Fezejet

 1 IV  |           Nálam sem úgy van, mint régen. El kell azt már felejteni;
 2 VII |       emberek által aláírva, akik régen porrá váltak, s olyan tintával,
 3 VII |     váltak, s olyan tintával, ami régen megveresült.~Ez már keserű
 4 VII |         szabad eget, én már akkor régen nem látok a szemfödelen
 5 VIII| felejtettük, hogy aludtunk, olyan régen volt. Minek köszönhetjük
 6 IX  |           A többit, amit mondott, régen elfelejtette már.~XI. Az
 7 IX  |          emberek voltak. Az anyja régen meghalt, hanem az atyja
 8 XIII|           halottja fölött, amik a régen alvók szellemeivel már ismerősek.~
 9 XVI |       szerette.~– De talán nagyon régen lehetett az.~– Sőt még most
10 XIX |         azt sem lehet rámondani: „régen volt; talán nem is igaz…”~