Fezejet

 1 I    |         kell venni a kalapját a világ minden jogtudósának. Héj,
 2 II   | homlokára téve, hörgé:~– Nagy a világ, végtül végig bujdosom!~
 3 II   |         De az a mondás: „Nagy a világ, végtül végig bujdosom.”~
 4 II   |           nem bujdosott ugyan a világ túlsó végére, hanem igenis
 5 V    |       hogy éppen ez idő tájon a világ nagy urai jónak találták
 6 VI   |      benyitott, ahol az elegáns világ szokott dinírozni, hát éppen
 7 VII  |        annak oka nem volt, ha a világ folyását intéző bölcsességnek
 8 VII  |         majd akkor beereszti.~A világ folyását rendező hatalmak
 9 VIII |         érkeznék, mit mondana a világ, hogy én – és ön – itt –
10 IX   |         még hálókabátban van. A világ minden kincsével rá nem
11 IX   |       fölött.~Ilyen szívtelen a világ a vadászok szenvedései iránt!
12 IX   |   ővelük kettőjükkel van tele a világ.~És ez így megy egyik éjjel,
13 XVI  |         amíg Magyarországon más világ nem lesz, ki nem menni a
14 XVIII|  embernek betegsége van, amit a világ minden fürdője meg nem gyógyíthat,
15 XIX  |        a kaszinóban, s az egész világ előtt bocsánatot kért azért,