Fezejet
1 I | most kedvező alkalmaiban, s ez aztán egy kis „emócióra”
2 I | mondást találsz egy lapon, ez is a kor kedélyhangulatához
3 I | sétálni sem a kertek aljánál; ez volt a leghosszabb út, amit
4 I | kilépne az utcaajtón.~– Ez is jó – monda Garanvölgyi. –
5 I | között.~– No – hát legyen meg ez is. Tehát ezentúl nem fogok
6 I | bőrrel szolgálván a gazdának.~Ez egy kicsit bántotta Garanvölgyi
7 I | jáspisfogantyús pácikó lóbálódik.~Ez az úri egyéniség ütközék
8 I | De megengedjen, uram, ez furcsa… – szólt közbe doktor
9 I | tudom képzelni, mi baj lehet ez. Talán métely?~– De uram,
10 I | ugyan nem köszöni meg, mert ez a bőrével fog fizetni, de
11 I | méltóztatik még értesülve lenni. Ez az én úri kliensem és megbízóm,
12 I | okiratokat.~– Sajnálom; de ez nem változtat a dolgon.
13 I | nem változtat a dolgon. Ez nem tesz különbséget.~–
14 I | s megrendelem, s azontúl ez lesz az, amit „versate diu”, „
15 I | balga érzékenykedés biz ez egy ilyen vén sastól, mint
16 I | tettleges birtokába.~– S ez talán alkalmatlan volna
17 I | arra a nyomra jönni, mintha ez a táblabíró nem egészen
18 I | Ezt nem tudtam.~Rettenetes ez az ember alázatos iróniájával!
19 I | vendégét.~– Mi az ördög ez!? – kiálta fel a juris doctor,
20 I | fegyverek fenyegették. – Hisz ez méhes!~– Ez az én dolgozószobám,
21 I | fenyegették. – Hisz ez méhes!~– Ez az én dolgozószobám, uram –
22 I | ütve egy sárgult írótoll. – Ez egy igen csendes, magányos
23 I | módomban volna.~(Óh, hisz ez nagyon hajlékony ember –
24 I | dagadni!~– A vételár?~– De, ez a méhcsípés…~– Nem adom
25 I | megmásolhatatlan véleményem ez: ősi ruinámat sem pénzért,
26 I | tenni, hogy őt kikísérje.~(Ez nagyon merev gondolkozású
27 II | magyar nép a nyomás alatt! Ez az őszinte, nyíltszívű faj
28 II | miféle vonatkozás lehet ez adomában a jelen esetre.~–
29 II | Boszporuszon, hogy átjöjjenek. Ez pedig több lemondás, mint
30 II | napokban tudtomra adá, hogy ez a Ritter csak azért költözött
31 II | rajta a mondat hatását.~– Ez utolsó szavak voltak: „A
32 II | ajkakkal fogja rebegni: „Ez ő!” De mily nagy volt bámulása,
33 II | dolga? Rettenetes tudat ez egy olyan becsületes emberre
34 II | lehetetlen volt elhinnie, hogy ez hazudás is lehessen; ha
35 II | hozzá:~– Értelek, ember! Ez hát a magyar barátság! Ez
36 II | Ez hát a magyar barátság! Ez a nagy nevek nimbusza! Szégyen
37 II | eldugtál belőle!~De már ez olyan szó volt, amiért Kampós
38 II | Hogy fel volt indulva. Ez mégis aligha valaki nem
39 III | ellenségeket látta maga előtt. Ez is bevégződött.~Sebei, miket
40 III | Ankerschmidt gazdaságát nézni, mert ez ritkította párját a vidéken;
41 III | kényszerítve harcoltam, uram; ez legnagyobb büszkeségem.
42 III | testemhez közel lett volna ez érdemes testület.~– Ott
43 III | fontos fáradt golyó. Akit ez megtalál, az holt ember.~–
44 III | Garanvölgyi úr pártfogását?~De már ez a kérdés csakugyan úgy meglepé
45 III | rejtegetett magánál.~– No, ez természetes. Mindenki ragaszkodik
46 III | Marczián Richárd jónak látta ez erélyes riposztozásra hátravonulni.
47 III | harisnyás egyenruhában. Ez a kisasszonyok „leib” gárdistája.
48 III | a fejét! No, de jól van. Ez nem árt semmit. Hadd tudja
49 III | hogy leskelődnek utána. Ez annál jobban fogja ingerelni.~
50 III | rózsákat aratni nem lehet. Ez a család nagyon sok hajlammal
51 III | mint egy kis hamupepejke. Ez minden kis leánynak az ideálja.
52 III | valamennyi szék alá.~– Hallatlan ez!~– De ugyan már mi volna
53 III | ezért büntetik; tudta, hogy ez fog fájni legjobban.~S aztán
54 III | Hallatlan! Égrekiáltó ez!~– No! Mi szabadult el? –
55 III | pamlagról. – Uram, lovag úr, ez túlmegy minden mértéken.
