185-arasz | arata-benne | bennf-const | conto-eccla | ecset-elnok | elnyi-erzek | erzel-felny | feloc-forrt | forst-hajto | hajts-hires | hirev-irata | iratb-kapva | karab-kialt | kibek-kosso | koszo-lebbe | lebeg-magas | magat-megmu | megne-mindn | mindv-nyila | nyilh-orsza | orule-prote | proza-sator | savan-szegg | szegl-tabor | tabul-teved | tevel-ugaro | ugarr-vende | venem-zongo | zordo-zuzma
bold = Main text
Fezejet grey = Comment text
2001 IX | íráshoz toll, a festéshez ecset, a faragáshoz véső szükséges,
2002 Uto | fejlődik, annyira híven ecsetelni, mint „Az új földesúr”-ban.~
2003 IX | elővette rajztábláját, ecsetét, s azt a legsötétebb szépiába
2004 VII | iszen majd ki fog derülni. Eddigelé csak a kasznárja tétetett
2005 II | amit a „nagy bujdosótól eddigelő titokban kitudott”. Eszerint
2006 IV | valamelyik későbbi számában, az eddigiekben tudom, hogy nincs, mert
2007 XIV | mintha az ember a nagy édesanya, a föld szívét hallaná dobogni.~–
2008 VIII | Natalie Elizhez fordult, s édesanyai nyájassággal szólítá fel:~–
2009 XV | mert azt mondhatnám neki: „Édesanyám!”, s kérném, hogy nevezzen
2010 IX | mennyire szerette Hermine-t édesanyánk. Ne taszítsd őt el.”~Ez
2011 VI | teendője nagysádnak következő ediktális idézést köröztetni hírlapok
2012 II | elfoghatott, azt tartotta is effélével untig.~Ha földesura a passzív
2013 Uto | róla. És véges-végül még az égbejáró utat is el akarta tőlünk
2014 XIV | sorjában, mint vadludak az égben, libegnek a kék víz fölött;
2015 V | hát közbe maradjon egy egeesz hét, amikor csak fogunkat
2016 VII | délutáni háromig kutatnak égen-földön valamit, ami nyíltan ki
2017 VII | rejtekeik fölött. Titkos menetű egér- és patkánylyukak labirintjai
2018 II | aztán egy hét múlva ráismert Egerben, mint pincérre.~– No, akkor
2019 VI | hamarább lerágják a lábáról az egerek a csizmát, mint ő egy folyamodásnak
2020 XV | hanem annál inkább teli egérlyukkal minden szeglet. Az ablakokban
2021 IX | összeseperni, hogy össze ne égesse a szőnyeget.~– Csak nem –
2022 VI | hozzáfogott, hogy rumot égessen cukorral a teáskanalában.~
2023 Uto | tragikuma mind valóság.~Az egésznek az eszméjét egy nevezetes
2024 IX | idebenn.~– S nem árt az ön egészségének?~– Sohasem szokott bajom
2025 IX | délre harangoztak; Aladár egészséges életműszereit ez a hang
2026 VI | kavargatta csészéjében az égetett cukrot.~Egészen meg volt
2027 III | bizonyos a siker. A táblabíró égető, maró választóvíz szatírája,
2028 XIV | láttam, micsoda téglákat égettek hozzá; láttam, hogyan rakták
2029 XIV | jelölé a sírt, melybe az égi vándor egy perc előtt temetkezék.~–
2030 Uto | szép idők voltak!~Hála az Égnek, hogy elmúltak!~1895.~Dr.
2031 III | elkezdett.~– Hallatlan! Égrekiáltó ez!~– No! Mi szabadult el? –
2032 I | oldalamba törött; hanem én egyáltalában nem tudom megmondani az
2033 IX | alkatrészekig, amiknek múlhatlan egybefüggése csupán női szívek előtt
2034 IX | hagyományozott összeget az egybekelés után kifizettették.~– Kifizette
2035 XVIII | legyenek. Ez pedig nem kerül egyébbe, mint mindegyiket tudósítani
2036 XVII | össze.~Nem törődött ő most egyébbel, mint hogy leánya boldog
2037 V | földhözragadt” úr az ember; de egyébhez azután nincs is nagyon ragadva.
2038 VII | még halaványabb volt, mint egyébkor, elkékült ajkait összeszorítá,
2039 IX | éjszaka egymás után nem aludt egyebütt, mint a vagonban; hanem
2040 XVIII | jegyzé el Ankerschmidt lovag egyeden báj- és szellemdús leányát,
2041 VIII | lelkemnek fele; mi annyira egyek vagyunk, mint egy hímzésnek
2042 III | Úgy? Az nagyon szép. De egyék ön, mert elhűl a levese.~–
2043 I | bérkocsis is velök.~Hm. Ezek az egyének, úgy látszik, hogy tréfát
2044 IX | kinél a mondott szó esküvel egyenértékű, hogy de már ezen az áron
2045 II | embereknek imponáljon. Magas, egyenes, daliás termete, szénfekete
2046 III | szivart dugva, kordiális egyenességgel rátevé két kezét annak két
2047 VI | utasításokkal; bizonyos Straff nevű egyéniséget, kit már egyszer hallottunk
2048 XV | magában, hogy hosszú évek sora egyenlítendi ki e nagy tartozást. Mert
2049 IX | méltóságos úrral még ki lehessen egyenlíteni e fatális helyzetet?~– Sem
2050 XIII | kastélyának az erkélye éppen egyenlő magas vonalban esik az öreg
2051 XIV | mi most mind a két parton egyenlőn imádkozunk: uram Isten,
2052 III | magas kalapos, harisnyás egyenruhában. Ez a kisasszonyok „leib”
2053 IX | ismeré fel a jelenlevő fényes egyenruhás urak között Aladár.~A várkormányzó
2054 IX | A lovag ezúttal katonai egyenruhát viselt.~– Úgy hínak, uram.~–
2055 XVIII | nyugtom, nincs örömem, hogy egyesek ármánya s az üldöző sors
2056 IX | nagylelkűségnek honvéri hahotára egyesíté a két másik férfiút. A tréfa
2057 Uto | szent lángjától áthevülve, egyesíték buzgó imáikat az üldözöttekével,
2058 XVIII | barátnéja könnyeit az önéivel egyesítse. Hisz, ki érezhetné annak
