1-500 | 501-823
Fezejet
501 IX | magára. Azt Ankerschmidtnek is el kell ismerni, midőn kezet
502 IX | duzzognunk akármennyit.~– Azt is csak hatósági engedély körén
503 IX | kívánkozzunk. Megélünk a jég hátán is. Ha elvesztettük nagy hivatalunkat,
504 IX | nemcsak a leánya, de ő maga is nagyon bele fog még egyszer
505 IX | harmincéves ember. Aztán nem is titok előttem, hogy önnek
506 IX | Összeveszett ön vele?~– Még nem is láttuk egymást.~– Úgy hát
507 IX | még egy váltóhamisítótól is megkérdezik elébb: te írtad-e
508 IX | vasúti kalauzság, de nem is sokkal több; egy kis mérnöki
509 IX | szeret maga ura lenni; arra is kell gondolnom, hogy valaha
510 IX | amim nekem van, az a tied is; és én magam is az vagyok
511 IX | az a tied is; és én magam is az vagyok ráadásképpen,
512 IX | mely egyúttal szerződésileg is meg van kötve; erre az alkalomra
513 IX | azt „mint” szerződvényt is in optima forma felbontani.~
514 IX | kegyed a párját?~– Itt van az is.~– Szíveskedend ráírni,
515 IX | a kandallóban; kegyetek is tegyenek az enyimmel hasonlón,
516 IX | találkozásunk óta, egy percig is gondoltam. Ha nem tetszik
517 IX | No, olyan asszonyra én is szeretnék akadni. De hát
518 IX | Elhiszem azt! Másutt is van az embereknek eszük.
519 IX | részegen jött haza…~– Még az is?~– Igen a korcsmából, ahol
520 IX | felesége utolsó ékszerét is elkártyázta, akkor az asszonytól
521 IX | türelem.~– Te már arról is jót mersz állani? Honnan
522 IX | hogy ha tejbe, vajba mártod is itt, mégis visszaszökik
523 IX | nőnek a születésére?~– Bánom is én, akárminek született!
524 IX | eljöhet a neuditscheinin is.~– No, de engedd hát, hogy
525 IX | hozatni el. Legyen hát az is. Kell-e még valami?~– Igenis,
526 IX | könnyűszerrel utazott. Hát pénzt is küldjek neki, ugye?~– Nem;
527 IX | akarsz.~Erzsike aztán nem is mondatott magának többet;
528 IX | s végül egy pohár bort is adatott néki, hogy tisztábban
529 IX | haza a cserkészetből; volt is diadala, nem kevesebb, mint
530 IX | Pedig még egy hatodikat is meglőttem; de csak szárnyazva
531 IX | majd megtalálom.~– Holnap is el fogsz menni?~– Hajnalban;
532 IX | asszonyt itt találom én holnap is, meg egy hónap múlva is,
533 IX | is, meg egy hónap múlva is, de a szalonka odábbmegy,
534 IX | vándormadár. Ugye pedig magad is szereted a szalonkát? Mikor
535 IX | szalokánál többet; azok közül is az egyiket mérgében úgy
536 IX | kettőt kapott, azok közül is az egyiket úgy szétlőtte,
537 IX | hogy nem haragszom, nem is haragudtam, csak tréfáltam.
538 IX | átfűzte karjaival, aztán meg is csókolta, hanem a sírást
539 IX | még idő kellett; utoljára is Ankerschmidtnek tréfás nevettető
540 IX | rám, ugye?~– Óh nem, így is jó: még jobb.~– Így is jó?
541 IX | így is jó: még jobb.~– Így is jó? Hát nem valami kényeskedő
542 IX | ágya mellett, néha együtt is, egymás kezét szorítva,
543 IX | szórakozást.~Ankerschmidt is gondolt ilyesmire, s elhatározá,
544 IX | hogy mosolyog rád, most is.~Ankerschmidt éppen akkor
545 IX | Olyannak látta azt Eliz is, de nem akarta.~– Gyere
546 IX | suttogá Hermine. – A fű is sárga olyankor, mikor én
547 IX | Mit értenéd, ha megtudnád is? Úgy mondják diákul, hogy „
