Fezejet

 1 I   |         fáradsága után, hogyan tudná annyira vinni, hogy egy egész esztendeig
 2 IV  |            kérdé Ankerschmidt.~– Nem annyira, mint a csúz a fél fejemben.~
 3 V   |             egy szombaton este vitte annyira a kíváncsiság, hogy Garanvölgyi
 4 V   |          sertések, amik a többiektől annyira különbözők, mégis alkalmatlanok
 5 VII | szalmaszálacskával valaki a függönyt annyira felemelheti, hogy a nyíláson
 6 VII |             tárgy. Sőt Mikucsek urat annyira vitte az elismerésre méltó
 7 VII |              Ide nézzen.~Mikucsek úr annyira szubordinálta magát, hogy
 8 VII |          csaplárosnak, sőt vége felé annyira vitte a generozitást, hogy
 9 VII |              nem pedig az, amiért ön annyira el hagyta magát indulatai
10 VIII|        testvérem, lelkemnek fele; mi annyira egyek vagyunk, mint egy
11 IX  |        került a várkormányzónak őket annyira vinni, hogy az asztalnál
12 IX  |            ötezer forint. Nálam majd annyira ment a direktor évi fizetése.~–
13 IX  |       elnevette magát.~– Ah, dehogy! Annyira nem vitte.~– Uram – szólt
14 IX  |          tudatta velem.~Ankerschmidt annyira ingerült volt, hogy az ügyvéd
15 IX  |           engesztelte.~E biztatással annyira vitte a cselédséget, hogy
16 IX  |        kiválóan szép tavaszi délután annyira magához tért már Hermine,
17 IX  |             Hermine nehány nap alatt annyira magához tért, hogy mindenki
18 IX  |              mely oroszlánokat szül, annyira potenciázta doktor Grisák
19 XIV |             kerítsék el; s e gát már annyira is ment, hogy csak a rőzseborítékot
20 XIV |         előre nem figyelmeztetik rá; annyira ki volt az forgatva minden
21 XIV |            barátom, úgy látszik, nem annyira szomjas, mint éhes. – Azzal
22 XIX |              szöktek előle; utoljára annyira vitte, hogy az ellenjelölt
23 Uto |          történetem meséje fejlődik, annyira híven ecsetelni, mint „Az
24 Uto |         süveggel”.~A Bach-korszakban annyira ment az állambölcsek figyelme,