2059 IX | okoskodom a kék levegőbe. Ha az egyesség az én ajánlatom szerint
2060 IX | egyszerre, hanem mindig csak egyet-egyet; ön sohasem fog fizetni,
2061 IX | itthon volna, önt a misszel egyetemben rögtön meglövöldözné; így
2062 III | ragaszkodik azokhoz, akikkel egyetért.~– Óh, de én nem értek vele
2063 XV | keresztülolvasható? Lehetséges-e, hogy egyetlenegy angyal magával hozza le
2064 V | uraságok közül elloptak. Mind egyéves úrfiak és kisasszonyok voltak,
2065 XIV | specificumának”?~A két férfi abban egyezett meg, hogy az éjjel felváltva
2066 IX | doktor Grisákkal ki nem egyezik.~S menten alá is dugta kezét
2067 IX | tartja magát, s nem akar egyezkedésbe ereszkedni húszezer forinton
2068 IX | nagyon röviden áteshetünk az egyezkedésen. A kérdéses szerződvény
2069 I | véleményben van? – Mit ajánlana egyezkedési alapul?~– Jó, uram, megmondom.
2070 IX | ügyvéd, s ne próbáljon engem egyezkedésre bírni. Én önhöz utasítok
2071 IX | szüksége Ankerschmidtnek önnel egyezkedni. Lehet ön felől nyugodtan,
2072 XVI | véleményt.~– De hátha nem egyeznek meg? Ha egyik ide, másik
2073 IX | már látni való, hogy az egyezség tökéletesen be van fejezve.~–
2074 IX | forintot rá kell szánnunk ez egyezségre.~– Megadatik. Indítsa meg
2075 IX | vegyen, miszerint bizonyos egyezségről van szó, melynek folytán
2076 VI | tapasztalák, hogy mind a ketten egyfelé akarnak menni.~– No ez derék,
2077 VII | célú irányát, mely amíg egyfelől a bűntettek megtorlásában,
2078 I | hogy „itt” mindenkinek egyformán osztanak igazságot.~– Bocsánatot
2079 Uto | megjelentek a római katolikus egyházfejedelmek, mint jóakaró hallgatók,
2080 IX | táncomé, minek kötnéd le egyhez magadat? Ne házasodjál meg,
2081 VI | elbúcsúztunk már háromszor egyhuzomban.~– Pedig nem is vagyunk
2082 VI | volnának mind arra, hogy egytül egyig mind be legyenek zárva föld
2083 IX | egyiptomi hét sovány tehén egyikének az ábrázatjával kapacitálgató,
2084 XVII | hűséggel tudta ismételni. Egyiknek bizonyosan a gáton kellett
2085 I | amikor a szájfájás elmúlik az egyiknél, akkor beleesik a lábfájásba,
2086 VII | Bogumil között; mert ha az egyikre kidühöngte magát, akkor
2087 IX | majd megvert.~Straff nagyon egykedvűen hallgatta ez előadást, hátratett
2088 I | amikkel ő mind sztoikus egykedvűséggel nem törődött. Az utóbbira
2089 XIX | bajok, közös szenvedések egymáshoz törnek bennünket, s végül
2090 V | kálvinyisták vagyoonk, csak egynehányan vagyoonk pápisták, a többiek
2091 XIX | szabad! Száz közül sem szabad egynek kiválni! – hatalmaskodék
2092 XVIII | keresettek közül többet egynél; nagyon szerény nyereség.~
2093 IX | leányok anyai része tesz egyre-egyre 250 ezer forintot: megérdemelné
2094 IX | szemeivel pedig beszélni, ami egyrészben sem sikerült.~– Direktor
2095 II | azt az adomát, mikor az egyszeri ember sötétben a felesége
2096 II | költeményt látni.~– Akár százat, egyszeribe; csak egy kis vártatást
2097 VI | volnának mind arra, hogy egytül egyig mind be legyenek zárva
2098 IX | Óh, a nagy lutrin csak az együgyűek nyernek, én ott játszom,
2099 I | a táblabíró nem egészen együgyűségből intézne hozzá ilyen „ártatlan”
2100 I | marhadoktor ön? – kérdé együgyűséggel Garanvölgyi.~– Mit gondol
2101 VII | a minden állampolgárnak együttes hatását a közrend és csend
2102 I | szobámig, itt is elvégezhetjük. Egzekúcióra tetszett jönni?~– De kérem –
2103 XVIII | uzsorára kiadandó összegeit, egzekválni szökevény adósokat, utánajárni,
2104 I | semmi.~Az egyik uzsorás egzekválta, a másik pedig segítségére
2105 I | következtében majd a hámos lovait egzekválták, majd egyik-másik pajtájára
2106 VIII | Vendelin úr. Hová indulsz?~– Eh! A lovak megfáznak az állásban.~–
2107 IX | mint csodálkozott, midőn az ehelyett bénító fájdalommal hajtá
2108 IX | legyen ismét szerencséje ehelyütt; mit az erősen zokogva meg
2109 XIV | nem hal meg Magyarországon éhen senki, csak a két tenyerét
2110 VII | látta el magát, melyet is az éhen-szomjan kutató társaság láttára
2111 XVIII | másikunk amúgy; szégyen csak az éhenhalás.~Aztán, ha az ember utcasepréssel
2112 XV | mikor aztán már fáradtan, éhesen, szomjasan szeretne végignyúlni
2113 VII | természetes. Egy csoport éhező, dolgozó, turkáló ember
2114 III | Amerika volt, ahol Ritter von Ehrenfels nyomán talán ingyen is lehetett
2115 VIII | Natalie! Engedelmével. Numero Eins várfogoly alázatosan kérdi,
2116 IX | amnesztiát adni” Straff úrnak?~– Ej, mit Straff? én nem ismerem
2117 XIV | lehet a tegnapi álmatlan éj után.~Ankerschmidt megfogadta,
2118 XIV | úrias alakjából a sok nap és éjen át rajta száradt sártól,
2119 IX | háznál; olyan beteg, aki éjente nem alszik.~Ankerschmidt
2120 VIII | kezdjem? Igenis. Bogumil úr az éjet nálam tölté.~– Ah! – szólt
2121 VIII | lámpafény is kialudt, csak az éji lámpáké világított még a
