Fezejet

 1 III |        Szegény ifjú! – sóhajtott csendesen missz Natalie.~A lovag nem
 2 III |   gémberedve.~Innen Richárd szép csendesen benyitott a 11-be. (A kastélyban
 3 III | szobájába, délutáni látogatásra.~Csendesen lépett be, óvatosan körültekintett,
 4 III |           egy kicsit fütyülve is csendesen mellé. A két öreget összeveszítenie
 5 IV  |     pamlagon táncolni kezdenének csendesen.~Garanvölgyi visszatette
 6 IV  |       ugyebár, uram?~Garanvölgyi csendesen mosolygott.~– Dehogy bolond.
 7 V   |          ráláthasson; de azontúl csendesen viselte magát.~Vasárnap
 8 VI  |  szemöldök alul Corinnára; azzal csendesen visszadugta mellékzsebébe
 9 VII |         lehet ott elásva.~– Csak csendesen, vigyázni kell. Óvatosan. –
10 VII |         székvárosba.~Kampós uram csendesen pipázva hallgatá a panaszt,
11 VII |          Szemes Miska ekkor szép csendesen kihúzta a két kezét a békóból,
12 VIII|        az olaj, a kocsis járatta csendesen az udvaron a kifogott lovakat.~–
13 VIII|  ajtajáig az alsó úton, ott várj csendesen. Akkor majd odajön Bogumil
14 IX  |          kérdőjel alakú farkával csendesen csóválni.~– Valami ismerős
15 IX  |      hogy valaki nyitja az ajtót csendesen. Ez Erzsike lesz. Persze,
16 XIV | mármarosi oláhok tutajai szoktak csendesen vízmentén szállani; közben
17 XIV |      Ankerschmidt kiválaszthatta csendesen a legmarkosabb legényt,
18 XV  |        jókor hajnalban fölkelve, csendesen lábhegyen lépdelt végig
19 XVII|        Forrónál a lejtőn fölfelé csendesen haladt éjszaka, egy lövés