56 III | túlmegy minden mértéken. Ez a szemtelenség, ez az impertinencia.~–
57 III | mértéken. Ez a szemtelenség, ez az impertinencia.~– No,
58 III | fényes nagy nevén. Hah! Ez valami hallatlan. Én bámulni
59 III | címiratot, tompán dörmögve:~– Ez Eliz írása.~Bogumil úgy
60 III | ütve a vasat, míg tüzes; – ez szörnyű megbántás, azt izenni
61 III | Engedje méltóságod, hogy ez ügyben segédje legyek.~–
62 III | puskapor természete, ha ez a kettő összeakad, kétségtelen
63 IV | visszatartóztatni a rohamtól ez ingerkedésre. Csak az hűsítette
64 IV | elfelejtettem.~– Ah, uram, ez nagyon erős! – kiálta Ankerschmidt,
65 IV | az országnak becses volt. Ez elmúlt. Az első évben sokszor
66 IV | ébren is itt fogom találni! Ez a hallucináció tartott legtovább;
67 IV | Garanvölgyihez, kérdezé:~– Ez bolond dolog ugyebár, uram?~
68 IV | derék pártfogónémra nézve ez nem leend semmi következménnyel.~–
69 IV | padlásán.~– No, a mennykőbe, ez rossz. Ön fegyvereket rejteget?
70 IV | utálatos, háládatlan ember volt ez!~S még ő utoljára is eltette
71 IV | meggázoló.~– Nesze! Nesze még ez is! Ez is a tied! Nesze,
72 IV | Nesze! Nesze még ez is! Ez is a tied! Nesze, istentelen.
73 IV | mosolyogjon! Ezer villám. Ez nem tréfadolog. Tudja-e
74 IV | Láncos mennykő! De hisz ez árulás! Ön családi titkot
75 IV | felnyílt szemei oly ragyogók.~Ez ünnepélyes csend alatt Ankerschmidt
76 V | a repce is jól beütött, ez a megfordított uzsorása
77 V | a szerencse, hogy éppen ez idő tájon a világ nagy urai
78 V | szegletbe volt vetve; meleg idő ez nagyon – fürjezni. Egyéb
79 V | pipájában e hallatlan beszédre! Ez a kópé, úgy látszik, hogy
80 V | kívánok.~– Ha még egyszer ez a szemtelen ember ide vetődik,
81 V | igazgatóhoz:~– Kegyelmes uram, ez a masina olyan jó masina,
82 V | magukat megszöktetni.~No, ez nagy eset!~Maxenpfutsch
83 V | csak a yorkshire-ieket ne! Ez volt a gyöngéje. Ezt nem
84 V | Ankerschmidt szakkermentírozni. Ez már sok! Ez már rettenetes!
85 V | szakkermentírozni. Ez már sok! Ez már rettenetes! Ilyen munka
86 V | megy le kevesebb.~– Ah, ez is igaz. Lám, lám! Erre
87 V | ára legalább 40 forint. Ez tesz 480 forintot. 400 forinton
88 V | gyanús emberekről, és hogy ez gonoszul komplikált históra.
89 V | számítgatta magában, hogyha ez még nehány nap így tart,
90 V | uraknál. Becsület dolga ez, uram. Isten megáldj!~Teringettét!
91 V | Teringettét! Nem tudtam, hogy ez „point d’honneur” – mondá
92 V | minden türelmi rezervhada. Ez már sok. Ez már kifáraszt
93 V | rezervhada. Ez már sok. Ez már kifáraszt minden loyalitást.
94 V | fog következni.~– No még ez kell. Az egész termés háromnegyede
95 V | azután adja kézre őket. Ez nagyon furfangos gondolat.~
96 V | egész alakon látszott, hogy ez valami igen rendes uraságnak
97 V | megértheté Vendelin úr, hogy ez a mellette ülő tisztességes
98 V | be derék becsületes ember ez.~– Kell valami költség előre?~–
99 V | kiadogatták őket egymásnak.~Üm: ez a tisztelt férfiú, úgy látszik,
100 V | kétszer rajtam sem esett ez meg.~– Hát mit ért kegyed
101 VI | asszonyokkal egy időben, hogy ez a hajuk közé kevert állatszőr
102 VI | milyen takarékos asszony ez a Pajtayné, kétségtelenül
103 VI | vagyunk. Nagyszerű helyzet ez! Azonkívül előtáncos a cotillonban.
104 VI | előtáncos a cotillonban. Ez sem mindennapi eset. És
105 VI | szalmaszín díszezetet. Hisz ez valóságos maskara.~– Nagysádnak
106 VI | putzhändler kegyelméből közli ez ingyenképeket, ki rokokó
107 VI | fogna öltözködni.~– Hahaha. (Ez jólesett.) Én valóban kénytelen
108 VI | tagadja, úgyis megtudom; ez nagyon mulatságos. Hanem
109 VI | szoliterek a virágok kelyhében, ez hódító hatást fog elkövetni