2122 XIV | neki; ahelyett, hogy rögtön éjjel-nappal sietett volna házát körülsáncolni,
2123 XV | töltés hosszában a múlt éjjeleken. Ez a harmadik Bräuhäusel
2124 XIII | vállalt, midőn leánya meghalt.~Éjjelét, nappalát ez foglalta el.~
2125 XIV | ez a gonosz veszedelem, éjnek idején; mégsem történt semmi
2126 XIV | jönni, úgy, miként ő.~Késő éjre járt az idő, az egész tájt
2127 XVIII | kép ki volt zárva a sötét éjszakába: elhallgatott a szív beszéde
2128 IX | házában nagyon hosszúk az éjszakák e nap óta. Beteg van a háznál;
2129 XVIII | bolygó fényeknek, mik sötét éjszakákon a víz fölött a szellő elől
2130 XIV | eltöltöttünk itten, azt most éjszakával kell helyrepótolnunk.~–
2131 VI | neki még csak egy álmatlan éjt sem szerte. Vannak olyan
2132 XVIII | neve volt írva s ijedten ejté ki kezéből. Ez az Aladárhoz
2133 III | tulajdonképpen egy mondott szót ejtene ki ajkán.~Missz Natalie
2134 VI | Grisák iparkodott untalan úgy ejteni a dolgot, hogy „harmadik
2135 I | magában, tisztek, cselédek, ekék, szekerek, ökrök, lovak
2136 IX | kevesebb, mint öt darab áldozat ékesíté vadásztáskája hurokjait.
2137 V | pedig az ólmos cifrázattal ékesített nyelű kanászostor volt feltekergetve.
2138 XVI | szomszédaim: megfogni az ekeszarvát. Miután ön e kastélyt birtokomba
2139 XIV | tens uram, hogy az életünk ekképpen mentséget talál, de ha elnézem
2140 IX | ahol a felesége utolsó ékszerét is elkártyázta, akkor az
2141 XV | nő csókja a szerető kezén éktelen mennyiségű nagy adósság!~
2142 VI | meg, s azt mint házasságot ekzekválni.~Tehát jogalap van.~De ok
2143 IX | nyughatatlan vadász, ki el-elhagyogatja leshelyét, s éppen akkor
2144 VIII | érkezett. Missz Natalie el-elkezdte a sírást, meg-meg abbahagyta.
2145 VI | tulajdonává lett, s azt eladhatta. Ezért neki hálával tartozik.
2146 I | tudatlanságom miatt még magamat is eladjon valaki, akinek jusst ád
2147 XV | a házon levő redőnyöket eladni. Ez az élelmes ember még
2148 III | kevés konkurrens, sok eladó. Kétségtelenül igen jutányosan
2149 IX | megalkudott, s amint ez a libáit eladta, mindjárt útra is kelt.~
2150 XVIII | legalábbis valami összeesküvés elágazó fonalaira fog vezetni.~A
2151 IX | tartogatta, hogy egy rögtöni elájulással véget vessen a kérői merényletnek.~
2152 IX | pohár vizet kért, nehogy elájuljon.~– Hanem én még látok egy
2153 VIII | Natalie, most már én is elájulok! Az a gazember a missz ruháiban
2154 IX | leánya ismét beteg lett, elájult, még most sem bírták eszméletre
2155 IX | vezesse. A delnő közel volt az elaléláshoz.~– Ez a meglepetés! Ah,
2156 VIII | bocsásson be.~– De hátha elalszik.~– Óh, bizonyosan mondhatom,
2157 XIV | állítá, hogy azért nem fog elaludni, minélfogva aztán, amint
2158 XIV | jó éjszakát társának, már elaludt.~Ankerschmidt a rőzseköteg
2159 XIV | a járatlan mérnököt úgy elámítják, úgy tévútra vezetik, hogy
2160 XV | eléje sietett, – ha egészen elapad is.~– Nem „bánja”? – szólt
2161 III | feláldozni, s ha nála maradok, elárul; mert tessék elhinni, ezek
2162 III | Ebéd végeztével Richárd elárulá zeneképességét, s zongorához
2163 III | pirulása minden percben elárulhatta önök előtt, hogy nem mondok
2164 VII | siet, s így a rejtekhelyet elárulja.~A vizsgáló bizottmány ezalatt
2165 II | ember egy ideig tétovázott: elárulja-e a nagy titkot; már a nyelve
2166 VII | még nehezebbé teheti, vagy eláruljam feljajdulásommal, hogy én
2167 IX | öltött; neki nem volt szabad elárulnia magát.~– Fiatalember, én
2168 XVIII | balsorsa idején ily hidegen elárult.~Most is hallani vélte hangját,
2169 V | hogy kiürüljön a tál.~(Elárultam, hogy a magyar ember oly
2170 VI | önnek, hogy olyan elevenen elásott fölösleges kiskutyának lenni
2171 VII | kiürítése után az ászok közé elássa. De hát Kampós uramtól ezt
2172 VI | legkövérebb, a többit pedig elássák elevenen?~A doktor bámulva
2173 XV | bűbájos tündér.~Garanvölgyi elbámult, midőn jókor hajnalban fölkelve,
2174 VII | mert tudom, hogy könnyen elbánnak velem. Mennyi díj van a
2175 IX | elő, cifra szárral, hogy elbarikádozza magát a támadás elől.~–
2176 IX | mirtusból, fehér rózsából. Elbeszél a násznépről, mely az oltárhoz
2177 IX | együtt a konyhába, s ott elbeszélé a cselédségnek, hogy az
2178 IX | te szereted-e? Szeretem. Elbeszéli, milyen szép a vőlegény
2179 XV | ő szobájába jött volna, elbeszélni, hol járt s miket látott,
2180 XV | lépés körüljárva. – Azon elbizonyoztak mind a ketten, kié lehet
2181 XVIII | birtokát pénzzé tette, s elbízott könnyelműséggel mondá, hogy
2182 XIV | kocsit jó lesz Szolnok felé elbocsátani, a töltésen bizton eljuthat
2183 XIV | De ön minden dereglyét elbocsátott már.~– Igen. Azok a legközelebb
2184 XIV | lovakkal együtt Szolnok felé elbocsátva, elfogadta az ifjú segélykezét,
2185 IX | kisasszonyt elcsábíthassa, elbolondította a misszt. A missz kedvezései