548 IX | mora”. Látod, már a kocsi is előjárt. Menjetek fel szobátokba.
549 IX | még más régi ismerősre is talált; Maxenpfutsch úr
550 IX | s a váltóján a nőm neve is ott áll, hát az viteti el.
551 IX | rongy bútorok?~– Hát hisz én is azt mondom.~– De így én
552 IX | forint volt.~– De hát annyit is mire tudott kegyed elkölteni?~–
553 IX | ellen indított peremre. Abba is maga vitt bele, doktor;
554 IX | doctor jurisnak csak köszön is az utcán, már az pénzbe
555 IX | meg rangomhoz illően élnem is kellett. Mi az az egynehány
556 IX | meg egy kicsit kártyáztunk is, ugyebár?~– No az is. Hát
557 IX | kártyáztunk is, ugyebár?~– No az is. Hát ki nem kártyázik? Szeretnék
558 IX | szememre, hogy szivaroztam is.~– De ne az enyimből szivarozott
559 IX | leginkább, hogy adósa most is kabanoszt szí.~– Kérek egy
560 IX | ötezre kell. Még a kamatokat is elengedem, uram! Tehetek-e
561 IX | kiáltó egyszerre Grisák is, meg Maxenpfutsch is.~–
562 IX | Grisák is, meg Maxenpfutsch is.~– És most vége minden értekezésnek;
563 IX | asszonyt házamhoz. És most ne is vitatkozzék velem többet,
564 IX | még azt a nagy áldozatot is meghozza az ő infámis két
565 IX | egymást. Ön okos ember, én is. Most olyan alkalom van
566 IX | szerint fogadtatik el, én is kötelezem magamat kegyednek
567 IX | elváltak egymástól, még kezet is szorított vele; azt mondva,
568 IX | el.~– Ötszáz forint? Az is csak pénz.~Doktor Grisák
569 IX | Grisák ezt az ajánlatot is regesztrálta.~Még aznap
570 IX | Köszönöm.~– Bizony köszönheti is, mert így értem el, hogy
571 IX | a másik tízezer forintot is. Itt van az utalvány nálam.~–
572 IX | forint volt, ott harmincezer is van.~– Micsoda? – kiálta
573 IX | volna fel.~– Ott harmincezer is van – ismédé hidegvérrel
574 IX | vagyok; sőt inkább nagyon is eszemen vagyok. Mit gondol
575 IX | Mikor egy üzlet ily nagyon is „kulánt”, ki fogná azt akkor
576 IX | íme harmincezer forintra is ráállok, akkor meg negyvenezret
577 IX | tízezer forintos utalványt is adok önnek. Elégítse ki
578 IX | fogja tudósítani.~Ebben meg is nyugodott Ankerschmidt,
579 IX | Grisák pedig harmadszor is felrepült a rezidenciába.
580 IX | felszedte Maxenpfutschot, kinek is nem rukkolt elő a legjobb
581 IX | komplanálására.~Csakugyan rá is vette Vendelin urat, hogy
582 IX | Hát azt kérdem legelébb is, hogy mit enged ön a harmincezer
583 IX | neki a negyedik utalvánnyal is, amit csak szükséges árverés
584 IX | készen.~– Tehát legelébb is egy okmányt kell szerkesztenünk,
585 IX | ön némely olyan tényeket is felhozni, amik önt a törvény
586 IX | írni. Elismerem először is, hogy őt verni szoktam.~–
587 IX | nem adtam neki enni.~– Ez is igen jó.~– Továbbá: elvettem
588 IX | tetszik, akár még erősebbeket is diktálhatok.~– De már ez
589 IX | lefestem én önt úgy, hogy maga is megborzad tőle.~– Kétlem.~–
590 IX | rágalmazni; még egy szivart is kiszítt mellette.~Legelébb
591 IX | kezébe a tollat, hogy írja ő is oda a nevét. Az is megtörtént.~
592 IX | írja ő is oda a nevét. Az is megtörtént.~Akkor aztán
593 IX | előtt, aki ért hozzá.~Fel is vidult kedvétől a ház; mikor
