Fezejet

 1 I    |            másodszülött olvasóm, hogy annyi latin mondást találsz egy
 2 I    |       veszedelemben hű kísérőket, mik annyi veszteségből egyedül maradtak
 3 II   |          észre, hogyan történt, hanem annyi bizonyos, hogy mikor ismét
 4 II   |               keserve mellett is bírt annyi lélekjelenléttel, hogy az
 5 III  |            levő másik kastélyról csak annyi tudomása volt a lovagnak,
 6 III  |        technikai nehézségeket illeti, annyi, mint semmi. Én valóban
 7 V    |            ellen.~Volt az uradalomnak annyi cselédje, hogy az maga egy
 8 V    |            felül a bélyeg még egyszer annyi. Én kénytelen vagyok önt
 9 V    |        helybeli gazdáknak maguknak is annyi dolguk volt, hogy azokkal
10 VI   |               voltak; az a vihar, ami annyi embernek ősz hajakat hozott,
11 VI   |             Majd később.~– Oh, mi kár annyi lángoló honszerelemnek önmagába
12 VI   |        szerezni, hogy Ádám úr most is annyi rossz dologban töri a fejét,
13 VI   |           ügye?~– A mennykőt! Most is annyi van, hogy nem tudom hol
14 VI   |               folyamodásban csinálni, annyi törlést beleigazítani, miszerint
15 VII  |           volt. Legalább fekete volt, annyi igaz.~Kampós uram egy kis
16 VII  |             miatt nem lehete kivenni. Annyi bizonyos, hogy amint a házat
17 VII  |        Kampóstól.~Kampós uramban volt annyi malícia, hogy vállat vonítson
18 VII  |          mármost annyit értem, ha már annyi pénzt nyer rajtam, töltesse
19 VII  |      hatalommal fizetesse ki a borát.~Annyi életfilozófiája mind a háromnak
20 IX   |                hebegé Maxenpfutsch. – Annyi pénzt elrabolni; 250 ezer!
21 IX   |              a jeles honfi polgártárs annyi adomát és megtörtént dolgot
22 IX   |           Nagyon nélkülözte már, hogy annyi idő óta nem hallá nemes
23 IX   |             annak kell lennie, miután annyi bántalmat szótlanul ki tudott
24 IX   |             azt gondoltam, hogy úgyis annyi ruha van itt nálunk, ami
25 IX   |             méreg szívig hatott; csak annyi ideje volt még, hogy a székéről
26 XIV  |          beleülünk ketten, éppen csak annyi emberre való; s az a jó
27 XIV  | lélekvesztővel meg nem szabadíthatunk annyi száz embert.~– Ezzel a lélekvesztővel
28 XIV  |        átszállító a csónak, már akkor annyi fa volt levágva, hogy két
29 XIV  |           mint e szerény úszó talpat. Annyi száz veszendő lélek látta
30 XIV  |            jövendő napjait megtartva; annyi szem lett nedves e látásra.~–
31 XV   |             az udvaron belől folyvást annyi volt a dolog, hogy éjfél
32 XV   |             olyan későn?~Másnap ismét annyi dolgot talált a faluban,
33 XV   |         viselni magában, mint lelket!~Annyi változást azonban mégis
34 XVII |         időben Szemes Miska név alatt annyi csínyt követett el. Onnan
35 XVIII|              ne menjen vissza Bécsbe; annyi szív marasztásának meghódolni
36 XVIII|       vendégek lajstromát fölkeresse.~Annyi száz nevet végigfutni nem