Fezejet

 1 III |       rátevé két kezét annak két vállára, s így szólt hozzá katonás
 2 IV  |     előkerülni.~– No hát – szólt vállára verve a töredelmes bujtogatónak –,
 3 IV  |        Hogy ő még egyszer valaha vállára akaszthassa a puskáját,
 4 IV  |          is csókolgatá, s azután vállára akasztotta; s csípőjére
 5 V   |    Vendelin úr az érdemes férfiú vállára téve kezét –, hogy ha kikeríti
 6 VI  |          a szép özvegy sírva fog vállára borulni, s kezét megcsókolni
 7 VI  | várakozva, rátevé kezét a doktor vállára.~– Hallja, doktor úr. Látta
 8 VII |     Bräuhäusel, Mikucsek barátom vállára ütve, mint kinek egyszerre
 9 VII |      hanem dülöngélt Kampós uram vállára, mint aki nem bírja a fejét.~
10 VIII|         hölgy egyetlen barátnéja vállára borulva elkezde sírni.~–
11 IX  |       csak sírva borulnak egymás vállára, és úgy maradnak hosszan,
12 IX  |           szólt Hermine testvére vállára dőlve –, csak egy gondolatom
13 IX  |        álltak, két kezével annak vállára támaszkodva, amint a széken
14 XIV |     szárazföldet érünk, az ember vállára kapja, s elviszi odáig,
15 XV  |       kacagva tette kezét Aladár vállára, s arcával odafeküdt kedvese
16 XVI |          állhatott tovább, hanem vállára téve kezét, elnevette magát~–