594 IX | embert, még akikre haragszom is! Nem, azon naptól nem lesz
595 IX | embernek.~Az öregúr azt is közölte leányaival, hogy
596 IX | azután Ankerschmidt ezzel is, mint a nyughatatlan vadász,
597 IX | lesz még valaha boldognak is lenni!~Ki venné rossz néven
598 IX | félórában, még éjfélkor is.~Ezt gondolni lehetett.~
599 IX | már az elmúlt két éjszakát is egy sörkocsmában a padon
600 IX | hatvanezer forintot kidobta is.”~„A leányát pedig nagyon
601 IX | valószínűbb, hogy a harmadikát is előre teszi még, mint hogy
602 IX | hát legrosszabb esetben is a negyvenezer forint már
603 IX | nem egyezik.~S menten alá is dugta kezét Straff úr karjának,
604 IX | kifizeti azokat nekem. Tanácsot is adok neki, hogy mit csináljon
605 IX | kapott egy telegramot.~Fel is kísérte Straffot mindjárt
606 IX | meghalt.”~Straffnak legelőször is az jutott eszébe: nem lehet-e
607 IX | hasonló hízelkedéseket másutt is; de oly kompakt tömegben,
608 XIII | szíven örökké, s évek múlva is visszahozzák az álmok az
609 XIII | mulatságból, úgyhogy azt is tudja, melyik ház esik magasabban,
610 XIII | Csodálatos, hogy ő azt is tudja, hogy a nagyságos
611 XIII | lovag bárhová távozott volna is a föld kerekén, visszavonta
612 XIV | vagyonban, de atyja szeretetében is.~Ankerschmidt a temetés
613 XIV | fiúsítsa. Ha nőül megy, akkor is viselje nevét, s utódai
614 XIV | apai név mellett az anyait is.~Két nap foglalkoztak e
615 XIV | tartalmát tudassuk méltóságoddal is; amit különben is megtettünk
616 XIV | méltóságoddal is; amit különben is megtettünk volna, mert ez
617 XIV | kiállja, miután már eddig is inognak a levert cölöpök.
618 XIV | emelkedéssel a juhaklokat is felveszi, s két lábnyi áradással
619 XIV | s a ház előtti kőkerítés is kiállja a próbát, három
620 XIV | trágyatöltéssel eltorlaszolni akkor is elég idő lesz, amikor már
621 XIV | Kérem efelől a szomszéd urat is rögtön tudósítani, mert
622 XIV | lett rosszkedvében.~– Én is értem. Én is tudom, mi az
623 XIV | rosszkedvében.~– Én is értem. Én is tudom, mi az a nivellálás.
624 XIV | nivellálás. Nálunk Csehországban is vannak árvizek.~Kampós uram
625 XIV | ingadoznak.~Itt Ankerschmidt is közbeszólt dr. Grisákhoz
626 XIV | Azok bizonyosán elég jók is – sietett bizonyítani a
627 XIV | kérdé Ankerschmidt, ki maga is nagymértékben hihetetlennek
628 XIV | szép zöld mező, ami most is virágosan, tarkabarkán terül,
629 XIV | hozzá a fenyőfának. Azt is láttam, mikor az a híres
630 XIV | Pesten. Ankerschmidt nem is marasztotta nagyon, hiszen
631 XIV | egy-egy könnyű gőzös füstje is jelt ád a távolból, míg
632 XIV | el; s e gát már annyira is ment, hogy csak a rőzseborítékot
633 XIV | kap; valamint amazoknak is az a menekülésük, ha minket
634 XIV | másik partra!~– Sőt többet is teszünk, mint imádkozunk.~–
635 XIV | dolgunk; hanem emberekkel is. Mind az innenső, mind a
636 XIV | gátjainkat elszakítsák?~– Az is megtörténhetik, hanem az
637 XIV | védence készítette”.~– Én is úgy gondolom, hogy még másoknak
638 XIV | gondolom, hogy még másoknak is fő emiatt a fejük, mint
639 XIV | érdekelve. Olyan emberektől is kelle kísérteteket kiállanom,