2186 IX | kissé furcsa ember, utoljára elbúcsúztam, arra kértem, hogy valahányszor
2187 VI | rendes.~– S mi olyan szépen elbúcsúztunk már háromszor egyhuzomban.~–
2188 VIII | sorsomat összekötöm, a rideg elbujdosás sorsát is meg kellene osztanom?
2189 XV | lyukat fúrt a ház alá, abba elbújt, már most az ott el fog
2190 VII | egy orgonabokor árnyában elbújva, rálesett azon szoba ablakán
2191 IX | ember, hogy mi benne hát az élc?~Ezzel a gondolattal rendén
2192 IX | haragudni, sírni, kétségbeesni, élceket mondani, hidegvérrel beszélni,
2193 VII | büróbamenés órája.~– Semmi élceskedés. Ön jön velünk. Hozza magával
2194 VIII | A missz nem értette az élcet. Több kell ahhoz, mint „
2195 IX | elmondott. Hogy a kisasszonyt elcsábíthassa, elbolondította a misszt.
2196 IX | méltóságod hajlandó lenne leánya elcsábítójával kibékülni?~– Micsoda „kibékülni?” –
2197 IX | Straffnak, hogy növendékét elcsábítsa, okot adott arra, hogy a
2198 V | azt minden irgalom nélkül elcsapom!~Csupán Maxenpfutsch úrnak
2199 XVIII | írt mellé.~Ez a két levél elcserélődött.~Ez már világos. Hogyan
2200 XVIII | leveleket meg a borítékokat elcserélte. Az szép lenne, ha például
2201 V | hazafelé hajtom, engem majd elcsípnek az úton a zsandárok, s még
2202 XIX | Nem szabad egy hangnak sem elcsúfítani az általános kiáltást; semmi
2203 VI | ujjaikat, ha tollhoz nyúlnak; s elcsukva a számadások unalmas lajstromát,
2204 VI | Nagysád a közelgő farsang éldeletein merengeti lelke sugarait –
2205 V | több kimarad a földből. Ön eldobja a veres alsót, pedig abból
2206 XV | érezte, hogy a kémjáratból eldöntő ütközetbe jutott, s nem
2207 II | küldtek számomra, s te ötvenet eldugtál belőle!~De már ez olyan
2208 XVII | kettőt; mind a ketten álltak elébbeni vallomásuk mellett.~Ha kérdék
2209 XVIII | Ankerschmidthez írt levél.~Míg az elébbenieket csak úgy vette, mint pokolbeli
2210 XVIII | lehet, és néha jutalmas is elébbi pályájukkal végleg szakítani;
2211 I | comptoirba kell mennünk. Tessék elébbre kerülni. Menjünk tehát az
2212 IX | kriminalitásért törvény elébe állítani.~Hisz a titok úgysem
2213 XV | bámulatos szép gömbölyű elefántcsonthalomra leült; be jól kiválasztotta
2214 VI | vendéglőbe benyitott, ahol az elegáns világ szokott dinírozni,
2215 V | lehetne az?~– A bélyeg nem elegendő.~– Az lehetetlen. A 12 sertés
2216 IX | írásomat, ha megengedi, elégetem itt a kandallóban; kegyetek
2217 VII | betűkkel egy házban nem hál: elégetni pedig nem akarta, mivelhogy
2218 II | meg egy csatadal. A bankót elégették, a versről megtudták, hogy
2219 IX | Hermine megszökött.~Erre az elegiakus hangulatra nem volt készen
2220 III | kisasszonyok pedig nagyon elégiákus hangulatban vannak. Itt
2221 IX | utalványt is adok önnek. Elégítse ki teljesen.~Doktor Grisák
2222 I | kihágást, miszerint némely elégületlenek szokatlan alakú föveget
2223 I | engemet csukat be, mint elégületlent és csendháborítót?~Doktor
2224 I | az bővebb magyarázatokba elegyedhetett volna, átvezette a tápos
2225 IX | kezdenem az életet, bizony eleinte alig tudok magamnak egyebet
2226 I | lenni, mint a vásári sátorok eleje.~Annak az ajtaját kinyitá: –
2227 XIV | egymás után.~Amint a töltés elejéhez ért, egy gubás ember megállíttatá
2228 III | hadjáratot, javában horkol, és elejti szájából a kialudt szivart.~
2229 IX | után a hírmondás és öröm elektrikus batteriáinak volt nyugalma
2230 XV | redőnyöket eladni. Ez az élelmes ember még az üvegházakon
2231 XIV | férfi utasokat, azután az élelmiszert, azután a leveleket és a
2232 XIV | elhagyottság csendje.~Pusztító elem foglalta el az egész síkot;
2233 IX | tegyem, tenni fogom; amit elém ád aláírni, aláírom; s ha
2234 VII | sor a kemencékre.~Itt már elemében volt Mikucsek úr; neki is
2235 XIV | kedélyéből semmi küzdelem, még az elemek haragja sem bírt kiforgatni.~
2236 XIV | vagyunk vele. Nem csupán az elemmel van dolgunk; hanem emberekkel
2237 XIV | tekintének le a lábaikat mosó elemre, mely gyökereiket fogja
2238 XIX | vezetett választó sereg élén:~– Üdvözlünk, hazánk ősz
2239 VIII | nincsen itthon.~Eliznek is elengedék a vacsora utáni fejszámvetést.
2240 VI | évet kedvenc unokaöccsének elengedjék.~Ezt ellensúlyozni kell.~
2241 V | gyöngéje. Ezt nem fogja elengedni! Elő kell nekik teremteniök
2242 IX | büntetésének hátralévő ideje elengedtetett; ön ez órától fogva szabad.
2243 XIV | Kampós uram.~A hőkeblű férfiú élénk piros arca szokottnál hevültebb,
2244 XV | bianco. Mi az?~Erzsike most elereszté Aladár kezét, s hátrahúzta
2245 XIV | a vízből. Most mindjárt eléri a fűzfákat.~– Valami tuskó
2246 VI | miért. Csak a tényt akarom elérni, minden további vonatkozás
2247 XIV | veszélyt.~Fél óra múlva elérték a jegenyés erdőt, ahonnan
2248 VII | hova hívjon.~Bräuhäusel úr elértette a kérdést. Óh, Bräuhäusel
2249 IV | Ankerschmidt e szavaknál élesen szemügyre vette Garanvölgyi
