Fezejet

 1 I    |            fegyverek fenyegették. – Hisz ez méhes!~– Ez az én dolgozószobám,
 2 I    |             ha módomban volna.~(Óh, hisz ez nagyon hajlékony ember –
 3 I    |           mondtam, megmondtam.~– De hisz az épület idővel összeszakad.~–
 4 II   |             ne mondja; ha nekem nem hisz, jöjjön velem a tekintetes
 5 II   |             végtül végig bujdosom.”~Hisz ezt a nagy verset csakugyan
 6 IV   |            el.~– Láncos mennykő! De hisz ez árulás! Ön családi titkot
 7 V    |            A többiért várjanak.~Óh, hisz ezek szeretetre méltó tolvajok,
 8 VI   |            a szalmaszín díszezetet. Hisz ez valóságos maskara.~–
 9 VI   |      jurisnak; de nem tehette, mert hisz az szemüveget hord; hölgyeknek
10 VI   |        ügyekben.~– Bravó! Ez derék. Hisz én is oda megyek, ön legalább
11 VII  |             leveleket rejtegetni.~– Hisz uraim, az itt áll az önök
12 VII  |          mindnyájan: „Derék kisfiú! Hisz ez a lovag úr kastélyából
13 VII  |         kézről kézre engedje járni; hisz úgyis idegen nyelven vannak
14 VII  |            jó híre megőrzendő.~– De hisz azt meg is fogom őrizni.
15 VIII |            nem várat sokáig magára. Hisz a szomszéd falu, jó lovakon,
16 IX   |          lehetne ez ellen kifogása! Hisz az arcra nem szükség ráismerni,
17 IX   |             azért „őket” elfogadom. Hisz ez mulatság lesz a reggeli
18 IX   |           mert a missz sürget.~– De hisz nem is vagyok arról bizonyos,
19 IX   |              Nem unja magát?~– Nem. Hisz egyedül vagyok. Nincs, aki
20 IX   |             jóízűen tudott előadni; hisz ő maga kezdte a nevetést,
21 IX   |           az anyai örökségből.~– De hisz akkor Straff nagy bolond,
22 IX   |            levelet, fejet csóvál.~– Hisz ez Aladárnak van címezve.~–
23 IX   |    Nagyságodnak szól az bizonyosan. Hisz akkor nem küldte volna ide
24 IX   |          Tisza-szabályozásnál.~– De hisz az nagyon fáradságos.~–
25 IX   |        atyjának, testvérének, s nem hisz nekik, midőn azok biztatják,
26 IX   |         ezek a rongy bútorok?~– Hát hisz én is azt mondom.~– De így
27 IX   | Maxenpfutsch fejét dühösen rázva. – Hisz nincs önnek egy széke, amire
28 IX   |             Mit gondol ön, barátom? Hisz a minap csak húszat kért!
29 IX   |             törvény elébe állítani.~Hisz a titok úgysem titok már;
30 XIV  |             büntetése, hogy mindent hisz, és maga előtt lát, midőn
31 XIV  |          feléjük fogunk menni.~– De hisz mi ezzel a kis lélekvesztővel
32 XVI  |            meg van törve e percben, hisz ön íme itt van!~– Az igaz,
33 XVII |          meg: ez Aladárt illeti; de hisz azon sincs már mit tartogatni
34 XVIII|      könnyeit az önéivel egyesítse. Hisz, ki érezhetné annak fájdalmát,
35 XIX  |           hogy mit izzasztja magát, hisz úgyis megválasztják Ádám