640 XIV | parancsokat osztottam, ő is; aztán mikor látta, hogy
641 XIV | csak hadd jöjjön, majd én is itt leszek.~– Nagyon köszönöm
642 XIV | fenekén.~– De ez a tengerfenék is egy helyen lesz: szíveinkben –
643 XIV | Az ezüst csónak már meg is merült a vízben, már csak
644 XIV | promontor csúcsa; majd az is lejjebb, lejjebb süllyedt;
645 XIV | félhold hegye, aztán az is elmerült a habon túl.~Abban
646 XIV | perc múlva már Ankerschmidt is hinni kezdé, hogy csakugyan
647 XIV | dicsekedésre venné, hogy ő is ott volt, ahol annyin mások;
648 XIV | menekülni?~– Van itt több ladik is, valamelyikre fölkapok,
649 XIV | lovag felé. Akkor azután ő is iparkodott kocsijához eljutni.~
650 XIV | tőzegben; a hajnalcsillag is feljött már az égre, mire
651 XIV | valóban úgy tetszett neki is, mintha a patakocska medre
652 XIV | már az út melletti réteket is elönték, a sekély víz itt-ott
653 XIV | haladva már itt-amott az úton is átért a víz, s ott némi
654 XIV | talán most az ő gyermeke is így áll a vészkörnyezte
655 XIV | ember, a kasznár, még azt is mondta, hogy az egész úri
656 XIV | vissza. Egy kicsit úsztunk is.~– Mármost a kocsit jó lesz
657 XIV | majd együtt megyünk. Magam is sietek szegény bátyámhoz.
658 XIV | evezővel. Lélekvesztőnek is nevezik az ilyen alkotmányt.~
659 XIV | lehasalt.~– Még a vadállatnak is bizalma van hozzá! – elmélkedék
660 XIV | az hálás köszönettel el is fogadott, csak később dugta
661 XIV | szabadulást?~– Bizonyosan még most is várják, mert ezen a környéken
662 XIV | nem tudunk; s ha tudnánk is, a sok asszonycselédet csak
663 XIV | hogy itt hagyjátok? Azoknak is át kell jutni. Én persze
664 XIV | egyszerre ugrottak ötvenen is, hogy készek átmenni a tutajkészítésre.~–
665 XIV | jobb lesz. – Aladár nem is vesztegetett több szót,
666 XIV | Ezt szeretem hallani. Nem is magyar embernek való, hogy
667 XIV | mire a tizedik legényt is átszállító a csónak, már
668 XIV | belőle tákolni. Aladár azt is megmutatta, hogyan kell,
669 XIV | Ugyanekkor a szekereket is fel lehet rakni szétszedett
670 XIV | el az árvíz. Az ott, hogy is mondja a Kis Tükör: „él
671 XIV | koldulni a szomszédba. Nekem is van nagy jószágom, nem egy
672 XIV | rajta van az árvíz, nem is megy le róla soha; azért
673 XIV | hogy még az unokáinknak is meghagyhatnók, kit emlegessenek
674 XIV | hanem a bezirksvorstandok is.~– Ah! Igen? Ön attól tart,
675 XIV | ismerem az utat. Sötét éjjel is odatalálnék, hát még fényes
676 XIV | letette, csakugyan rögtön el is nyomta az álom.~S ha valaha
677 XIV | beszakadt homlokzat romjai is kitűntek, s Aladár örült
678 XIV | estderűnél. Nemsokára az is kivehető lett, hogy a vízár
679 XIV | talán az álomra hunyt szemek is látnak valamit, s az álmodók
680 XIV | gond, mely lelküket álmodva is eltölti, s éppen úgy látja
681 XIV | nézné, csakhogy ő még többet is lát, a kövek közt gyermekének
682 XIV | házomlástól. Hogy harmadszor is visszatértem a csónakkal,
683 XIV | méltóságos úr. Mikor ezzel is elkészültünk, akkor az istállóból
684 XV | dolog, hogy éjfél tájon is talpon tartá az embereket.
685 XV | szobájában; ifjú tensuram maga is odatalál azalatt az öreg
