára.~– Ah, azt Eliz el nem fogadná.
36 IX  |     felkiáltásra elnevette magát.~– Ah, dehogy! Annyira nem vitte.~–
37 IX  |         akarok róluk többé hallani!~Ah! Ez tehát mégis talált.~–
38 IX  |          Kiért”-e, vagy „miért”?)~– Ah nem – szólt nevetve Aladár. –
39 IX  |         meghatotta Aladár látása.~– Ah! Ön az? – Megbocsát, de
40 IX  |     elaléláshoz.~– Ez a meglepetés! Ah, én olyan ideges vagyok.
41 IX  |            alkalmazza erősítésre.~– Ah, ön nem képzeli, mennyire
42 IX  |           micsoda helyzetbe jutott.~Ah! – Itt igen kedélyesen tudott
43 IX  |            meg sem őszültem bele.~– Ah, de mennyit kellett önnek
44 IX  |             elég az egy embernek?~– Ah! kérem. Ne tréfáljon ön.
45 IX  |             állást biztosíthassak.~(Ah! Ez a vinculumért jön –
46 IX  |              De a vagyonra nézve?~– Ah! Hogy jószágot kapjak menyasszony
47 IX  |             a hold utóbb megy le.~– Ah, ne maradj olyan későre.~–
48 IX  |       viharban?~– Ő? Kicsoda „ő”?~– Ah, az a szegény asszony.~–
49 IX  |   meghallani, amit mondanak neki.~– Ah, uraim, miről vitatkoznak
50 IX  |             s az ólommal ütöttem.~– Ah, ez erős.~– Azután. Bezártam
51 IX  |   szobaleánynak az ujjára húztam.~– Ah. No elég lesz már.~– Ha
52 IX  |   boszorkánynyomástól menekült meg. Ah, e gondolatban volt foglalva
53 XIV |        szörnyedt fel Kampós uram. – Ah, tekintetes úr, akkor nem
54 XIV |            őreim feltartóztatták?~– Ah, tehát azok őrök lettek
55 XIV |          járt már itt egypárszor.~– Ah! Ismerem. S mit akart az?~–
56 XIV |           kívánt Ankerschmidtnek.~– Ah, ön fölébredt!~– Most ment
57 XIV |             bezirksvorstandok is.~– Ah! Igen? Ön attól tart, hogy
58 XV  |          szólt Aladár mosolyogva.~– Ah! Óh! – hangzott több oldalról
59 XV  |            és egy jó ötlet által.~– Ah, könyörgöm alássan, hogyan
60 XV  |     keresztülrágja a tölgyfát is.~– Ah! Ki tartaná kalickában a
61 XV  |          alá van írva: – maradok.~– Ah – szólt a leányka, örülve
62 XVI |             énnálam fognak lakni.~– Ah uram; ön azt akarja, hogy
63 XVI |            ki nem menni a házból.~– Ah, de e fogadás már meg van
64 XVI |           amik önhöz voltak írva.~– Ah!~– Én kíváncsi voltam egyet