2250 XIV | rőzsekévéből áll, melyből ott, ahol elesteledünk, kunyhót hevenyészünk.~–
2251 IX | két héttel azelőtt lépett életbe a postáknál az a sajátságos
2252 XIV | Ankerschmidt. – Nagybátyja életeért remeg, akinek vagyonát örökölni
2253 XIV | ahol valakink van, akinek életéért aggódunk: kegyednek leánya,
2254 VII | a határon, ameddig az én életem terjed; a hajótörött a tenger
2255 I | a charádát, mert én soha életembe sem tudtam kitalálni egy
2256 III | kanál leves.) Véremmel, életemmel. (Három kanál leves.) Harcoltam
2257 I | köszvényes titillációk, hogy az életerő még működik benne.~Ilyenformán „
2258 XIV | hanem gondoskodjék szegény életéről, míg van ideje; átszakították
2259 VIII | öltögetett, igen nagy és fontos életfeladatnak tartván, nagy mennyiségű
2260 VII | fizetesse ki a borát.~Annyi életfilozófiája mind a háromnak volt, hogy
2261 IX | nap! Egyik húsz évi, másik életfogytig való „nehéz” fogságot enged
2262 IX | harangoztak; Aladár egészséges életműszereit ez a hang figyelmeztetni
2263 XIII | nem volt más megoldása az életnek; jót tett vele az Isten,
2264 IX | az asztal mellől, kinek életpiros arcán egy árnyéka nincs
2265 VII | bűntette néma tanújeleit, a már élettelen palacokat, azoknak gyilkos
2266 IX | nagyon sok van a „mi” életünkben.~X. Különböző fogadtatások~
2267 XV | kis csónakon járni nagyon életveszélyes lehet.~Három nap múltán
2268 XVIII | van, hanem erről már most eleve értesíteni kell az illetőket,
2269 XIV | hogy nem költi őt fel; elevez szótlanul a rom mellett,
2270 XVIII | kontesztáltatik, hogy az anyanyelv elfeledése miatt óhajtandó egy idegen
2271 VI | amint vége van a dolognak, elfeledjük. Én Garanvölgyi Aladár urat
2272 II | alakjában maga előtt látta, elfeledkezett föltett szándékáról, s olyan
2273 XV | lett a kis ürgénk? Egészen elfeledkeztem róla a nagy hevélyben –
2274 XIII | kimondani: „elűzlek, kitagadlak, elfeledlek!”, hanem aztán mikor ott
2275 IV | el, amit reménylettem; elfeledtem népem bukását, elfelejtettem
2276 XVIII | közelébe – meghalni – és elfelejtetni; s kinek egyedüli óhajtása
2277 IX | többit, amit mondott, régen elfelejtette már.~XI. Az a bizonyos szegény
2278 IX | házassági szerződésedet, s elfelejtkezel a csapodárról; mint ha lánc
2279 XIX | nincs többé semmi ereje, elfelejtkezett rólatok! Kár várnotok! –
2280 IX | Nehezen múlik, s mikor az elfog, akkor sárgának látom a
2281 IX | teremtés, aki minden udvarlót elfogad. A minap is azzal dicsekedett,
2282 XIV | szállásom, melyen éjszakára elfogadhatom, egy csomó rőzsekévéből
2283 V | bennök. Ha tehát méltóságod elfogadja, a tekintetes úr egész készséggel
2284 XV | őrajtuk áll, hogy engem elfogadjanak-e vagy sem, midőn az árvíz
2285 IX | vagyok, de azért „őket” elfogadom. Hisz ez mulatság lesz a
2286 VII | engemet azért méltóztatik elfogatni, ami abban a szekrénykében
2287 XIV | hosszában sehol, mintha valahol elfogdosnák őket.~Egy helyütt már egész
2288 IX | stafétás lovas tarisznyájában elfoghassa, addig nekik helyükbe kellett
2289 II | beszélni. Politikáról. Akit elfoghatott, azt tartotta is effélével
2290 I | S ha mégis via facti elfoglalná azt tőlem a Ritter von,
2291 VI | nem akar még mozdulni az elfoglalt pozícióból, s már a hetedik
2292 XIX | ugyan ritkábban láthatá; ezt elfoglalta munkaköre, mert azért, hogy
2293 III | a visszatérendő Gyuszit elfogni.~A hátramaradtak közt rögtön
2294 IX | ágyamból kiugratott, majd elfogott az ezredem közepén.~– Hogyan?
2295 VII | elkergették, azután meg elfogták; szerencsére, hogy interveniáltam,
2296 IX | szakasz huszárral jön, majd elfogtam volna én önt, hanem hát
2297 I | idei termés tökéletesen úgy elfogy a maga útján, mint ha én
2298 I | épülethez érkezék vele, melynek elfordult oldala olyan csapinósan
2299 VIII | nagyon! – szólt fájdalmasan elforgatott szemekkel s szívére szorított
2300 IX | fütyülni, néha egész operákat elfúj.~A vártoronyban délre harangoztak;
2301 II | kipirult arccal, s fáradságtól elfulladt kebellel, mint ki messziről
2302 VII | alatt Hermine kisasszony elfutott a teremből; érzékeny szíve
2303 XV | hagyott ruhatárában válogatna, elgondolá magában, hogy mégis szépen
2304 IX | jogosultnak fog találni, ha elgondolja, micsoda válogatott szerencsétlenség
2305 IX | nőírást és -észjárást.~Aladár elgondolkozott; ki lehetett volna az más,
2306 XVII | urat, kik éppen nem tudták elgondolni, hogy kerül az ő tanúskodásuk
2307 XIV | ezt a gyönyörű síkságot, s elgondolom, hogy ez tegnap még mind
2308 IV | kissé kipárolgott a harag; elgondolta magában, hogy valamennyire
2309 II | méltóságteljes léptekkel elhagyá a szobát.~Azonban minden
2310 II | a jutalmam. Óh, szegény, elhagyatott hazám!~Kampós úr de bizony
2311 VIII | kényszerítenének, hogy e házat elhagyjam, ha talán azzal, kivel sorsomat
2312 XVI | ereklyére esküdni, fogadni, hogy elhagyna őérte mindent, mindent,