110 VI | elkövetni este lámpafénynél.~– Ez még eredetibb ötlet a minapi
111 VI | gyönge: „A leláncolt sas”.~Ez már valóságos politikai
112 VI | státuspapírokban van elhelyezve, amik ez idő szerint 7 percentet
113 VI | kiszabadulását meg kell akadályozni.~Ez a fiatalember Garanvölgyi
114 VI | Grisáknak nagyon helyes volt ez mind. Mindjárt detasírozott
115 VI | Straff Péter, senki más: és ez doktor Grisák bérence Pajtayné
116 VI | hogy elítélték fogságra. Ez még hagyján; de minden vagyonának
117 VI | nyilatkoztatnak.”~– Lehető volna ez?~– Óh, van rá több eset.
118 VI | hölgyeknek nagyon alkalmatlan gát ez a szemüveg; nem olvashatnak
119 VI | urat az én ajánlatom által. Ez esetben neki csak egy évig
120 VI | Saját magamat. Igaz, hogy ez rá nézve kisebb baj volna,
121 VI | fog ön jönni teára hozzám?~Ez azt jelentené, hogy most
122 VI | írva.~A levél borítékára ez jön: Straff Péter úrnak,
123 VI | az után szaladgálni. No ez járhat, míg itthon talál.~
124 VI | kegyelmet eszközölni.~– Ah, ez igen szép, ez igen nemes.
125 VI | eszközölni.~– Ah, ez igen szép, ez igen nemes. Tán financiális
126 VI | roastbeef, amit elköltött. Ez szép lesz. Az ő saját kézírása
127 VI | letisztáztatom.~– Nem szükséges. Jó ez így.~– Csak nem gondolja
128 VI | egyfelé akarnak menni.~– No ez derék, tehát ismét egy úton
129 VI | nagyságod is ide törekszik? No ez rendes.~– S mi olyan szépen
130 VI | bizonyos ügyekben.~– Bravó! Ez derék. Hisz én is oda megyek,
131 VI | is éppen ide indultam. No ez derék véletlen.~Azzal megfogta
132 VI | be van avatva.~Mi lehet ez? – kérdezé magában Corinna,
133 VI | Óh nem, óh nem – szólt ez fülig elpirulni akarva.~–
134 VI | Nem értem.~– Óh, pedig ez nagyon egyszerű.~Ankerschmidt
135 VI | érzé, hogy el van veszve.~– Ez egy igen szép folyamodás,
136 VI | felőle, hogy ha valami, úgy ez a kérvény nem fog tagadó
137 VI | Corinna ereiben forrt a méreg. Ez az együgyű vénember ahelyett,
138 VI | az nekem is ellenségem”.~Ez vallomás in optima forma!
139 VI | önnek” útjában ne legyen.~És ez egyúttal aztán kosár is
140 VII | hintve kaviccsal a tér, ez már Ankerschmidt lovagé
141 VII | okvetlenül itt „loco” maradt.~Ez nagybecsű fogás lesz több
142 VII | három óra.~– Hát hiszen ez a reggel. Parasztembernek
143 VII | reggel. Parasztembernek ez a büróbamenés órája.~– Semmi
144 VII | víz egyszerre szétömöljön. Ez azért történik, hogy ha
145 VII | néztek egymásra. Mit jelent ez?~Kampós uram csak hallgatott.
146 VII | tartogatott; bizonyosan ez a kópé volt az, aki a pincemagányt
147 VII | Pedig olyan szép hely volt ez az ősi padlás egy motozóbizottság
148 VII | ami régen megveresült.~Ez már keserű munka volt.~Éppen
149 VII | türelméből Bräuhäusel urat. Ez nagyon is természetes. Egy
150 VII | úrnak olyan nagyon tetszett ez a mulatság, onnan a biztos
151 VII | De hát hova lett most ez a födél?~Mikucsek úr megnézte
152 VII | oda más is eltűnhet.~– Ez valóságos igaz! – kiálta
153 VII | akarja megmondani. Őrmester! Ez ember itt e perctől fogva
154 VII | akarja magát.~– Ön be fogja ez embert szállítani a városba,
155 VII | minden vagyonával felelős ez emberért, hóna alá vevé
156 VII | fájáért fáradtak volna ide.~Ez bizony igaz.~Nosza feltörték
157 VII | fiatal huszárt ábrázol, ez a láda tetejére van belül
158 VII | darab levél.~– Kinek a képe ez? – kérdezé Bräuhäusel úr.~–
159 VII | kérdezé Bräuhäusel úr.~– Ez Garanvölgyi Aladár, Garanvölgyi
160 VII | reggeltől estig, étlen-szomjan. Ez nem tréfa! Ilyen enyelgések
161 VII | becsületes cseh ember; azért is ez azt most már kémnek gyanítva,
162 VII | mindnyájan: „Derék kisfiú! Hisz ez a lovag úr kastélyából való
163 VII | kolbászkás és gombóckás leves. Ez a szakács jól látszik tudni,
