Fezejet
1 I | doktor Grisák!~– No hozta Isten! Ugyan jókor jött! – üdvözlé
2 III | féltenivalója van. Higgyen nekem. Isten önnel. Egy ismeretlen.”~
3 III | visszamondani, adjon az Isten hát nekik is egyszer egy „
4 IV | ugye, de emberedre akadtál, isten nélkül való, azt mondhatom.~
5 V | hogy hetfőre verradóra, ha Isten megéltet, lekaszálnók a
6 V | Becsület dolga ez, uram. Isten megáldj!~Teringettét! Nem
7 VI | huncutkákkal rakva!~Eredj már Isten hírével Nro 3.; várnak az
8 VI | szorítottak.~– Sok szerencsét.~– Isten önnel.~– Merre tetszik tartani?~–
9 VII | itt most bajba jutott.~– Isten jónap, vitéz uraim! – szólt
10 VII | minden ember. Azért adott az Isten akkora hangot, hogy az utcára
11 IX | kitalálja, hogy mit tégy. Isten áldjon meg; csókollak százszor,
12 IX | mert gyermek és együgyű. Isten önnel.~A missz ugyan búcsúvétel
13 IX | kulcsot vegye mindig magához. Isten önnel, missz Natalie.~A
14 IX | egyszer annyit fizetni. Isten neki! Veszett fejszének
15 IX | jobbra-balra.~– De ugyan az Isten áldja meg, kapok választ?~
16 IX | Megérkezett már Pestre.~– Hozta Isten. Majd érte küldjük a kocsit.~–
17 IX | hogy engem lásson, hát isten neki.~– Ankerschmidt rászánta
18 XIII| életnek; jót tett vele az Isten, hogy magához vette –, de
19 XIII| Elmondta a kegyes férfi, amit Isten rábízott, hogy a szomorkodókat
20 XIV | sietségben jöhetett.~– Fogadj Isten, jó barátom! Mi jót hozott? –
21 XIV | tessék körülnézni.~– Fogadj isten – szólt Ankerschmidt levetve
22 XIV | egyenlőn imádkozunk: uram Isten, vidd a bajt a másik partra!~–
23 XIV | megyek torony irányában. Isten önnel.~Azzal megszorítá
24 XIV | söpör bennünket innen az Isten haragja.~Ankerschmidt átlátta,
25 XIV | épülve; ha egy árvíz nekijön, Isten legyen irgalmas, kegyelmes
26 XIV | dolog után. Kiteremti az Isten, kinek mire szüksége van;
27 XIV | méltóságos úr kastélya felől az Isten haragja, a házak az utcán
28 XV | örvendve jött eléje.~– Hozott Isten! Hogy jöttél ide?~– Egy
29 Uto | árvizet is ráereszté, hogy az Isten áldását is letörülje róla.
|