Fezejet

 1 XIV | Tisza-szabályozásnál; ha ő azt mondja, hogy árvíz lesz a falunkban, hát akkor
 2 XIV |                    megnézni, mikor minálunk árvíz van! Tenger az, amin gályázni
 3 XIV |                    mint méltóságodé, még az árvíz sem ártana meg. Egészen
 4 XIV |                     van; s azt mondom, hogy árvíz napján nem laknám egy óráig
 5 XIV |                     azt ne lássa meg. Ha az árvíz kitör, azt mondják, szerencsétlenség;
 6 XIV |             keresztülvágták a gátat, úgy az árvíz hamarabb lehet az ön kastélya
 7 XIV |                      megkerült bennünket az árvíz; menekednénk, ha volna hova?~–
 8 XIV |                  sebesebben omlott a tóduló árvíz, sebesen terülve szét a
 9 XIV |                  legkésőbben fog eljutni az árvíz.~Tehát vissza ugyanazon
10 XIV |                  rosszul van épülve; ha egy árvíz nekijön, Isten legyen irgalmas,
11 XIV |                   már eléje került önnek az árvíz.~– Valóban onnan tértem
12 XIV |                  Árvában sohase viszi el az árvíz. Az ott, hogy is mondja
13 XIV |           esztendeje már, hogy rajta van az árvíz, nem is megy le róla soha;
14 XIV |                  Anno Domini hányban a nagy árvíz után”!~Aladár és Ankerschmidt
15 XIV |                   tenger közepén, feküdt az árvíz lepte téren. Az ősi vert
16 XV  |           elfogadjanak-e vagy sem, midőn az árvíz őket éppen hozzánk kergette,
17 XV  |               megismerjék, hacsak a romboló árvíz egy kis szigetre össze nem
18 XV  |                     a folyosón, s mintha se árvíz, se veszedelem nem volna,
19 XVI |                 őszintén beszélek. Engem ez árvíz százezer forinttal szegényebbé
20 XVII|                  Hetek múltak el ezután: az árvíz lassanként visszatért medrébe;
21 XVII|                levest” csinálni.~– Ha ez az árvíz nem lett volna, sohase kerültünk