Fezejet

 1 IV   |      felejteni. Volt egy öcsém, egy kedves gyermekem, megholt leánytestvérem
 2 IV   |          meg, hogy ellenfelének egy kedves gyermeke van, aki börtönben
 3 V    |        látszott elmélyedni benne.~– Kedves barátom uram, itt hiba van.~–
 4 VI   |     egymással nem találkozhattak.~– Kedves nagysád, én egészen helyesnek
 5 VI   |            szegéllyel, írni kezde:~„Kedves barátom!”~A többi titkos
 6 VI   |         restante.~Straff Péter úr, „kedves barátom”. Szép konstelláció!~
 7 VI   |             búcsút kell vennünk. No kedves doktor, a viszontlátásig.~–
 8 VII  |        pincéből, miket Ádám úr csak kedves vendégei számára tartogatott;
 9 VII  |       gyermek olvasott, ez volt:~– „Kedves, szeretett, felejthetlen
10 VII  |         ilyen könnyen kitéphetné.~– Kedves missz, ne beszéljen virágnyelven –,
11 VIII |         nyájassággal szólítá fel:~– Kedves Elizem, legyen oly jó a
12 IX   |              E sorok voltak benne:~„Kedves jó testvérem!~Ne ítélj el
13 IX   |       férfiúhoz, így bíztatá meg:~– Kedves Maxenpfutsch. Van egy jó
14 IX   |         ismerni, mely azokat írta.~„Kedves barátom, Aladár!~Vigyázz
15 IX   |           hogy ismét láthatná hű és kedves emberét. Nagyon nélkülözte
16 IX   |           érezte biz azt meg elébb, kedves Kampós – szólt tréfálkozva
17 IX   |       hivatal.~– Sőt inkább! Nagyon kedves hivatal. Még csak helyhez
18 IX   |          hanem az atyja igen derék, kedves ember.~– Úgy találod? Dacára
19 IX   | elpusztulnak magukban.~– De hiszen, kedves jószágom, te nem ismered
20 IX   |           maradj olyan későre.~– De kedves madaram, akkor húznak a
21 IX   |       csodálta azt nagyon. Azokat a kedves ibolyácskákat ilyennel még
22 IX   |         azon jelenetnek, hogy a két kedves ismerős oly közelségből
23 IX   |   forintomat megkaphatnám ön által, kedves doktor úr, az egész kamatot
24 IX   |            vége. Sohase haragudjék, kedves doktor; én ismerem a magam
25 IX   |           nagyon mulatságosan járt, kedves barátom. Az éjjel meghalt
26 XIV  |            levelet olvasni. Tehát: „Kedves bátyám. A Tisza árja gyorsan
27 XV   |          mondd el hát, ki kerget?~– Kedves bátyám, tegnap, midőn azt
28 XV   |      felmondják. Azért még egyszer, kedves öcsém, fogadd őszinte sajnálkozásomat.~–
29 XV   |         kebléhez ölelve gyengéden a kedves gyermeket.~A lányka még
30 XV   |       Aladár, hogy visszacsókolja a kedves gyermek kezét – mind a kettőt –
31 XV   |           arcát és gyöngéden súgá: „Kedves fiam”.~Aladár nem szólt
32 XV   |             Aladár szerette volna a kedves tüneményt belélegezni, és
33 XVI  |    iszapréteget hagyva maga után.~– Kedves nászuram! – szólt Garanvölgyi,
34 XVI  |           fogunk együtt lakni az én kedves fiammal.~– Ohó, lovag uram! –
35 XVI  |       visszaérkeztek az öregurak.~– Kedves bácsi, jöjjön ide – szólt
36 XVIII|        szólt a falusi földesúrnak.~„Kedves barátom!~Orvosaim rendeletéből
37 XVIII|         annak a bizonyos poétának.~„Kedves Szellemfim!~Orvosaim azt
38 XVIII|           volt írva dr. Grisáknak.~„Kedves barátom!~Orvosaim tanácsából
39 XVIII|             Ankerschmidt lovagnak.~„Kedves barátom!~Szívem mélyéből
40 XVIII|         jószágait.~Tehát eszerint:~„Kedves Aladár!~Vannak az életben