Fezejet

 1 II  |     hiszen csorog az üstökéről.~– Köszönöm alássan: nem vagyok éhes. (
 2 III |            mert elhűl a levese.~– Köszönöm. (Következett egypár kanál
 3 III |          ügyben segédje legyek.~– Köszönöm. Magam fogok odamenni –
 4 IV  |        ebben semmi rossz. Én igen köszönöm a drága kisasszonynak szíves
 5 V   |      földesurának, hogy ajánlatát köszönöm, nagyon köszönöm. És azt
 6 V   |        ajánlatát köszönöm, nagyon köszönöm. És azt is mondja meg neki,
 7 V   |          is adok húsz forintot.~– Köszönöm. Az nekem sok lesz. Annyit
 8 VI  |        kegyesen meghajtja magát: „Köszönöm a bókot, az a bagariacsizmás
 9 VI  |      marasztaló hangon Corinna.~– Köszönöm. „Elég volt.”~Minden elég
10 VII |      lovadat, öcsém. No nagyuram; köszönöm, hogy idáig elhozott, már
11 IX  |       önért tenni.~– Óh, ezerszer köszönöm, doktor úr. Nem leszek háládatlan.~
12 IX  |      szabadulna ki e börtönből.~– Köszönöm, uram!~– Mit?~– E megtisztelő
13 IX  |      mellemen nem takarja el azt. Köszönöm doktor úr, hogy ezt tudatta
14 IX  |          az ördög ezzel a hírrel. Köszönöm, nagyon köszönöm.~Azzal
15 IX  |          hírrel. Köszönöm, nagyon köszönöm.~Azzal eltávozott, s bevágta
16 IX  | megengeded, hogy ide fogadhatjuk. Köszönöm, ezerszer köszönöm.~Erzsike
17 IX  |   fogadhatjuk. Köszönöm, ezerszer köszönöm.~Erzsike annyiszor megcsókolta
18 IX  |         önt kegyetlenül előtte.~– Köszönöm.~– Bizony köszönheti is,
19 XIII|       úrfi köszöntésével jövök.~– Köszönöm.~– Tetszik tudni, hogy az
20 XIV |         kérdezte doktor Grisák.~– Köszönöm. Csak kasznár vagyok – felelt
21 XIV |           is itt leszek.~– Nagyon köszönöm e segítséget, de tudatnom
22 XV  |      helyzetben.~– Én gyermekemet köszönöm önnek.~Ankerschmidt e szónál
23 XV  |            Én pedig önnek atyámat köszönöm.~Ha e kéz reszketéséből,
24 XV  |        töré meg a csendet.~– Igen köszönöm önnek szíves ajánlatát,
25 XV  |        kész számodra a pogácsa.~– Köszönöm. Csak Ankerschmidtéktől