Fezejet

 1 I    |           s minthogy bélyegpapírra írni nem akart, tehát testvére
 2 VI   |          csipkenyomatú szegéllyel, írni kezde:~„Kedves barátom!”~
 3 VIII |       tudjanak, s még az éjjel fog írni atyja után, melyben felvilágosítja
 4 IX   |        világba. Atyámhoz nem merek írni; ő nem olvasná el levelemet,
 5 IX   |            leült, atyjának levelet írni.~Minő gyöngédség és minő
 6 IX   |       bocsánat!~No de könnyű annak írni, akinek szíve van! A hideg
 7 IX   |            üldözte férfi.~– Tessék írni, itt az én íróasztalomnál;
 8 IX   |     valahányszor nekem levelet fog írni, menyasszonyommal is írassa
 9 IX   |            helyett levelet szokott írni.~Ankerschmidt ismét szigorú
10 IX   |         szobájába, s leült levelet írni Garanvölgyi Aladárnak. Különös
11 IX   |          neve: aki küldi. Ide kell írni. Mars vissza! Vissza kell
12 IX   |          nem ilyen levelet szokott írni.~– Mit szólsz hozzá? – kérdé
13 IX   | valahányszor leültem önhöz levelet írni, mindig oly szívnyomás fogott
14 IX   |         igen szívesen, csak tessék írni. Elismerem először is, hogy
15 IX   |          pedig nyomban alá kellett írni, mert a sürgönyhozónak ki
16 XV   |       amikről valaha regényt lehet írni: én is mentettem meg veszélyben
17 XVIII|           melybe Szellemfi szokott írni, ki Corinnának küldözé tiszteletpéldányát.