164 VII | hozzá. Ilyen országban, mint ez, elkerülhetetlen; mindennapi
165 VII | legmakacsabból kivenni a valót. Oh, ez valódi szenvedély! De azután
166 VII | kissé dacos kinézése van. – Ez a nagyon sűrű szemöldök
167 VII | valódi bandita kifejezést ad ez arcnak. Nekem valóban félelmesnek
168 VII | valóban félelmesnek tetszik.~Ez észrevételeket összevissza
169 VII | mértékben veszélyes, az ez arckép alatti rejtekben
170 VII | amit a gyermek olvasott, ez volt:~– „Kedves, szeretett,
171 VII | felkiabáltatni, mint a bagoly!~Ez érzékeny panaszhangok azon
172 VII | előtt gyanúsnak tetszett ez az ember. Mikor egyszer
173 VII | csárdás, öticcés a kulacs, ez éppen egy forint. Ugye káplár
174 VII | odábbtalálok magam is. Aluszik ám ez mind a három. Dupla odúja
175 VII | hozzá legközelebb állnak. Ez az asszony, az eljegyzett
176 VII | érkező lovagra a missz, kinek ez ünnepélyes alkalomra à l’
177 VII | lovag, mikor látta, hogy ez esküdni akar. – Mit mondtam?
178 VII | nekem bebizonyítja, hogy nem ez a csavargó volt az, hát
179 VII | s a lovagnak nyújtá.~– Ez Eliz írása.~– Tessék elolvasni.~
180 VII | rejthetlen diadalérzettel –, ez azon árulás, amit ön nem
181 VII | legunalmasabb alkalmatlankodás volt ez amahhoz képest!~És amíg
182 VII | elhajított, azt felemelte „ez a másik”.~
183 VIII | Nagyon kegyelmes. – Éppen ez buzdított e bátorságra,
184 VIII | történt motozás miatt. No ez csak ürügy, azt mindenki
185 VIII | kérem.~– Megvallá, hogy ez semmi más, mint az, hogy
186 VIII | feleljen rá, hogy „igen”. Ez eset által sértve van az
187 VIII | azt elveszítse. A lovagtól ez csak intrika, hogy ki ne
188 VIII | direktori lakba; annak pedig ez lesz a kiviteli módja.~A
189 VIII | mely az angolkertre nyílik. Ez ajtóhoz egy csigalépcső
190 VIII | mindenki lefeküdt a kastélyban, ez ajtón át fog kijönni, a
191 VIII | reggelig fennmarad mellette.~– Ez hát jó. Még egy kérdést,
192 VIII | helyre vigasztalni.~Pedig már ez így szokás.~– Senki sem
193 VIII | fájdalmait, szenvedéseit! Ez a legdicsőbb feladata egy
194 VIII | ablakán ezt kinyitották. Ez volt a jel arra Vendelin
195 VIII | ő” valahogy történetesen ez éjjel meg nem érkeznék,
196 VIII | hideg futott keresztül. Ez ugyan fatális helyzet volna!
197 IX | repkényinda.~Kinek lehetne ez ellen kifogása! Hisz az
198 IX | azt fölvevés a címlapon ez állt:~„Eliz testvéremnek.”~
199 IX | amit ma tettem. Nem tudok ez ember nélkül élni. Ha gyilkos
200 IX | vele mennék. Tudom, hogy ez őrültség; nem tudok belőle
201 IX | nem eresztesz ide, mert ez börtön; te pedig őr vagy.
202 IX | édesanyánk. Ne taszítsd őt el.”~Ez volt legerősebb argumentuma.
203 IX | argumentuma. S nem elég erős-e ez?~– Ki vagy? Megállj! – hangzott
204 IX | Maria! – volt rá a sikoltás.~Ez a missz hangja volt.~Eliz
205 IX | puskát adni a kezébe?~– Ez a parancs. Ez az ordré.~–
206 IX | kezébe?~– Ez a parancs. Ez az ordré.~– Bocsásson a
207 IX | kiesett reszkető kezeiből.~– Ez szörnyűség, ez borzasztó.~–
208 IX | kezeiből.~– Ez szörnyűség, ez borzasztó.~– És most olvassa
209 IX | kiengesztelje. A missznek ez nem tetszett; ő azt akarta,
210 IX | tetszett; ő azt akarta, hogy ez embert üldözzék, megöljék,
211 IX | ritka fogai voltak.~– Óh, ez derék! No ezeket csak vezesd
212 IX | azért „őket” elfogadom. Hisz ez mulatság lesz a reggeli
213 IX | címet adni.~– S hol van ez a gazember! – kiálta föl
214 IX | meggyújtva. – Törődik is ez azzal! A neje hozománya
215 IX | beszéljünk most már önökről. Ez a furfangos kópé önöknek
216 IX | a kastélyban megjelenni. Ez pedig csak arra való volt,
217 IX | szökteté el a kisasszonyt. Ez zseniál ötlet, zseniál!~
218 IX | Semmi kétségem felőle, hogy ez a legjobb tanács. Ahogy