686 XV | tartunk Aladárral.~Az öregúr is ébren volt még, midőn öccse
687 XV | lélekvesztőn. Ankerschmidtet is magammal hoztam.~– Azt ugyan
688 XV | rajta jöttem.~– Tehát éhes is vagy? A vacsora kész.~–
689 XV | van, tehát essünk át ezen is.~Az öregúr megrázta Aladár
690 XV | embernek egymással tenni, nem is nézheti senki, merre van
691 XV | de meg a dolog természete is úgy hozza magával, hogy
692 XV | adtak a társalgásnak, ki is a bortól nemsokára jó kedvet
693 XV | beszédessé válni. Máskor is az volt, de most duplán.~–
694 XV | beszédébe.~– Óh, azért én is követtem el útközben hőstetteket,
695 XV | valaha regényt lehet írni: én is mentettem meg veszélyben
696 XV | hangzott több oldalról is a kedvetlen észrevétel.
697 XV | észrevétel. Maga Ankerschmidt is megrestellte a dolgot, s
698 XV | ürgéről.)~– De vajon hova is lett a kis ürgénk? Egészen
699 XV | a köpenyem zsebében most is – szólt Aladár. – Menjen
700 XV | Őtet harapta már meg farkas is, fel se vette, de az ürge
701 XV | láz futna végig.~Erzsike is érzett akkor valami delejes
702 XV | játékos vadállatra; Aladár is gyönyörködve nézett oda:
703 XV | gyönyörködve nézett oda: talán nem is az ürgére; Ankerschmidt
704 XV | A kis kenyérpusztító el is vette mohón a falatot, s
705 XV | hogy azt még az öregek is megnevették.~– Adja ön nekem
706 XV | keresztülrágja a tölgyfát is.~– Ah! Ki tartaná kalickában
707 XV | Ebbe aztán Ankerschmidt is beleszólt.~– Gondold meg,
708 XV | leánykám, hogy most magunk is vendégek vagyunk, s amit
709 XV | lekötelezettje vagyok. Ő is mentett meg engemet, pedig
710 XV | engemet, pedig akkor még nem is tudta, hogy vajon érdemes
711 XV | bohóságra?~– Óh igen, még most is megvan nálam a levél, melyet
712 XV | s melyet végtére azóta is mindig a tárcámban hordozok.~
713 XV | tartalmazhat, vagy tán olvasta is, de nem gondolt reá; e vonásoknál
714 XV | mindenkitől, saját magától is elhagyott, elfelejtett,
715 XV | esdett.~Garanvölgyit magát is nagyon meglepte e fölfedezés.~–
716 XV | Eszerint e leány írta volna azt is?~– Igen. És én mármost többet
717 XV | idő szép.~Az öregúr puskát is akart magával vinni, jó
718 XV | ugyanannak a másik három szeglete is csomóba van már kötve. Nem
719 XV | árpát leszakasztott; Aladár is leszedett kilenc szálat,
720 XV | helyen vannak, az enyim is a tenger fenekén, mint az
721 XV | enyimhez juthatok, akkorra ön is hozzá fog jutni a magáéhoz.~–
722 XV | ezt tudja, uram, akkor azt is tudni fogja, kinek köszönhetem
723 XV | legterhesebb foglalkozás is valóban szinekúra; hanem
724 XV | részvétből, nem érdekből, nem is női hajlamból, hanem csupán
725 XV | összeköttetésbe jönni.~S nem is történt volna az meg soha,
726 XV | Délre hazajutva, legelébb is Kampós uram azzal az örvendetes
727 XV | szakított az ár, s más vidéket is elöntött.~Erzsike kijött
728 XV | kilencen voltak; a rózsákat is, az hét volt.~Nemsokára
729 XV | távozott, s azután Aladár is csak felkereste nagybátyját,
730 XV | hogy „volt, nincs”. – „Több is elveszett már Buda alatt.”
731 XV | üvegházakon levő ablakokat is értékesítette. Mikor Kampós
732 XV | háromszázezer forintot, most is megér kettőt. Van rajta
