Fezejet

 1 I   |   uram, az a jószág az enyim. Tőlem csak mint vitalitiumot bírta
 2 I   |    palotát. Hát kell erre még tőlem „is” engedelmet kérni?~–
 3 I   |      via facti elfoglalná azt tőlem a Ritter von, mit tehetnék
 4 IV  |  táblabíróhoz.~– Távol legyen tőlem, hogy én önhöz inzultációkat
 5 IV  |      többet.~– Hát ne kérdezz tőlem többet.~– Hallgatás! – kiálta
 6 V   |       kliensem. Ő így kívánja tőlem, s én így működöm. Eszerint
 7 V   |      még harminc forintot kap tőlem. Itt a kezem rá.~A kondás
 8 VIII|    hogy nem. Egy regényt kért tőlem régóta nagyon, olvasni,
 9 IX  |  vagyok, s az hűtlenség volna tőlem, ha klienseim ellenségétől
10 IX  |       voltam hozzájuk? Féltek tőlem?~– Sőt ellenkezőleg, éppen
11 IX  | vendégnek. – Kíváncsiság volt tőlem, semmi egyéb. Óhajtottam
12 IX  |   szinte tízezer forintot fog tőlem kapni. És most adjon papírt
13 IX  |      forintot ajánlanak, hogy tőlem megszabadulhassanak, majd
14 IX  |     ma kétezer forintot kapna tőlem, nehány nap múlva fog kapni
15 IX  |       No mármost nem szabadul tőlem, míg doktor Grisákkal ki
16 IX  |       kevésbé szökhetik ön el tőlem.~– Van önnél pénz?~– Óh,
17 XIV |       Ezt már sokan kérdezték tőlem, mégpedig hivatalosan. Íme,
18 XV  |      teszed; azután is ráérsz tőlem.~Aladár alkalmasint eltéveszté
19 XVI |     ezt a kastélyt meg akarta tőlem venni, minthogy útjában