2313 XVI | ön őt szeresse, akkor is elhagyná-e őt énértem?~Lehetett-e e
2314 XIV | s már-már sikerült azt elhagynia, midőn az utcából, melynek
2315 XIV | bántalmas gondolatokkal; az elhagyottság csendje.~Pusztító elem foglalta
2316 IX | sokáig nevettek, és egyszer elhagyták, s egymás szeme közé néztek,
2317 V | No, no; kár a kilenceket elhajigálni.~– Nekem sohasem jönnek
2318 VII | hogy íme, amit „az egyik” elhajított, azt felemelte „ez a másik”.~
2319 VIII | Vendelin úr sipkáját előre elhajítva, berohant, s képéből kikelve
2320 I | kisegíté a zavarból. Egyik elhajtatta a birkáit, s elkótyavetyélte
2321 IX | összehord; a szélre, mely elhajtja a vadat, Hubertre, ki oly
2322 V | a fácányos kerülőit mind elhajtották.~Hát mikor legjobban folyt
2323 XIV | kellett, míg a hosszú konvoj elhalad előttük; a pompás szarvasok
2324 V | vette a süvegét, s szépen elhálálkodva eltávozott.~Kis idő múlva
2325 IX | alkalom van a kezünkben, amit elhalasztanunk ostobaság volna. Ankerschmidt
2326 XV | Aladárra, s e szóra nagy elhallgatás történt.~Az ilyen percekben
2327 XV | a tudósítást.~– No, azt elhallgatja fiatal barátunk, hogy a
2328 XVIII | zárva a sötét éjszakába: elhallgatott a szív beszéde is.~A gyertyák
2329 XIX | tavaszkék, ostoba cinkék elhamarkodott himnuszokat cincognak a
2330 XIII | nyílására, mikor az utolsó ámen elhangzott fölötte, akkor Ankerschmidt
2331 V | juris a pörfelei kedvéért elhányja a négy fölsőt a kezéből,
2332 V | Nem tudhatja azt senki. Ön elhányt négy kilencest.~– Persze;
2333 VI | alkalmatlan kötelezettséget elhárítson nagysád magáról, leghelyesebbnek
2334 IX | azt mondá, hogy mélyen elhatalmasodott idegbaj vett erőt rajta,
2335 VIII | támaszt keresve ilyen nagy elhatározáshoz, tekinte Hermine-re, ki
2336 VII | aztán a lovag nem bírta elhatározni magában, hogy nemes méltatlankodását
2337 VII | szólítá meg a kasznárt végre elhatározott hangon a káplár.~Kampós
2338 III | senkinek.~Bogumil hajlongott és elhátrált, a folyosón végighaladva
2339 XV | elővette az ott magát rögtön elhelyezett állatocskát, s tenyerébe
2340 VII | azokat a szekrényke fiókjába elhelyezi.~Igen gyanús manipuláció!~
2341 II | ilyformán a régi földesúr élhetett nyugodtan, anélkül hogy
2342 II | hallotta, lehetetlen volt elhinnie, hogy ez hazudás is lehessen;
2343 XIX | nagyba vesznek, s mindent elhisznek, ami az újságban van.~Garanvölgyi
2344 III | hazugságot akarsz te most énvelem elhitetni”, anélkül, hogy tulajdonképpen
2345 I | onnan bizonyos határidőn túl elhordassa. – És ezzel ajánlom magamat.~
2346 XIV | ha nagy zápor esett, s elhordja a kis hidacskákat; másnap
2347 VIII | szomszéd faluba ment a lelkészt elhozni. Fél óra múlva itt kell
2348 XIV | egész az innenső partig elhozták hosszúra nyúlt fénybarázdáját;
2349 VIII | azzal a szomszéd faluból elhozza a lelkészt, minthogy a helybeli
2350 III | szép. De egyék ön, mert elhűl a levese.~– Köszönöm. (Következett
2351 XVIII | reszketett a keze, majd elhullató azt.~Hogy eszerint Grisák
2352 I | rendbejöttével, mint az ősszel elhullott légy, ha télen ráfűtik a
2353 IX | ővele van valami sürgős elintéznivalója, s úgy siettében vétette
2354 XV | hogy mégis szépen van az elintézve a világon, hogy mikor egy
2355 VII | Mikucsek urat annyira vitte az elismerésre méltó buzgalom, hogy egy
2356 IX | szerkesztenünk, melyben ön elismeri, hogy neje iránt engesztelhetetlen
2357 III | a lovag, kit a jövevény elismerő szemmeregetése már bosszantani
2358 VII | besüppedő mélyedésbe sebesen eliszamodni.~– Ott van! Megvan! – kiáltának
2359 VII | delikvens mindent megvallott. Én elítélem őt férjhezmenéseig tartó
2360 IV | keblére ölelve tartja az elítélendő gonosztevőt, s megcsókolgatva
2361 III | tisztelt haditörvényszék elítélhet; de azért a bujdosót nem
2362 IX | te írtad-e ezt, mielőtt elítélnék. Annál kevésbé hiszem, hogy
2363 IX | súlyosabb lenne, ha én magam is elítélném magamat.~– S nem óhajtozik
2364 VI | Ebből aztán az lett, hogy elítélték fogságra. Ez még hagyján;
2365 VIII | nyájassággal szólítá fel:~– Kedves Elizem, legyen oly jó a zongoraóráját
2366 VIII | személyesen illeti.~Missz Natalie Elizhez fordult, s édesanyai nyájassággal
2367 IX | alkalmasint megérti az egészet.~– Eliztől? Talán megint valami hallatlan
2368 V | tényállás, s kéretik a hivatalos eljárás minél elébb. A doktor ne
2369 IX | minek nevezzem önnek ezen eljárását?~– Minek? – szólt a kalandor
2370 VI | sajátságos megbízásban kelle eljárni a doktor úrnak.~A szép özvegy
2371 III | zeneképességét, s zongorához ült; eljátszotta a Radetzky-indulót, a Próféta
2372 VI | engemet Aladár öccsével eljegyezzen. Pedig nagyon sok bajába
2373 VII | állnak. Ez az asszony, az eljegyzett mátka, nem akarja a vőlegényeért
2374 IX | neki fedett kocsi? A biz eljöhet a neuditscheinin is.~– No,
2375 V | Hanem holnap pontosabban eljöjjön aztán.~– Ebéd után itt leszek.~
