Fezejet

 1 III|       De hát mit írhat az én leányom Garanvölgyinek? – Dörgött,
 2 III| ebben a levélben, amit az én leányom ír egy olyan ellenséges
 3 IV |     önhöz van intézve, egyik leányom kéziratát ismertem meg.
 4 IX |    név.~– Bizony az.~– Az én leányom! Jól van; mondja tovább.~–
 5 IX |      én pör nélkül is kiadom leányom örökségét. Azért nem kell
 6 IX |    róla? Én csak nem fogom a leányom birtokát a magam számára
 7 IX |     hogy mire vigyázz. Egyik leányom férjét a cabinet noirból
 8 IX |      azt mondaná, hogy másik leányom meg egy gazdag ifjút szabadított
 9 IX |    annak nézem.~– Ne búsulj, leányom; amíg én Pesten leszek,
10 IX |     meglátogatta. – Ne félj, leányom, levetjük azt, ami bennünket
11 XIV|  őrület hangján kiálta fel: „Leányom!”~Ha Aladár jókor meg nem
12 XIV|     ragadja, a vízbe esik.~– Leányom!! – ordítá magánkívül a
13 XV |     Ankerschmidt, majd itt a leányom előtt, hogy még jobban beleszerelmesítsem;