Fezejet

 1 II |           nagyot ütött öklével az asztalra, s azután mélyen sóhajtott.~
 2 IV | rejtekéből, s letette maga elé az asztalra; s levetve felső öltönyét
 3 IV |           Két pisztoly is volt az asztalra téve, s kardja még folyvást
 4 IV |            nagyot ütve öklével az asztalra. – Teringettét! Meg fogom
 5 VII|          egyet ütve tenyerével az asztalra.~Mikor már Kampós uram látta,
 6 VII|        ami nyíltan ki van téve az asztalra.~Hogy emberi tévedését álcázza,
 7 IX |        nagyokat ütögetett vele az asztalra. – Feleljen ön egyenesen.
 8 IX |     odavetve a tört pipaszárat az asztalra. – Eleget tudok; semmit
 9 IX |         elővont négy utalványt az asztalra.~Maxenpfutsch úr arca e
10 XV |          megeszi.~Az ebédlőben az asztalra téve egymás mellett volt