2376 IX | lesz, ha ő eljön.~– Nem fog eljönni, uram – szólt nagy malíciával
2377 VI | helyre legjobban ajánlva eljusson, s kezeskedem a sikerért,
2378 XIV | elbocsátani, a töltésen bizton eljuthat odáig, itt nincs vele mit
2379 II | amíg a kastélyból odáig eljutott, addig nem eszmélt a makrokozmosz
2380 XIV | közel látszik; ha odáig eljutottunk négy óra alatt, a másik
2381 IV | Ankerschmidt roppantul elkacagta magát. Azt várta, legalábbis
2382 IX | azt hitte tán, hogy még elkaphatja, a kisasszonyt elveheti
2383 IX | lágyítani kőkemény szívét, s elkapja mérgesen a levelet, no hát
2384 IX | felesége utolsó ékszerét is elkártyázta, akkor az asszonytól azt
2385 VII | halaványabb volt, mint egyébkor, elkékült ajkait összeszorítá, s oly
2386 IX | ebéd idejére. Nemigen volt elkényeztetve, biz a foglyokat nem tartják
2387 IV | verte, két markával minden elképzelhető alakba összegyúrta, végtére
2388 VII | fogva, esküszöm, nem tagja. Elkergetem még ma. Kiadom a parancsot,
2389 VII | be nekik; az őr onnan is elkergette; majd meg azt gondolta ki,
2390 VII | nézték szegénykét, s elébb elkergették, azután meg elfogták; szerencsére,
2391 VII | Ilyen országban, mint ez, elkerülhetetlen; mindennapi dolog. Nem a
2392 IX | megjelen. Valahol az útban elkerülte a lovast, ki a postaállomásról
2393 XIV | megállítá fogatát, s a hidat elkerülve, lebocsátá lovait a patakba,
2394 IX | szavakat látszott keresni méltó elkeseredése számára, addig Straff vállat
2395 XVII | megfenyegetve testvérét; elkeserült hangon mondá hozzá:~– Bátyám,
2396 II | Ötven pengőt – kiálta elkeserülten a bujdosó; égre emelve a
2397 XIII | Aladáré.~Mikor a sírbolttervet elkészíté az építész, ő maga indult
2398 IX | ment.~Grisák úr azonnal elkészítteté segédeivel a szükséges okmányokat,
2399 XIV | tartsa. Holdvilággal minden elkészülhet. Hát kend, öreg, mit sirat
2400 VII | harangoztak, midőn ötvenedrészével elkészültek a rettenetes talált kincsnek.~
2401 XIV | méltóságos úr. Mikor ezzel is elkészültünk, akkor az istállóból kivezetteté
2402 VIII | nehány perccel hamarább elkezdeni a szokottnál. Tudja, tegnap
2403 V | nekiszilajult masina és lovai elkezdtek egymással versenyt futni;
2404 XVIII | feltisztogatják. Itt pedig elkezdve attól, amikor a Tigrisben
2405 IV | Sietett már haza.~A tornácig elkísérte őt Garanvölgyi; ott Kampósnak
2406 XV | útján vissza fogja kapni elkobzott jószágait.~Aladár fejében
2407 IX | annyit is mire tudott kegyed elkölteni?~– No hát az ipam ellen
2408 VI | mint a roastbeef, amit elköltött. Ez szép lesz. Az ő saját
2409 IX | azt nagy gyönyörűséggel elköltötte, nagyot húzott utána a vizes
2410 XVIII | Aladár szabaddá léte után elköltözött Pestről, hogy magát minden
2411 IX | Egy bolond embert, akire elköltse a pénzét. – Tudatnom kell
2412 II | nem következett tavasszal, elkövetkezik ősszel, mint az egy halálról.
2413 IX | már aztán Aladáron volt az elkomorodás sora.~– Az nekem nincs.~–
2414 IV | Hogyan? – szólt a lovag elkomorodva. – Tehát mégis volna benne
2415 XVI | furdalva patkánylyukaktól, elkorhadtak téglái, gerendáit megőrölte
2416 I | elhajtatta a birkáit, s elkótyavetyélte párját 2 forinttal a becsáron
2417 IX | nem volt mit tenni, mint elküldeni a börtönészt, hogy hozza
2418 IX | doktor Grisákhoz, az majd elküldi atyám után. Te pedig Luize,
2419 VII | leveleket ír – egy arcképhez, s elküldözi leveleit – egy arcképnek!
2420 IX | megtudta már, hogy a sürgönyt elküldték. Sietett fel egyenesen leányai
2421 VII | Ankerschmidt még korlátokkal is elkülönítteté az idegen tért, nehogy valami
2422 XIV | délben, éppen feketekávé után ellátogatott Kampós uram.~A hőkeblű férfiú
2423 XIV | messziről, aminőre jó szemei elláttak, hogy Ankerschmidt kastélyának
2424 IX | hát miért nem kéri?~– Mert ellehetek náluk nélkül. Van már hivatalom,
2425 II | Ha földesura a passzív ellenállás embere volt, ő éppen az
2426 I | az árát ennek a „passzív ellenállásnak”.~A mindent „laisser faire”
2427 XIX | unja meg hamarább a passzív ellenállást: ő-e vagy a tél?~Rendszerint
2428 VII | csend megszilárdítására, ellenállhatlan előrehaladásában akadályozná;
2429 XIV | elsepréssel fenyegeté az egész ellenálló gátat.~Alig volt hatszáz
2430 VIII | egészet kifizessék neki; míg ellenben, ha érdemetlenül viselné
2431 Uto | lehet képzelni, micsoda ellendemonstráció lehetett az, mikor egy ilyen
2432 III | átvezetett; míg végre az ellenfél ágyúkat hozatott, s egy
2433 VII | ő politikai és csatatéri ellenfelem; s én nem engedem, hogy
2434 IX | menthetetlenül kezébe adta önnek ellenfelét. E tett jutalma nem fog
2435 XIX | utoljára annyira vitte, hogy az ellenjelölt megkövette a kaszinóban,
2436 XIX | kívül nincs egyéb pártja ellenjelöltjének, azok úgy fognak állni,
2437 XV | férfi.~– Au contraire! – ellenkezék nevetve Ankerschmidt – lányomasszony