733 XV | Tudta ezt az öregúr maga is. Úgy olvasott ő Aladár lelkében,
734 XV | Aladár aznap ott maradt, hova is indult volna már olyan későn?~
735 XV | múltán azonban már maga is átlátta Aladár, hogy miután
736 XV | hogy mellesleg a többiek is hallhatták, hogy holnap
737 XV | útra pogácsát.~Reggel fel is neszezett jókor Aladár;
738 XV | búcsút.~– Jól teszed; azután is ráérsz tőlem.~Aladár alkalmasint
739 XV | nagybátyjáé, ez a ház most a mienk is. Igaz ez, vagy nem?~– Igaz.~–
740 XV | Ankerschmidt szobájában; nem is csoda: hiszen mennyi újat,
741 XV | mennyországot?~És ha e némán is beszédes ajkakra tekinte
742 XV | mert bizony egypár óra is elmúlt már azóta, hogy tőle
743 XV | akarta, hanem még a „víz” is így akarta. Jövőre azonban
744 XV | sietett, – ha egészen elapad is.~– Nem „bánja”? – szólt
745 XV | talált. Aladár lélekvesztőjét is a vízre tették, abban ő
746 XV | lassan evezett; hiszen nem is tehetett másképp, mikor
747 XVI | az ócska kastély még most is áll.~A tetejével ugyan nem
748 XVI | s az ócska ház még most is dacol az elemekkel, tanúságot
749 XVI | gazdálkodásom mellett tőkepénzes is voltam; vagyonom egy része
750 XVI | sül ki, hogy ön a házat is meg akarja kapni, meg az
751 XVI | akarja kapni, meg az árát is magánál tartani. Én a házat „
752 XVI | visszaszolgáltattak, most is ott állt az íróasztalon.
753 XVI | lehetett az.~– Sőt még most is nagyon szereti.~– Azt mondani
754 XVI | hogy ön őt szeresse, akkor is elhagyná-e őt énértem?~Lehetett-e
755 XVI | még ha élete hozzá volna is nőve.~Ezalatt visszaérkeztek
756 XVII | mindent.~Nemsokára kapott is egy levelet doktor Grisáktól,
757 XVII | azután az ő utasításait is rosszul értették meg; tévedés
758 XVII | ha hibásnak találtatnék is, mit nyernének vele a károsultak,
759 XVII | földön; majd kiheveri ezt is az ország, mint mást stb.
760 XVII | igaza van, biz azzal kár is volna már a papirost fogyasztani,
761 XVII | valóságos gyilkos, de az is kétségtelen volt, hogy a
762 XVII | fejcsóválva Péter, – még ez is te akarnál lenni? Hát ha
763 XVII | voltam a csónakon.~– Én is esküszöm.~Sem Ankerschmidt,
764 XVII | Beszélték azután egy ideig azt is, hogy a börtönben öngyilkossá
765 XVII | lehetett hallani.~Ki tudja ezt is? Ilyen monda mindig van
766 XVIII| lehet, és néha jutalmas is elébbi pályájukkal végleg
767 XVIII| erény: tán valami liezon is megerősül, s akkor aztán
768 XVIII| napján Balatonfüreden ők is ott legyenek. Ez pedig nem
769 XVIII| készen leveleivel.~Maga is meg volt magával elégedve,
770 XVIII| Bfüreden fogom tölteni. Azért is szeretem inkább e fürdőt,
771 XVIII| vigasztalásomra lenne, ha önt is ott találnám. Ezt annyival
772 XVIII| inkább szeretném, mert Grisák is ott lesz, mint biztosan
773 XVIII| s azután, ha kegyednek is találna valami processzusa
774 XVIII| processzusa lenni, cserében én is elvállalom az ügyvédséget.
775 XVIII| tudatom, hogy a táblabírónak is kiadtam az utat. Jöjjön,
776 XVIII| elveszíté, mint az, ki maga is mindent veszített és mindenről
777 XVIII| boldogtalanságok érintkezésében is van valami boldogság. Ha
778 XVIII| halál derít fel. Az én éltem is egy ily talány, melynek
