Fezejet

 1 I  |               Itt töltöm én a napot csendes stúdiumokkal. – S hogy bebizonyítsa
 2 I  |      sárgult írótoll. – Ez egy igen csendes, magányos hely, ahol a tanulmányozót
 3 I  |         világi lárma helyett csak a csendes „örök munkásokat” látja
 4 II | makrokozmosz tárgyaira. Csak itt, a csendes kukoricaliget susogásai
 5 III|         világfájdalomból. Szemeinek csendes lehunyása, az összeharapott
 6 III|     hallgatás egyúttal jellegezheté csendes neheztelését önfeláldozásának
 7 V  |     embernek az apja lelkét szidni! Csendes jojcakát kívánok.~– Ha még
 8 V  |          meklenburgi pedig, amilyen csendes, okos faj békés előrehaladás
 9 VII|             a többiek az altatóból. Csendes jojcakát kívánok.~Azzal
10 IX |            levelet, s keblébe tevé, csendes hangon kérdezé:~– Mondja
11 IX |             első nap a viszontlátás csendes örömei között folyt le Garanvölgyi
12 IX |    sötétborúsan nézett az ifjúra, s csendes hangon, melyen a jóakarat
13 IX |       társalkodóné?~– Az ám. Valami csendes, okos nő, akinek már megjött
14 XIX|             hanem behúzza magát egy csendes, előre kiszemelt odúba,