219 IX | az emberből.~– De hát én ez átkozott fickó miatt hivatalomat
220 IX | A jámbor teremtés. Most ez is szerencsétlenné lesz
221 IX | mindjárt jőni fognak.~– No lám, ez baj; ez igen nagy baj. Sohasem
222 IX | fognak.~– No lám, ez baj; ez igen nagy baj. Sohasem fogja
223 IX | forintot is el lehet kegyednek ez esetnél veszíteni. – Kérem,
224 IX | Ft honoráriumot adok.~No ez már értelmes beszéd.~– Helyesen
225 IX | Vendelin úr azt hiszi, hogy ez boszorkányság.~Doktor úr
226 IX | nem lehet felelős. – Óh, ez igen furfangos ember! Valóságos
227 IX | s ne aléldozzon; – mert ez nagyon komoly dolog. Nincs
228 IX | három, mely egymásra nyílik. Ez fogalmat ad a fal vastagságáról,
229 IX | uraknak, akiket ő nem ismert.~Ez volt Ankerschmidt lovag.~
230 IX | fütyülni onnan az alföldről; ez volt legfőbb mulatsága.
231 IX | egészséges életműszereit ez a hang figyelmeztetni szokta
232 IX | mégsem jött.~(Hm, bizonyosan ez a haragos vitéz úr szólhatott
233 IX | ideje elengedtetett; ön ez órától fogva szabad. Azért
234 IX | volt felőle győződve, hogy ez a vitéz úr valami nagyon
235 IX | s azután fejet csóvált: ez az írás nem azé, akiének
236 IX | segédtisztnek. – Ezek státustitkok.~Ez ugyan haragos ember lehet! –
237 IX | Mármost adieu szép özvegy! Ez természetesen jön vagy a
238 IX | fejében, hogy hát amit most ez az öregúr elrontott, azt
239 IX | úr kapná már most nőül. Ez nem elvetendő terv.~Ankerschmidt
240 IX | Ankerschmidt. No – az az ő dolga. Ez is rendes dolog.~– És rögtön
241 IX | Maxenpfutsch úr ajánlkozott ez ügy előleges költségeit
242 IX | akin nem fog a golyóbis. Ez megsebesíthetetlen! Könnyű
243 IX | mondom, hogy nem becsülöm.~– Ez nem felelet.~– Annyit mondhatok,
244 IX | de nekem azt tudnom kell!~Ez a „kell” oly erélyesen volt
245 IX | róluk többé hallani!~Ah! Ez tehát mégis talált.~– Doktor
246 IX | mellé, s úgy hajtani hazáig. Ez még magasabbra fokozta dühét.~
247 IX | fusson.~Alig történt meg ez intézkedés, midőn az udvarra
248 IX | összecsókolja leánykáját; s miután ez már megtörtént vele, többé
249 IX | tudott dühösködni, átkozódni. Ez a gyermekölelés minden epétől
250 IX | átkozom a lelkit, hogy ez többet meg ne történjék!~
251 IX | cabinet noirból kapta, s ez nekem elég gyász, de még
252 IX | szabad azt észrevennie, hogy ez adott szót megtartani mennyi
253 IX | hogy vőlegénye kiszabadult.~Ez rettenetes csapás!~Hogy
254 IX | nyomtatási betűkkel írt. Ez arra való, hogy az írásjegyekről
255 IX | azzal megalkudott, s amint ez a libáit eladta, mindjárt
256 IX | hazafi-dicsekedéseit.~Milyen boldog ez most, hogy négy hétig fogva
257 IX | kívül a borítékra. Most ez az új rend.~– Szép rend.
258 IX | levelet, fejet csóvál.~– Hisz ez Aladárnak van címezve.~–
259 IX | sietni. Nagyságodnak szól ez.~A legutóbbi ok Garanvölgyit
260 IX | meg a küldő neve. Bolond ez nagyon.~Utoljára is az öregúr
261 IX | vőlegénye előtt, s hogy ez neked jutott, az nagy szerencse.
262 IX | Aladár csodálta nagybátyjánál ez engedékenységet, az pedig
263 IX | végét szakítani.~Erzsike ez órára szobájába konszignáltatik,
264 IX | örökséghajhászásból?~– No, ez az én emberem – gondolá
265 IX | minél elébb elfoglalni, s ez a helyzet hozza magával,
266 IX | Igen.~– No, ifjú barátom, ez nem elég ok a szakításra.
267 IX | magában, midőn távozott, ez kellemetlen ember, mert
268 IX | pedig gondolta magában: ez kényelmetlenül érezte itt
269 IX | kényelmetlenül érezte itt magát, ez nem jön ide többet.~Az pedig
270 IX | közel volt az elaléláshoz.~– Ez a meglepetés! Ah, én olyan
271 IX | nélkülözni. Ha rágondolok. Ismét ez a szívdobogás.~– Semmi nélkülözés.
272 IX | kérem. Ne tréfáljon ön. Ez nem szép tréfa. (A delnő