779 XVIII| megbocsátok’.~Corinna.”~Így ni! Ez is jól ütött ki.~Mármost csak
780 XVIII| levelet kapná meg.~Azért is Corinna oly óvatos volt,
781 XVIII| tévedjen máshová. Kétszer is kivette némelyiket, hogy
782 XVIII| osztályozásban.~Még arra is óvatos volt, hogy saját
783 XVIII| táblabíró, akárki előtt is szemet fogna szúrni. Nevelné
784 XVIII| azoknak íróját. Valaha hozzá is érkeztek levelek ily kézírással.
785 XVIII| mikért Straff úr magát külön is megfizetteté.~Azonban az
786 XVIII| definitíve megfogni? Az is meglehet.~Utoljára jutott
787 XVIII| visszarakta borítékaiba, először is a táblabírónak szólót, mely
788 XVIII| szerenádra.~Legelsőbben is azonban kénytelen volt azt
789 XVIII| imádók, ha maguk ott várnák is a gyorskocsit a kávéház
790 XVIII| valakit a kávéház ajtajába; az is megsokallta az áldást, mely
791 XVIII| következőleg a legdrágább is. Alig helyezé el magát szobáiba,
792 XVIII| vajon miért a verstakács is, ha személyesen itt van?
793 XVIII| Visszaküldi a vett levelet is? Ez nagy gyöngédtelenség!~
794 XVIII| feltöré Aladár levelét. Abból is hozzá intézett saját levele
795 XVIII| megfoghatatlan. Mikor ő kétszer is megnézte, hogy jó helyre
796 XVIII| vergessen!”~Volt ott még több is, de az nem ide való.~Corinna
797 XVIII| azt.~Hogy eszerint Grisák is nem neki szánt levelet kapott,
798 XVIII| félelem alaposságát. Grisák is szépen küldé vissza a hozzá
799 XVIII| kétség sem lehetett, hogy az is cserepéldánnyá vált.~De
800 XVIII| jutott, hogy egy évben ő maga is éppen így csónakázott késő
801 XVIII| ily hidegen elárult.~Most is hallani vélte hangját, mintha
802 XVIII| kvartettből felismerné; most is képzelte őt maga mellett
803 XVIII| elhallgatott a szív beszéde is.~A gyertyák fényénél visszatért
804 XVIII| leveleken kívül még egy divatlap is feküdt az asztalon, azon
805 XVIII| tiszteletpéldányát. Ez Füreden is utánatalált.~Felbontotta,
806 XIX | hazát, mint a gólyák, nem is megy rabolni az erdőre,
807 XIX | következmény.~Azt, aki maga is nemes szívet, lovagias szellemet
808 XIX | feszíték sarkaikat, hogy azt is kivessék helyéből. – És
809 XIX | még azután; de utoljára is – a medvének van igaza.~
810 XIX | tusa; hadd lépjen fel más is.~– De nem szabad! Száz közül
811 XIX | pusztuljon, mert én megeszem.~Meg is rágta a vitéz Garanvölgyi
812 XIX | sem maradt. Sokon a szidás is fogott; vagy három híres
813 XIX | régen volt; talán nem is igaz…”~
814 Uto | a szemünk előtt, magunk is szerepeltünk benne; ennek
815 Uto | volt.~Ehhez a néhány szóhoz is magyarázat kell: „magyar
816 Uto | még a magyarok öltözetére is kiterjedt. Miniszteri rendelet
817 Uto | jóltevés az üldözöttel, ennél is megvolt.~A börtönből kiszabadított
818 Uto | állásukból, s tömlöcében is oly csuda jókedvvel viselte
819 Uto | keze-lába összekötözve. Máig is rejtély Beniczky Lajos élete
820 Uto | közönséghez, finn nyelven is megjelent. Mindenütt megértették
821 Uto | utoljára még az árvizet is ráereszté, hogy az Isten
822 Uto | ráereszté, hogy az Isten áldását is letörülje róla. És véges-végül
823 Uto | véges-végül még az égbejáró utat is el akarta tőlünk zárni:
1-500 | 501-823 |