Fezejet

 1 II |          neki 10 forintot?~– Kérem alássan, tekintetes úr, ne tessék
 2 II |            valaki.~– No, már kérem alássan, ezúttal nem. Csak azt ne
 3 II |         látható volt.~– Jaj, kérem alássan, elváltoztatta ám most az
 4 II | ugyanazonságot?~– Hát mikor, kérem alássan, mindenre tud verset mondani.
 5 II |           lehet.~– De mikor, kérem alássan, oly elevenen elő tudta
 6 II |          velem találkozni?~– Kérem alássan. Mindennap emlegeti a tekintetes
 7 II |             A nemes lélek!~– Kérem alássan. Ne tessék iróniázni. Ő
 8 II |           az üstökéről.~– Köszönöm alássan: nem vagyok éhes. (Azt sem
 9 II |          általadni.~– Hiszen kérem alássan, itten küld a tekintetes
10 III|         oldalán nézegetve.~– Kérem alássan, azt meg lehet tudni – szólt
11 III|            Nem úgy értettem, kérem alássan, hanem hogy talán a kisasszony
12 IV |             Hanem meg aztán, kérem alássan, más is van ám.~– A patvart!
13 V  |       Olyanformán ütött meg, kérem alássan – magyarázá Kampós nevetgélve –,
14 VI |           a zsebébe tette.~– Kérem alássan, majd egyik írnokommal letisztáztatom.~–
15 VII|        csendőrök. No hát, tiszteli alássan a csendőr urakat a missz,
16 IX |           van.~– Igenis, könyörgöm alássan. Ő kinn maradt a várakozó
17 IX |          műkiállításra?~– De kérem alássan. Hogy azokra ott nagy szükség
18 XIV|             De ide van írva, kérem alássan – bizonyítá a kasznár, végigsimítva
19 XIV|        úrfi kitanult mérnök, kérem alássan. Első hónapban ezernyolcszáz
20 XV |       ötlet által.~– Ah, könyörgöm alássan, hogyan volt az, tessék