Fezejet

 1 I   |         nagyságos”.~– Bocsánat, méltóságos uram!~– Óh, az sem vagyok.~–
 2 V   |  szokások felől.~– Mit gondol a méltóságos uram? Hiszen rettenetes
 3 V   | Ankerschmidtnek.~– Alászolgája, méltóságos uram. Ugyan meleg időnk
 4 V   |      Hiszen éppen azért jövök a méltóságos úrhoz. Mi éppen tegnap végeztük
 5 VII |         hogy tiszteli a missz a méltóságos urat, ha érkeznék egy igen
 6 VII |       mely harapáshoz készül.~– Méltóságos úr – szólt, dühét nehezen
 7 VII |      fognak ön felől mondhatni, méltóságos úr. Azt, hogy azért jött
 8 VII |   erőtetni feleségül?~– Oh nem, méltóságos úr, de Garanvölgyinek van
 9 IX  |         későbben nem fog majd a méltóságos úr ránk haragudni?~– Azt,
10 IX  |         hiszi doktor úr, hogy a méltóságos úrral még ki lehessen egyenlíteni
11 IX  |     életben!” – felelt az úr.~A méltóságos úr szakállt akar ereszteni!~…
12 IX  |         olyan embernek, aki egy méltóságos úr leányát vette feleségül?
13 IX  |          Tehetek én arról, ha a méltóságos úr nem adott semmit?~– No
14 XIV |         zsebéből. – Engedelmet, méltóságos úr, Aladár úrfitól kaptunk
15 XIV |        megszeretné.~– Jó estét, méltóságos úr! – üdvözlé a fiatal mérnök
16 XIV |        a patakra.~– Nézze csak, méltóságos uram, ez a patak most visszafelé
17 XIV |  sorjára a dolgot! Majd előbb a méltóságos úr kiszáll, mert hárman
18 XIV |         kijelentem, hogy amit a méltóságos úr parancsolni fog, annak
19 XIV |   vallatnák.~– Nincs semmi baj, méltóságos uram. Ámbár elég orozva
20 XIV |        alsó utca végén, éppen a méltóságos úr kastélya felől az Isten
21 XIV |      helyen; mindent megtalál a méltóságos úr. Mikor ezzel is elkészültünk,
22 XV  |         itthon volnánk! Mármost méltóságos uram, leszek oly bátor,
23 XVII|         levélben ez volt írva: „Méltóságos uraim!~Azt mondják, hogy