Fezejet
1 I | prüderie-vel –, én nem vagyok „nagyságos”.~– Bocsánat, méltóságos
2 I | amely cessziót uraságod nagyságos Pajtayné asszonyságnak írásban
3 I | Ilyenformán a cesszió értelmében a nagyságos asszony az érintett épület
4 III | kicsinálta szépen.~– Tiszteli a nagyságos úr a nagyságos urat alázatosan,
5 III | Tiszteli a nagyságos úr a nagyságos urat alázatosan, csókolja
6 IV | közelebb húzódott a lovaghoz.~– Nagyságos és vitézlő uram; igen-igen
7 IV | meg, hogy kísérje tovább a nagyságos urat, mert ő nem hagyja
8 IV | merényletet tervez ellene.~– Nagyságos uram; kérem csak egy pillanatra.
9 V | ülő tisztességes személy nagyságos Nyírbáródi Lőrinc úrnak
10 VII | álljon addig a fagyon a sok nagyságos úr.~Mikucsek úr azonban
11 VII | pedig csak arra kérte még a nagyságos urakat, hogy a kályhákat
12 VII | gallérjánál fogva bevitte a nagyságos urak elé, jelentve, hogy
13 VII | Megijedtél nagyon?~– Az ám.~– A nagyságos úr küldött?~– Nem a küldött,
14 VIII | mondotta, hogy köszöni a nagyságos úr szíves közremunkálását,
15 IX | kisasszonyom. Puskám is van. A nagyságos úr adta.~– Lőttél már vele?~–
16 IX | vissza azzal a levéllel a nagyságos úr, messze laknak, sok lépcsőt
17 IX | levelet, no hát hogy híják?~– Nagyságos!…~– Mit? Majd én még neked
18 IX | triumfussal. – Mondtam én a nagyságos úrnak. Vagy legalább akartam
19 IX | buzgó férfiúnak.~– Lám, a nagyságos úr nem akarja megengedni,
20 XIII | amiért urasága küldé.~– Nagyságos uram, a tekintetes Aladár
21 XIII | hogy ő azt is tudja, hogy a nagyságos úr kastélyának az erkélye
22 XIII | locskálkodni jöttem én ide nagyságos uramhoz ilyen szomorú alkalmatossággal,
23 XIII | hogy megtudtuk, miképpen a nagyságos úr kriptát méltóztatik építtetni
24 XIII | hogy erről beszélném le a nagyságos urat, mert azt a helyet,
25 XIV | akkor a hiba. Mondtam a nagyságos úrnak, hogy a bécsi pallér
26 XVIII| ideig volt látogatáson a nagyságos asszonynál; a végén összeadva,
|