273 IX | megcsókolta a kezét és eltávozott.~Ez volt az utolsó kézcsók,
274 IX | állást biztosíthassak.~(Ah! Ez a vinculumért jön – gondolá
275 IX | fog vele kapni.~– Hát’sz ez mindig úgy történik. Hát
276 IX | úgy történik. Hát újság ez? Hogy ezt minden asszony
277 IX | szolgálatba állni.~– Látod, ez a jutalma a könnyelműségnek.~–
278 IX | lehet valóságos hárpia.~– No ez nem az, ez nem az. Ugye
279 IX | hárpia.~– No ez nem az, ez nem az. Ugye beleegyezel,
280 IX | hüvelyknyi tarlót eresztett, hogy ez kénytelen volt átlátni,
281 IX | megjelenhessen.~– Teringettét! Ez hát ugyan könnyűszerrel
282 IX | Azon majd tud ő segíteni. Ez nők dolga; nem érted te
283 IX | hogy imádkoztál érte, hogy ez a zivatar rám jöjjön, s
284 IX | nyitja az ajtót csendesen. Ez Erzsike lesz. Persze, hogy
285 IX | nagyobb nála, mint a fejfájás, ez jó jelenség; hát más kabátot
286 IX | kettőjükkel van tele a világ.~És ez így megy egyik éjjel, mint
287 IX | azt mondjad: gyűlölsz!”~Ez a fenyegetés üldözi egész
288 IX | friss pázsiton sétálni.~– Ez a meleg napsugár, ezek a
289 IX | rögtön utaznom kell, mert ez ügy igen sürgetős.~– Óh
290 IX | éjjel megy. Nem első utam ez éjjel.~– Dehát miért sietsz
291 IX | mit mondanak? Mit akar ez az ember azzal?~– Világosan
292 IX | gyűlöli” nejét.~– Valóban – ez így szokás.~– Nagyon jó,
293 IX | forintot rá kell szánnunk ez egyezségre.~– Megadatik.
294 IX | ott áll, hát az viteti el. Ez már csak természetes.~–
295 IX | ordíta közbe Maxenpfutsch. – Ez nem tréfa! Tessék nézni,
296 IX | szólni. – Hátha lehetne ez ügyet szép barátságosan
297 IX | így szólt: – Doktor úr! Ez ajánlatára számítottam.
298 IX | túzokot. Elébb szükséges, hogy ez az egész „affér” a lehető
299 IX | belépve hozzá –, mondhatom, ez kemény munka volt. Az öreg
300 IX | nagyon egykedvűen hallgatta ez előadást, hátratett kezekkel
301 IX | Doktor Grisák átlátta, hogy ez a katonaember praktikus
302 IX | Parancsolhat ön velem – szólt ez minden szolgálatra készen.~–
303 IX | az ólommal ütöttem.~– Ah, ez erős.~– Azután. Bezártam
304 IX | estig nem adtam neki enni.~– Ez is igen jó.~– Továbbá: elvettem
305 IX | is diktálhatok.~– De már ez elég erős. A többit bízza
306 IX | Egyébiránt elég lesz ez a nyilatkozat; mi ketten
307 IX | olyan hidegvérrel diktálta ez infámiákat saját magáról,
308 IX | az, amitől félni lehet. Ez örömhírt hoz, mely előre
309 IX | tudva, jósolva van már; ez az, amire vártak napokon
310 IX | amire vártak napokon át; ez, amivel egy család boldogsága
311 IX | igyekezett sietni a rábízottal; ez az ő érdemeinek a versenytere. –
312 IX | midőn azt kezében tartá! Ez hát a levél, mely élte nyugalmát
313 IX | önön bosszút nem állok.~Ez csakugyan erős indok volt.
314 IX | pénz?~– Óh, igen. Ámbár ez az ön kiadása volna igazság
315 IX | jutott eszébe: nem lehet-e ez mesterfogás a doktortól,
316 IX | mosolyogva kérdezé:~– Nem lehet ez tréfa, doktor úr?~De már
317 IX | tréfa, doktor úr?~De már ez aztán kihozta türelméből
318 XIII | meghalt.~Éjjelét, nappalát ez foglalta el.~Tudós doktorokat
319 XIII | a sírdombra hajítsa.~És ez a hant az, mely nem ereszt
320 XIII | ereszt bennünket odább.~Ez a göröngy tart bennünket
321 XIII | mely halottunkat takarja; ez a göröngy avatja fel a földet,
322 XIII | melyet térdelésünk szentel. Ez a göröngy magyaráz meg mindent,
323 XIV | is megtettünk volna, mert ez ügy méltóságodat jobban
324 XIV | cölöpök. A mi vidékünkre ez beláthatlan baj lenne, mert
325 XIV | intézkedni tanácsos, mert ez a mi védgátunk nagyon rosszul
326 XIV | méltóságodnak akartam átadni ez izenetet, kötelességemhez
327 XIV | hihetetlennek találta, hogy ez a sok szép zöld mező, ami
