Fezejet

 1 I    |           szomszédom nekem a nagyon tisztelt Ankerschmidt Ritter von
 2 I    |             ha megenged egy kérést, tisztelt uraság, elébb; legyen szíves
 3 II   |         hozzánk? – szólítá őt meg a tisztelt boldogtalan, oly kegyteljes
 4 II   |             lett volna; eszerint…~A tisztelt boldogtalan egy lépést tett
 5 III  |          ebéd ideje volt, midőn egy tisztelt bujdosót bejelentének a
 6 III  |             nagy színpadi erővel.~– Tisztelt úrnőim, bocsássanak meg
 7 III  |            megalázhatlan fejét.~– A tisztelt haditörvényszék elítélhet;
 8 IV   |   Garanvölgyi –, mondja meg, nagyon tisztelt uram, miben és mi által
 9 V    |            őket egymásnak.~Üm: ez a tisztelt férfiú, úgy látszik, járt
10 VI   |       kímélni tartozom.~– Bocsánat, tisztelt nagysád, én sokkal jobban
11 VII  |    paksamétát a másik után a nagyon tisztelt urak.~E gonosz flegma kezdte
12 VII  |          hogy most már ő biztatta a tisztelt urakat, hogy van ám még
13 VII  |             meg ne kérdje:~– Ugyan, tisztelt uraságok, nem mondhatnák
14 VII  |    dugdosásnak?~– Már megbocsásson, tisztelt uraságod, ezek olyan kérdések,
15 VII  |           után. Ráérünk addig, amíg tisztelt uraink ebédjöket végzik.~–
16 VII  |          megállítani lovait, mert a tisztelt urak, messziről megismerve
17 VIII |           honn maradt hölgyekhez.~A tisztelt férfiúnak fehér mellénye
18 VIII |             lehet gyanítani, hogy a tisztelt úr nem tréfál.~– Alázatos
19 IX   |            tréfásan felelt:~– Hát a tisztelt barátommal előadásokat tartunk
20 IX   |             doktor úr?~– Az egészen tisztelt barátomtól, Straff úrtól
21 XV   |      elolvasni, s melyért másodszor tisztelt szomszéd uram le akarta
22 XVIII| gyöngédtelenség!~Mit írhat mellé?~~„Tisztelt asszonyság!~Máskor, ha egyszerre