Fezejet
1 I | atyafi pörbe idézteti az embert, bízván a „favor in judice”
2 I | mert azok felkeresik az embert legcsendesebb odújában is,
3 I | a juris doctor.~– A „jó embert” nem bántják – nyugtatá
4 II | nélkül tudom.~– De mint élő embert látta-e?~– Látni nem láttam,
5 III | mikor mászik is, megöl egy embert, aki útjában áll. Egy tizenkét
6 IV | felé, s ha látott valaki embert, aki egy helyett kettőt
7 V | mint nekivetkőztetni minden embert; inast, vadászt, libériás
8 V | hozzá: Egypár erdőn lakó embert is meg lehet vesztegetni,
9 VI | is egy keze ügyében levő embert, ellátva illő utasításokkal;
10 VI | ahol lehet, berántja az embert.~Doktor Grisákot rávitte
11 VII | magát.~– Ön be fogja ez embert szállítani a városba, s
12 VII | kész ebédhez. A szegény embert meg dolgára küldik, azt
13 VII | már láttuk egyszer ezt az embert. Maxenpfutsch úr aligha
14 VII | tett magának, amiért ezt az embert az első bemutatás után rögtön
15 VII | hagyják el a szerencsétlen embert, akik hozzá legközelebb
16 VII | megtörténni, hogy te azon embert valaha meglásd, akit megszabadítani
17 IX | tetszett; ő azt akarta, hogy ez embert üldözzék, megöljék, megsemmisítsék.~–
18 IX | talált fel?~– Egy bolond embert, akire elköltse a pénzét. –
19 IX | Becsüli ön „maga” azt az embert vagy nem?~Doktor Grisáknak
20 IX | tisztaságára fogadom, hogy azt az embert soha fiamnak, feleségét
21 IX | kezében, öl, vág, lő minden embert, meglövi legelőbb is a kapust,
22 IX | minden epétől megfosztja az embert.~– Te jó gyermek voltál.
23 IX | ne hozd nekem azt a két embert soha; mert látod, vén katona
24 IX | Milyen kegyetlen szívű embert szabadított ki.~– Most már
25 IX | mindjárt a falujából való embert, azzal megalkudott, s amint
26 IX | úrfi!” Így kerüli meg az embert a tulajdon újdonsága.~Csak
27 IX | kártyázik? Szeretnék olyan embert ismerni. Jó, hogy még azt
28 IX | jobban megbámulhassa ezt az embert. – Semmit sem mond arra,
29 IX | harmadik, jelen nem levő embert kellene rágalmazni; még
30 IX | és megvendégelek minden embert, még akikre haragszom is!
31 IX | Igen jó az, amikor az embert olyan nagyon utálják, mint
32 XIV | rosszá, ravasszá teszi az embert, ha valami féltője van.
33 XIV | szabadíthatunk annyi száz embert.~– Ezzel a lélekvesztővel
34 XIV | nem fog ott találni sem embert, sem szekeret, sem töltést.~
35 XIV | kell jutni. Én persze ezer embert át nem hordhatok az erdőig
36 XIV | Egyszerre harmincnál több embert nem szabad fölvenni. Mikor
37 XV | világon, hogy mikor egy embert minden porcikájában megtörtek,
38 XV | jegenyésen innen meg vagy ezer embert szabadított meg egy erőfeszítéssel
39 XV | tessék, az tisztítja az embert; azért a magyar ember kedélye
40 XV | megóvni igyekezik egy öreg embert, akkoriban nagyon járványos
41 XV | kerget. Nem szereti a henye embert.~– Ez a ház most nemcsak
42 XVIII| Ha ön üldözni akarja azon embert, ki önnek keblén ilyen sebet
|