328 XIV | Kampós uram türelmének ez volt a kegyelemdöfés.~–
329 XIV | Ankerschmidt nem haragudott meg ez interpellációért, hanem
330 XIV | jönni.~– Kinek a parancsa ez?~– Az ifjú Garanvölgyi úré,
331 XIV | Kevés asszony szeretne ez emberbe, ha így látná; –
332 XIV | hazám; de nem birtokom.~– Ez vágás akar lenni ellenem,
333 XIV | a tenger fenekén.~– De ez a tengerfenék is egy helyen
334 XIV | jól hallom a harangszót. Ez vészharang. Az az ember
335 XIV | van otthon. Siessen, uram; ez nem tanakodni való idő.~–
336 XIV | Nézze csak, méltóságos uram, ez a patak most visszafelé
337 XIV | hogy nagyon jó kis eszköz ez hozzáértő kezében. A kis
338 XIV | minden irányban lehete látni ez úszó fejecskéket, amint
339 XIV | ragyogó szemeivel Aladárra.~– Ez ártatlan minket megmentőinek
340 XIV | aki engem meg fog enni.~– Ez a jámbor fickó csakugyan
341 XIV | odahinté a pici állat elé. És ez elfogadta a kínálást, fölszedegette
342 XIV | megmutatta, hogyan kell, mert ez a soha vizet nem látott
343 XIV | síkságot, s elgondolom, hogy ez tegnap még mind zöld vetés
344 XIV | s azt jegyzé meg:~– No, ez sem igaz ám, tisztesség
345 XIV | fegyencházi fogságba kerülni.~Már ez ellen aztán Ankerschmidtnek
346 XIV | Garanvölgyi Aladárnak, úgy ez azon tanácsadása lesz, hogy
347 XIV | Ámbár elég orozva jött ez a gonosz veszedelem, éjnek
348 XIV | tömetni az utolsó kaput. Amint ez megvolt, már jött nagy harsogással
349 XIV | akkor azt mondá: „No Kampós; ez a ház nem állja sokáig,
350 XV | volna meg a kisasszonyt. Ez már úgy illett volna. Én
351 XV | öregek…~Aladár látva, hogy ez most mindjárt veszedelmes
352 XV | Ankerschmidt gondolá magában: No, ez a fiatalember szereti itthon
353 XV | sürgölé Kampós úr –, mert ez keresztülrágja a tölgyfát
354 XV | veszendő fogolyért.~Tehát ez a kéz, ez a szív volt az,
355 XV | fogolyért.~Tehát ez a kéz, ez a szív volt az, mely csak
356 XV | Azon gondolkozom, hogy ez írás úgy hasonlít – másvalakinek
357 XV | teszünk a külső tanyákra.~Ez marasztalás volt in optima
358 XV | hogy mire való lesz az.~– Ez a csomó, amit most kötöttem?
359 XV | csomó, amit most kötöttem? Ez arra emlékeztet, hogy legközelebb,
360 XV | építtette fel a kastélyomat. Ez a másik csomó amice Mikucseknek
361 XV | hosszában a múlt éjjeleken. Ez a harmadik Bräuhäusel úr
362 XV | mellé tűzte.~– Tenger biz ez – szólt a lovag, széttekintve
363 XV | juthatok a földemhez, ön sem: ez homogén eset; amikorra én
364 XV | nagyon járványos veszélytől. Ez öreg embernek szeretett
365 XV | ezen úgy jubileálni, mikor ez kétségtelenül arra mutat,
366 XV | Helyben találtad magadat ez új életben, s hozzászoktál,
367 XV | levő redőnyöket eladni. Ez az élelmes ember még az
368 XV | Hiszen itthon van.~– Óh nem, ez nagybátyám háza, ő pedig
369 XV | szereti a henye embert.~– Ez a ház most nemcsak nagybátyjáé,
370 XV | most nemcsak nagybátyjáé, ez a ház most a mienk is. Igaz
371 XV | ház most a mienk is. Igaz ez, vagy nem?~– Igaz.~– Akkor
372 XV | árulja, de gondolt arra, hogy ez embernek nagy joga van őt
373 XV | neki az újrakezdettet.~És ez a másik élet – jól kezdődik.~
374 XV | megbámulni valót talált ez új világban! Lehetséges-e,
375 XV | csónakot!~– Tudtam én, hogy ez lesz a vége – szólt az öreg. –
376 XV | magát, egymást átölelve.~Ez ábrándos jelenetet Kampós
377 XV | mondtam, hogy a víz apad. No ez…~De többet nem mondott szóval,
378 XV | indítványozá Garanvölgyi. – Mienk ez a víz!~Az indítvány általános
379 XVI | őszintén beszélek. Engem ez árvíz százezer forinttal
380 XVI | nem csónakázom. Márpedig ez a víz holnapután nem lesz
381 XVI | nélkül határozunk. Helyes-e ez?~– Igaza van. Ők adjanak
