Fezejet

 1 I   |         szittya –, tehát ezentúl itthon maradok a faluban, nem megyek
 2 V   |       nekem most nagyon kellenek itthon.~Nem tehettek róla. Biz
 3 VI  |   szaladgálni. No ez járhat, míg itthon talál.~Hanem a sors ezúttal
 4 VII |    Ankerschmidt maga ugyan nincs itthon, de missz Natalie tudja,
 5 VII |          a küldött, mert a nincs itthon, hanem a missz küldött,
 6 VII |      volt, mint az ő lovai. Ezek itthon tudnának már valamit az
 7 VIII|     ölelj meg, aztán vigyázzatok itthon, valami gyászra ne jöjjek
 8 VIII|    államlátogatás”?) órája.~– Ön itthon van nálunk, direktor úr,
 9 VIII|         mikor a lovag úr nincsen itthon.~Eliznek is elengedék a
10 IX  |   betűkkel van felírva ajtajára: itthon található reggeli 11-től
11 IX  | szerencse ránk nézve, hogy nincs itthon?~– Miért? Hát azért, hogy
12 IX  |          Hát azért, hogy ha most itthon volna, önt a misszel egyetemben
13 IX  |       Fehérvárnak. Nos, mi újság itthon?~– Semmi jó. De itt van
14 IX  |    milyen szomorúságot szereztek itthon. Te nem; te nem; hiszen
15 IX  |         paripáknak is: „Megjött! Itthon van! Hazajött! Te bolond!
16 IX  |        Kiszabadult! Úgysegéljen, itthon van! Uram s én Istenem!”
17 IX  |          faluvégi kastélyból, ha itthon lesz-e Aladár számára a
18 IX  |         a zivatar hazakergeti, s itthon a tulajdon gyermeke nem
19 IX  |    örömére, mondá, hogy a doktor itthon van; éppen most kapott egy
20 XIV |        úgy látszik, hogy egészen itthon találja magát – szólt Aladár,
21 XV  |        zsebébe tegye.~– Csakhogy itthon volnánk! Mármost méltóságos
22 XV  |        hogy Aladár úrfi nem volt itthon a veszedelemkor.~– Miért
23 XV  |         ez a fiatalember szereti itthon elmondani a viselt dolgait,
24 XV  |         el szabadulása olajágát; itthon elzárja előle leányát, nehogy
25 XV  |         itt vagyok már.~– Hiszen itthon van.~– Óh nem, ez nagybátyám