Fezejet
1 I | átengedni nem tetszik.~– Igenis. Azt valami régimódi ősöm
2 I | engedelmet kérni?~– Óh igenis, minthogy az okmányok világos
3 II | köpcös úr. – Tőle jövök. – Igenis. Emlékezik a bécsi találkozásra.
4 II | volt tele a feje.) Tehát igenis, 1848. szeptember 27-én
5 II | világ túlsó végére, hanem igenis a falu túlsó végén levő
6 III | kis pátosz.) Szolgáltam igenis. (Két kanál leves.) Véremmel,
7 IV | taníttatták volna.~– Óh igenis, tudtam valaha. Sőt igen
8 IV | Megvallom.~– Talán csak nem?~– Igenis, úgy van; egy csomó Március
9 IV | beszél.~– Tán fegyverek?~– Igenis, bizony. A kolna padlásán.~–
10 IV | papának odamenni.~– Nekem igenis. Ki mondja azt, hogy nem?
11 V | leült a mutatott helyre.~– Igenis tudok felőlük – felelt értelmesen
12 VI | konkrét felfedezései által.~Óh igenis: tudnak udvarolni, még táncolni
13 VII | úrhoz intézve szavait.~– Igenis látom – szólt az, fél szemével
14 VII | ernyőfödelet? Most ki van húzva.~– Igenis.~– Mostan pedig be van tolva.~–
15 VII | mármost tudják önök meg, hogy igenis van ebben a ládában valami,
16 VII | engem híttak a kastélyba?~– Igenis, hiszen úgy mondtam.~Ezzel
17 VII | lengyeléért jártak ilyen erővel.~– Igenis, és teljes sikerrel. Méltóságod
18 VIII| bátran. Hol is kezdjem? Igenis. Bogumil úr az éjet nálam
19 IX | azt lelövöd; értetted?~– Igenis értettem.~– Tehát aszerint
20 IX | Az ő jegye is itt van.~– Igenis, könyörgöm alássan. Ő kinn
21 IX | tartják marcipánnal; hanem azt igenis megszokta már, hogy pontosan
22 IX | is. Kell-e még valami?~– Igenis, kell még. De ne húzd össze
23 IX | amennyit csak kíván; ezért igenis erősen tartja magát, s nem
24 IX | tartunk bele. Táncolni fogunk! Igenis. Muzsika lesz a háznál.
25 XIII| Mikor a Tisza kiönt?~– Igenis. Minden ötödik-hatodik évben
26 XIV | csak leánya érdekelt.~– Igenis. Tehát mondám, hogy azok
|