Fezejet

 1 I    | kísértő szellemei.~– Hahaha! A jámbor kísértetek ugyan haragudni
 2 II   | tartozik a szegénylegényeknek. Jámbor bujdosó, aki fátumát kerülgeti,
 3 II   |    csak kerüljenek össze! Az ő jámbor hazafi lelkével ilyen csúfot
 4 II   |  megállt, s észrevevén, hogy a jámbor férfiú szemei most is utána
 5 IV   |       az majd a torkán akadt a jámbor férfiúnak; háromféle színt
 6 V    |        bámulva az inspektor.~A jámbor vállat von.~– Nem tudom
 7 V    |      szál férfiú, tisztességes jámbor arccal, szép fekete bajusza,
 8 VI   |    dolga nincs, mint ha valami jámbor farmernek elveszett a lábas
 9 VII  |      káplár átlátta, hogy igen jámbor ördöggel van dolga, aki
10 IX   |     ezt már mondta nekem is. A jámbor teremtés. Most ez is szerencsétlenné
11 IX   |  fennmaradt krajcárokat, ami a jámbor fiúnak nagy örömet okozott.~
12 IX   |   felsegíté rá, azt kérdezte a jámbor fiútól:~– Hogy fordítaná
13 IX   |        kell vinni és ráírni.~A jámbor cseléd addig szabadkozik,
14 IX   |         te nem ismered annak a jámbor személynek a termetét, hátha
15 IX   |     aztán kihozta türelméből a jámbor Treboniánt:~– Takarodjék
16 XIV  |     engem meg fog enni.~– Ez a jámbor fickó csakugyan utasszállító
17 XVIII|     Mennyit nevettünk együtt a jámbor verseményein; ,együtt!’,