Fezejet

 1 IV  |        szelíd, nyugodt, apostoli fehér szakállú ábrázatja volt.~–
 2 VIII|  eltávozott az udvarról, kivonta fehér zsebkendőjét, s ő is visszainte
 3 VIII| hölgyekhez.~A tisztelt férfiúnak fehér mellénye és fehér nyakravalója
 4 VIII|      férfiúnak fehér mellénye és fehér nyakravalója volt, s a szokott
 5 VIII|        Natalie e szóra letette a fehér hímzést, melyen eddig nagy
 6 VIII|       hasonlatot talált ki; de ő fehér hímzést értett alatta, míg
 7 IX  |          Vendelin úr, ki ezúttal fehér mellényt és nyakkendőt viselt –,
 8 IX  |       egykori lakása, ott állt a fehér függögyös ágy még azóta
 9 IX  |         leánya.~Ott félrehúzta a fehér függöny egyik szárnyát,
10 IX  |         szárnyát, s ott azokon a fehér vánkosokon látta Ankerschmidt
11 IX  |     legyen a koszorú: mirtusból, fehér rózsából. Elbeszél a násznépről,
12 XIII|          új földesúré. Ugyanazon fehér levelű fák susognak az ő
13 XIV |  hasogatva, a lapályokon elszórt fehér és fekete nyájak legelésztek,
14 XIV |       fekete nyájak legelésztek, fehér tehenek és fekete bivalyok.~
15 XIV |        ég!~Nem legelésztek már a fehér és fekete nyájak a lapályon,
16 XIV |     kiált segítség után.~Egy-egy fehér ház a mezők közepén, valami
17 XIV |         ültek, s úgy lobogtattak fehér kendőkkel a menedéktelen
18 XIV |       segítség után, és lobogtat fehér kendőt; és nincs, aki megmentésére
19 XIV |       magas póznákon lobogtattak fehér kendőket, segélyt, szabadulást