Fezejet

 1 I    | együgyűséggel Garanvölgyi.~– Mit gondol ön? Én doctor juris vagyok!
 2 I    |    nevető kedve.~– Nos tehát mit gondol, uram, mennyiért mondom
 3 III  |   felszökve Eliz.~– De Eliz, mit gondol? – utasító őt rendre Natalie
 4 V    |          a szokások felől.~– Mit gondol a méltóságos uram? Hiszen
 5 VI   |          oly messze elveszettnek gondol.~Corinna meglepetve nézett
 6 VII  |       csapok én ottan!~– Hát mit gondol ön?~– Azt gondolom, hogy
 7 IX   |      önnek mindent tudnia.~– Mit gondol ön? Nekem egy „kalandot”
 8 IX   |          Nem vállalta el?~– Hova gondol ön, uram? – szólt méltóságteljes
 9 IX   |      teremtést, direktor úr. Mit gondol; reggeltől estig az ön házánál!~–
10 IX   |    kirekeszteni?~– Ah, uram! Mit gondol ön? Csak nem képzeli, hogy
11 IX   |         nem maradhatok nála. Mit gondol ön uram, ha nagybátyám rokonai
12 IX   |    nagyon is eszemen vagyok. Mit gondol ön, doktor? Mikor egy üzlet
13 IX   |          átölelte nyalábra.~–Mit gondol ön, barátom? Hisz a minap
14 XVIII|       senkije, aki őreá szeretve gondol.~Egy óra hosszat töprenge