Fezejet
1 I | is, a hozzá vezető úttal együtt.~– Az természetes – helyeslé
2 II | szeptember 27-én voltak együtt Bécsben az „Arany báránynál”
3 II | és rongy alamizsnátokkal együtt! – s azzal a rongy alamizsnát
4 III | látszott kalapjába dugdosni. Együtt jött vele Eliz kisasszony,
5 III | kasznárjával, Kampós úrral együtt; hogy hol vannak fegyverei,
6 IV | elítélve. Ha velem marad, ha együtt jár velem, most ő is szabad;
7 V | Minden hozzátartozandókkal együtt. Ugyan kérem, mi volt az
8 V | szépen, minha csak tárcástul együtt kiesett volna. Ezen már
9 V | ezek mind ártatlanok.~Velük együtt megérkezett az esős idő
10 VI | iparkodjék, én megvárom, s együtt elmegyünk az ön szállására.
11 VI | teszem, s aztán megyünk együtt az aláírást megszerezni.~
12 VI | haza?~– Megvárom önt, hogy együtt menjünk. Én kocsit rendeltem
13 VI | nagysád aláírja, s aztán együtt felmegyünk Bécsbe. Én személyesen
14 VII | százszorosan büntetve, hogy együtt ülök veled fogva, hogy ami
15 VII | hallgattak egy jó félórát együtt.~Akkor Ankerschmidt rátevé
16 VII | ismét sokáig hallgattak együtt.~Végre mégiscsak meg kellett
17 VIII | hogy én – és ön – itt – együtt – a kastélyon kívül – egy
18 IX | tudta, hogy engemet is vele együtt űz a világba. Atyámhoz nem
19 IX | azzal az emberrel, akivel együtt kell lennem, jó barátságban
20 IX | búcsúlakomát költsük ma el együtt. Ezért hívattam, s örülök
21 IX | cselédséget, hogy szavára együtt maradtak az előszobában,
22 IX | múlva jött vissza bögréstől együtt a konyhába, s ott elbeszélé
23 IX | ügyvédemre bízom, s végezzenek együtt.~Dr. Grisák nem bocsáthatá
24 IX | beteg ágya mellett, néha együtt is, egymás kezét szorítva,
25 IX | obligát seres stiblivel együtt.~A kalandor nevette magában
26 XIV | Otthon!~– Tudom, hiszen majd együtt megyünk. Magam is sietek
27 XIV | azzal kocsisát a lovakkal együtt Szolnok felé elbocsátva,
28 XV | faluban.~– Találkoztunk. Együtt jöttünk vissza. Ő riasztotta
29 XV | amikbe nézni élet és álom együtt.~
30 XVI | magasabbra, s itt fogunk együtt lakni az én kedves fiammal.~–
31 XVIII| lenni. Mennyit nevettünk együtt a jámbor verseményein; ,
32 XVIII| a jámbor verseményein; ,együtt!’, de ,külön’ megszökném
33 XVIII| méla népmelódiáknak, mik együtt teremnek a dallal, mint
|