Fezejet

 1 II  |             vette az ételes kosarat, vitte a sötétben végig út nélküli
 2 II  | lelkiismeretével kibékülhetni.~El is vitte magával emlékül az elüldözöttnek
 3 V   |              Csak egy szombaton este vitte annyira a kíváncsiság, hogy
 4 V   |        vigyázva. – Gyanítom, hogy ki vitte el, és nyomukban vagyok.
 5 VII |            Sőt Mikucsek urat annyira vitte az elismerésre méltó buzgalom,
 6 VII |               mert a vadászt magával vitte a lovag) már tizenegy órakor (
 7 VII |  csaplárosnak, sőt vége felé annyira vitte a generozitást, hogy fagylaltot
 8 VIII|          másnak kezébe venni, ő maga vitte utána. Aztán a missz egy
 9 IX  |            előtt, – a zöldet Hermine vitte el; – s azt fel nem lebbentette
10 IX  |              Ah, dehogy! Annyira nem vitte.~– Uram – szólt Ankerschmidt –,
11 IX  |   engesztelte.~E biztatással annyira vitte a cselédséget, hogy szavára
12 IX  |             mégis oly tökéletességre vitte a tettetést, hogy az öregúr
13 IX  |         Ekkor fűzte aztán karjára, s vitte Straff szállására. Vendelin
14 XIX |              előle; utoljára annyira vitte, hogy az ellenjelölt megkövette