Fezejet

 1 I    |       jártas az etnográfiában, az tudni fogja, hogy mikor a magyar
 2 I    |     vásott a foga: szerette volna tudni, hogy ő, ki vénségeig mindig
 3 II   |      avatva e misztikus mondatba, tudni fogják, micsoda rettenetes
 4 III  |         nyilvánítá, hogy szeretné tudni, milyen lehet egy csárdás.
 5 III  |          énekelnek. Úgy szeretném tudni, hogy miről dalolnak, mert
 6 III  |      Kérem alássan, azt meg lehet tudni – szólt Bogumil nagy készséggel.~–
 7 IV   |         mint tudom, jó katona; ön tudni fogja, hogy vannak sérelmek,
 8 V    |          alá ezen rabságnak.~Mert tudni kell azt, hogy nincs viszony
 9 V    |         nyomukban vagyok. Tetszik tudni, hogy itt a Bükkségben a
10 V    |             De csak azt szeretném tudni, hogy a patvarba tudták
11 VI   |         Erről nem szabad senkinek tudni. Egyedül ön hallotta ezt.
12 VI   |        egyet mégis szerette volna tudni doktor Grisák, hogy tulajdonképpen
13 VI   |           Aladár.~– Nem tartozunk tudni. A domicílium kérdése nem
14 VII  |        saginat boves, ezt tetszik tudni; most pedig nincs már éjjel,
15 VII  |          Ez a szakács jól látszik tudni, hogy milyen levest kell
16 VIII |         tudta, nem is volt szabad tudni, mennyire szereti a katonás
17 IX   | illedelemre; – neki az métier-je: tudni, hogy mi illik, mi nem.
18 IX   |         rántott be.~– Tetszik már tudni?~– Hogyne tudnám? Mindent
19 IX   |         De énnekem érdekemben áll tudni, hogy mint vesszük? Azt
20 IX   |    főparancsnok úr, – nem tetszik tudni – hol maradt – a papa?~E
21 IX   |  Ankerschmidt. – Csak azt akartam tudni, hogy érted-e már?~Erzsike
22 IX   |         Mert azt a státusnak kell tudni, hogy ki küldi a levelet
23 IX   |       veszi, okvetlen előbb fogja tudni, hogy ki írta a levelet,
24 IX   |      özvegy ember, nagyon érdekel tudni, hogy hol támad megürült
25 IX   |        Majd mindjárt meg fogja ön tudni, hogy mije vagyok én önnek.~–
26 XIII |      jövök.~– Köszönöm.~– Tetszik tudni, hogy az Aladár úrfi indzsellér…~–
27 XV   |         tudja, uram, akkor azt is tudni fogja, kinek köszönhetem
28 XVIII|  szentelni életünk pillanatjait”.~Tudni való, hogy a jó bolond magyar
29 XVIII|    elvállalom az ügyvédséget. Azt tudni fogja ön, hogy Garanvölgyi
30 XVIII|     ötödik végre szólt Aladárnak.~Tudni kell pedig, hogy azután