Fezejet

 1 I   |       csendes „örök munkásokat” látja maga előtt, kik megtanítanak
 2 II  |          hogy szinte maga előtt látja az ember, mikor beszél.
 3 III |        rebegé: hogy igen idején látja egyelőre visszavonulni;
 4 V   |      fejét; s íme Kampós uramat látja maga előtt, ki ugyancsak
 5 VII |      fiók ki volt már szedve.~– Látja ön ezt az asztalt? – szólt
 6 VII | szeméről, hogy jobban lásson.~– Látja ön ezt a gömbölyű ernyőfödelet?
 7 VIII|        csak ürügy, azt mindenki látja. Bogumil barátom nekem őszintén
 8 IX  |       pofon ütlek.~– Missz! Nem látja, hogy most katona vagyok?
 9 IX  |         az agár példaadása után látja; azután meg kirohan az udvarra,
10 IX  |    olyan rossz, mint gondolják; látja ön, meg sem őszültem bele.~–
11 IX  |         a doktor úrtól, hogy ha látja, miszerint Straff harmincezerrel
12 IX  |    doktor úgy, ahogy legjobbnak látja, én aláírom.~Doktor Grisák
13 IX  |         mikor a gazdának örömét látja, átveszi azt minden cseléd,
14 XIV |    evezőnyomásról a másikra nem látja ezt Ankerschmidt közelebb
15 XIV |         is eltölti, s éppen úgy látja most Ankerschmidt, a csónakban
16 XV  |       ablakot, mikor arra jönni látja, az volt a valódi?~– Nos
17 XIX |          milyen idő van!~Ha azt látja, hogy szép napfényes idő
18 XIX |      gyertyaszentelő napján azt látja a medve, hogy rút, zimankós
19 XIX |     rancune, semmi malícia, aki látja, hogy nem megy, pusztuljon,