Fezejet

 1 I    |        van. Nem fogok dohányozni többet. Legalább jobb étvágyam
 2 I    |         klenódiumképpen, és soha többet nem dohányozék vala.~Majd
 3 I    |     ember mindkét esetben mentül többet „fogyaszt”, annál többet
 4 I    |         többet „fogyaszt”, annál többet kontribuál.~– Jól van. Tehát
 5 I    |         Jól van, tehát nem fogok többet kártyázni; – legalább nem
 6 I    |        nem vadászom és agarászom többet. Legalább nem hűtöm meg
 7 I    |      hadd jöjjön – ő nem felesel többet senkivel.~És aki jártas
 8 I    |       magát, hogy nem perlekedik többet: az már az „ultima Thule”!~
 9 II   |           Ne tessék iróniázni. Ő többet tud, mint mi. (Itt óvatosan
10 III  |   hallanom. Ezt a témát ne hozza többet elő. Az én házamnál nem
11 III  | benézegetett; az embernek jó, ha többet is lát. Evégett lábhegyen
12 IV   |     mieink.~– Csitt! Egy szót se többet.~– Hát ne kérdezz tőlem
13 IV   |             Hát ne kérdezz tőlem többet.~– Hallgatás! – kiálta Ankerschmidt
14 VI   |          vége. Erről egy szót se többet. Másban járok. Egy folyamodásra
15 VIII |     észre magát, hogy kelleténél többet ásít. Nagyon hatnak az idegekre
16 IX   |         szeretnél olyannak látni többet? No hát ha azt nem akarod,
17 IX   |        átkozom a lelkit, hogy ez többet meg ne történjék!~Azzal
18 IX   |        leánykám, így vagyunk. Én többet a házhoz olyan őrt, aki
19 IX   |        méltóságod.” – „Nem engem többet ebben az életben!” – felelt
20 IX   |   titkaimat tudja, ide nem jövök többet; Ankerschmidt pedig gondolta
21 IX   |        itt magát, ez nem jön ide többet.~Az pedig igen jól történt,
22 IX   |         nem is mondatott magának többet; futott, bőröndöt, kalaptokot
23 IX   |        puskavégre két szalokánál többet; azok közül is az egyiket
24 IX   |        meg szépen, aztán ne sírj többet.~Erzsike megfogadta a szót,
25 IX   | rágalmazta senki. Nem mert aztán többet leszakítani.~Leültek Hermine-nel
26 IX   |       elengedem, uram! Tehetek-e többet?~– Ejh, menjen ön, ne rontsa
27 IX   |    értekezésnek; velem nem lehet többet beszélni. Én hazárdjátékos
28 IX   |          ne is vitatkozzék velem többet, mert nekem hiába minden
29 IX   |        ruhát, és nem fog bántani többet. Egy nap, két nap múlva
30 XIV  |       bajt a másik partra!~– Sőt többet is teszünk, mint imádkozunk.~–
31 XIV  |          a”!~– No nem sírunk hát többet. Ezt se tesszük. Hanem ha
32 XIV  |    szemmel nézné, csakhogy ő még többet is lát, a kövek közt gyermekének
33 XV   |       tartozom köszönni?~– Semmi többet, mint amennyit ön tett volna
34 XV   |      kezét, és szemeit nem merte többet fölemelni azon arcra, melynek
35 XV   |        is?~– Igen. És én mármost többet tudok, mint amennyire szükségem
36 XV   |    észrevette, hogy Aladár előtt többet talált elárulni, mint amennyit
37 XV   |       hogy a víz apad. No ez…~De többet nem mondott szóval, hanem
38 XVIII|         közte a keresettek közül többet egynél; nagyon szerény nyereség.~
39 XIX  |       reszkessetek, sohasem lesz többet nyár; a tél megígérte nekünk,
40 XIX  |      kinn marad; nem megy vissza többet odújába, hanem nekiindul
41 XIX  |       hagyá; hanem Erzsike annál többet lakott nála, s az öregurat
42 XIX  |        Ankerschmidtet illeti, az többet volt nála, mint otthon.~