2438 IX | engesztelé őt a lyánka, ellenkezései dacára hozzá simulva, s
2439 II | embere volt, ő éppen az ellenkezővel tartott. Ha földesura nem
2440 XV | tőle Ankerschmidt, hogy ellenkezzék vele.~– Semmit; de legalább
2441 I | van a státus orgánumainak ellenőrizni azon kihágást, miszerint
2442 VII | látni, hogy azok mindennemű ellenőrségen keresztül érkeztek ide.
2443 IX | félóráig idegen emberek ellenőrzése mellett, idegen nyelven
2444 III | fegyvertársait is, mint ellenségeket látta maga előtt. Ez is
2445 VI | önnek ellensége, az nekem is ellenségem”.~Ez vallomás in optima
2446 VII | valaki, hogy önérdekből járt ellenségének fogadott fia után, s midőn
2447 XV | akkor az ember a legelső ellenségét, akit előtalál, fölveszi
2448 IX | volna tőlem, ha klienseim ellenségétől fogadnék el megbízást. Ah
2449 III | elpártoltak. Küzdöttem a túlnyomó ellenséggel, mint Horatius Cocles, egyedül
2450 VI | unokaöccsének elengedjék.~Ezt ellensúlyozni kell.~Adatokat kell rá szerezni,
2451 III | katonás tekintete erős ellentétben állt kedélyhangulatával.~–
2452 XVI | azok; nem lehetett ebben ellentmondani.~Erzsike a diadal első percében,
2453 IX | cselszövénynek. A látszat ellenük van.~– Úgy hiszi, doktor
2454 XIV | mert a szakadáson túl nem ellenünk, hanem útunk irányában fog
2455 XIII | kedvetlenül hallgatá az ellenvetéseket, neki olyan kedvenc eszméje
2456 VII | Kampós uram egy szerény ellenvetéssel még egyszer meg nem állította
2457 XIII | kiönt, kétölnyi magasan ellepi a víz, s a drága hamvakat
2458 XIV | jött a Tiszáról, felszíne ellepve nádgyökérrel és réti szénával.~
2459 V | egyszer ide gyere.~Azzal ellökdöste onnan; a kalapját is utána
2460 V | volna sertéseket hozatni az ellopottak helyébe.~A visszabocsátott
2461 V | forintot, s ő másodszor is ellopta hivatalosan, saját beleegyezésemmel
2462 V | a sertés uraságok közül elloptak. Mind egyéves úrfiak és
2463 VII | érkezett levél tartalmát elmagyaráztam előtte, mert ő kezébe nem
2464 VI | Nem; hanem a levélírások elmaradnának.~– Óh, ne képzeljen ön szerelmes
2465 IX | E tett jutalma nem fog elmaradni. Emlékezzék meg ön, hogy
2466 VI | fogja látni, már akkor egy elmaradt ifjúság alkonyán nyújthatják
2467 V | háromszoros büntetésben elmarasztalni. Fizet felül két forintot.~
2468 II | sohasem jár, pedig mindenüvé elmegy, s a fináncoktól meg nem
2469 V | mondják, hogy nem kell. Elmegyek én. Azért nem kell az embernek
2470 VI | iparkodjék, én megvárom, s együtt elmegyünk az ön szállására. Önmaga
2471 IX | kívánja meglátogatni.~– Elmehetsz hozzá, az derék ember.~–
2472 XV | nélkül tanulni? – kérdé az elmélázott Garanvölgyi.~– Azon gondolkozom,
2473 XIV | is bizalma van hozzá! – elmélkedék magában Ankerschmidt.~A
2474 V | s figyelmesen látszott elmélyedni benne.~– Kedves barátom
2475 IX | repkény.~A leányka egészen elmélyedt munkájában, észre sem vette,
2476 II | alól, s az erdőn keresztül elmenekült. Másnap már hallotta, hogy
2477 VI | Nagysád vendégei már elmentek mind? – kérdé Ankerschmidt.~–
2478 XIV | az apróbbak már mélyen elmerülve, míg a szálas kórók, mik
2479 III | leült egy ablakba, s az elmés nyelvtani gyakorlatot az „
2480 IX | létéről egy lélegzet alatt elmesélni Garanvölgyi úrnak, amennyit
2481 IX | mögött, ki a húsfélét számára elmetélte, annak rendesen meg szokta
2482 IV | férfi volt, nem volt kinek elmondania örömét. A cselédektől elég
2483 IX | doktor Grisák. – Ön ugyan elmondhatja, hogy burokban született!
2484 XVII | körülményeket egyik a másiknak elmondhatta, s azért tudja oly pontosan
2485 IX | akitől bálványoztatik. Elmondja, hogy milyen legyen menyasszonyruhája,
2486 IX | nevetségesen közönyös frázist elmondjunk egymásnak. Nem érdemli a
2487 IV | Hát, még – még. Már csak elmondok mindent: meg egy lőporszaru.~
2488 VI | év egy nap alatt megtenni elmulasztana, minden az idézett kötvényekből
2489 VIII | szokottnál. Tudja, tegnap elmulasztotta az egészet.~Eliz értette,
2490 IX | nekem is a te számodra, amin elmulathatsz.~– Nem méltóztatott levelemet
2491 XIV | mindez egy nap, fél nap alatt elmúljon, semmivé legyen, hogy ami
2492 XIII | róla, hogy nem olyan könnyű elmúlni, mint meghalni.~Szemébe
2493 Uto | voltak!~Hála az Égnek, hogy elmúltak!~1895.~Dr. Jókai Mór~
2494 IX | Aztán meg rangomhoz illően élnem is kellett. Mi az az egynehány
2495 VII | levélkék közül olyan sokáig elnézeget. Ki sejtette volna azt,
2496 XIV | ekképpen mentséget talál, de ha elnézem ezt a gyönyörű síkságot,
2497 VII | senki, s ő bizony ráért elnézni, hogy ülnek neki a vizsgáló
2498 VIII | urak játszanak. Bizonyosan elnézte, azt gondolta: dupla aranyat
2499 VII | régóta tudom, hogy csal, de elnéztem a ti kedvetekért. Hanem
2500 IV | ítélőterem az; kegyetlen elnök, hidegvérű ülnökök, megvesztegethetlen
2501 XVII | mint mondá, a törvényszék elnökének akar fontos fölfedezést
|