382 XVI | Aladár figyelmét.~– Nézze ön, ez azon szekrényke, mely miatt
383 XVII | fekete levest” csinálni.~– Ha ez az árvíz nem lett volna,
384 XVII | zsebkendőjére tűzött bogokat, ez Grisáknak, ez Bräuhäuselnek,
385 XVII | tűzött bogokat, ez Grisáknak, ez Bräuhäuselnek, ez Mikucseknek
386 XVII | Grisáknak, ez Bräuhäuselnek, ez Mikucseknek szól. Csak a
387 XVII | Csak a negyedik maradt meg: ez Aladárt illeti; de hisz
388 XVII | keresztkérdésekkel faggatták: hogyan volt ez, hogy történt ez, de mindabból
389 XVII | hogyan volt ez, hogy történt ez, de mindabból csak az derült
390 XVII | fejcsóválva Péter, – még ez is te akarnál lenni? Hát
391 XVII | mondd meg, hogy mit beszélt ez a csónakos ott az uraknak?~–
392 XVII | asztalon hagyott levélben ez volt írva: „Méltóságos uraim!~
393 XVII | meg élt, az az ártatlan.~Ez értelemben adatott ki az
394 XVIII| cabinet noirban~Pajtayné ez idő szerint Bécsben lakott.
395 XVIII| Balatonfüreden fogja tölteni.~Ez igen jó ürügy belekötni
396 XVIII| kiállhatatlan országban.~Ez idáig jól van, hanem erről
397 XVIII| Balatonfüreden ők is ott legyenek. Ez pedig nem kerül egyébbe,
398 XVIII| megbocsátok’.~Corinna.”~Így ni! Ez is jól ütött ki.~Mármost
399 XVIII| státusnak megismerni, mert ez legalábbis valami összeesküvés
400 XVIII| embernek, hiába, élni kell! Ez a mai kor jelszava. Egyikünk
401 XVIII| választott ki a menazsériából! Ez még megkörmölheti útközben!
402 XVIII| jártas társalkodó jelenléte: ez a vad táblabíró levélcíme
403 XVIII| Igen tréfás gondolat volt ez!~Két héttel a levelek útbaindítása
404 XVIII| kiállhatatlan egy ország ez; mihelyt eső esik, mindjárt
405 XVIII| Ankerschmidt írásának adott előnyt. Ez a legjobb lábon álló a partik
406 XVIII| Visszaküldi a vett levelet is? Ez nagy gyöngédtelenség!~Mit
407 XVIII| Egyebet semmit.~Hogy van ez? Corinna kirántá saját levelét
408 XVIII| ijedten ejté ki kezéből. Ez az Aladárhoz írt szöveg
409 XVIII| észrevételt sem írt mellé.~Ez a két levél elcserélődött.~
410 XVIII| két levél elcserélődött.~Ez már világos. Hogyan történhetett?
411 XVIII| amivel egy nőt megsértsenek. Ez bizonyosan Aladár ötlete,
412 XVIII| feltöré a harmadik levelet. Ez a táblabíróé volt.~Mintha
413 XVIII| per útjához folyamodni.~Ez kellett még csak! Hogy egy
414 XVIII| felfedett árulásért; egyedül ez nem felelt semmit. Közönyösen
415 XVIII| szellő elől végigfutnak.~Ez volt egyetlen órája életének,
416 XVIII| beszélt.~Nem volt utolsó órája ez.~A csónak megfordult, az
417 XVIII| asztalon, azon lap volt ez, melybe Szellemfi szokott
418 XVIII| küldözé tiszteletpéldányát. Ez Füreden is utánatalált.~
419 XVIII| tekintetét magához vonta, ez volt:~„Hír szerint egyike
420 XVIII| valódi ,belle alliance’-ot.”~Ez volt az utolsó ütés kőszívére.~
421 XVIII| mutatnia, hogy fogva legyen. Ez a jeles utolsó férfi „in
422 XIX | napot aluszik tovább; – mert ez még csak a tél kacérkodása;
423 XIX | Gyertyaszentelői napfény ez mind.”~Ankerschmidt pedig
424 XIX | változását jelezni látszott.~Mert ez úgy van.~Az idegen, a megtelepült
425 XIX | sorsunk”-ról beszél. És ez természetes.~Nem varázslat
426 XIX | természetes.~Nem varázslat ez, nem ördögi mesterség: igen
427 XIX | arca kigyulladt.~„Akkor ez az az idő, melyben a medve
428 XIX | bátor szívnek nagy ára volt ez időben.~Zúgott, förmedt
429 XIX | hagyja menni a dolgot: ez alkotmányos tusa; hadd lépjen
430 XIX | hazánk ősz bajnoka!~*~És ez nagyon furcsa történet és
431 Uto | makkabéusok dac-váráig?~Ez azonban csak az eszmét költötte;
432 Uto | negyven éve már annak, hogy ez a regény íródott; a kor,
433 Uto | friss emlékezetben élt, ez magyarázza a hatást, amit
434 Uto | hogy higgye el nekem, hogy ez az egész regény, évtizedekkel
|