Fezejet
1 I | önérzettel doktor Grisák – kinek néz ön engem? – s mérgében
2 III | bécsi bankár leánya volt, kinek halála után mintegy félmilliót
3 III | velünk – mondá a lovag, kinek szigorú arca, katonás tekintete
4 IV | nőtlen férfi volt, nem volt kinek elmondania örömét. A cselédektől
5 V | biztatá őt a doctor juris, kinek az első osztásra négy kilenc
6 VI | leláncolt sas egy fogoly ifjú, kinek a repüléshez a hiányzó szárnyakon
7 VI | hivatalosan: „Garanvölgyi Aladár, kinek tartózkodási helye nem tudatik,
8 VI | tudom hol viselni. Aztán kinek mutassam? A parasztjaimnak
9 VI | nem találja ön el, hogy kinek kell folyamodnia?~Doktor
10 VII | inte neki Kampós uram, kinek végtelen kedve volt e percben
11 VII | barátom vállára ütve, mint kinek egyszerre villámlott keresztül
12 VII | kezében, hogy nézze meg.~– Kinek a tulajdona? Miért van ide
13 VII | mintegy húsz darab levél.~– Kinek a képe ez? – kérdezé Bräuhäusel
14 VII | ismét Gyuszihoz fordulva, kinek arcán barázdákat vont a
15 VII | csendőrkáplár ajkairól fakadának, kinek feladata volt Kampós uramat
16 VII | érkező lovagra a missz, kinek ez ünnepélyes alkalomra
17 VII | zsámolyáig, azalatt egy gyermek, kinek azon ember senkije, semmije,
18 VIII | haragjának tárgya iránt, kinek ily komoly szándékai voltak,
19 IX | szótalan ideálkép lebegése, kinek alakja csupa aether és napsugár.~
20 IX | és egy árva repkényinda.~Kinek lehetne ez ellen kifogása!
21 IX | az okos, szerény leányt, kinek szavát ritka volt hallani,
22 IX | alakot fog maga előtt látni, kinek lelkét, kedélyét megfogta
23 IX | fölkelni az asztal mellől, kinek életpiros arcán egy árnyéka
24 IX | az, nem tehetünk róla), kinek igazi neve Straff…~– Straff!
25 IX | kedélyét.~George, az inas, kinek hivatala volt urát borotválni,
26 IX | kifejezni a kacagást.~– Ugyan kinek örülsz olyan nagyon, szolgám? –
27 IX | felszedte Maxenpfutschot, kinek is nem rukkolt elő a legjobb
28 IX | ijedelmet lehet hirdetni.~Kinek ne reszketett volna a keze,
29 XIV | szabad a töltésre jönni.~– Kinek a parancsa ez?~– Az ifjú
30 XIV | után. Kiteremti az Isten, kinek mire szüksége van; nem hal
31 XV | érkeztét, az ispánon kívül, kinek erősen lelkére köté Kampós
32 XV | akkor azt is tudni fogja, kinek köszönhetem e nem remélt
33 XV | Erzsike kijött atyja elé, kinek Aladár megmentett paripáit
34 XV | Erzsike mellett látta ülni, kinek Ankerschmidt éppen akkor
35 XVII | illető helyeken afelett, hogy kinek hibája vagy vétsége okozta
36 XVII | halva maradt.~A gyilkos, kinek a kocsi felhágóján kellett
37 XVIII| kevésbé gyűlölök, mint ön, s kinek tolakodásától az ön lovagiassága
38 XVIII| meghalni – és elfelejtetni; s kinek egyedüli óhajtása az, hogy
39 XVIII| férjnek teremtett ember, kinek csak a kisujját kell mutatnia,
|