bold = Main text
      Fezejet                                           grey = Comment text

 2502 IX    |                 senki sem tud.~Perc múlva elnyiffantotta magát, s Garanvölgyi úrra
 2503 II    |           hazugság?! Ezt nem tudta sehogy elnyögni. No de hiszen, majd meg
 2504 XIV   |                   s ott mind a négy lábát elnyújtva, fáradtan lehasalt.~– Még
 2505 XIV   |                   az ember árnyéka messze elnyúlt, körülötte fénylő nimbusz
 2506 IX    |                reá. Justinian jeles utóda előadá, miképpen járt el, hogyan
 2507 IX    |                    s arra használta, hogy előadása nyomatékossága végett nagyokat
 2508 IX    |                 Hát a tisztelt barátommal előadásokat tartunk egymásnak a váltótörvényből,
 2509 IX    |                   egykedvűen hallgatta ez előadást, hátratett kezekkel az egyik
 2510 XVII  |               férfiú nagy prosopopoeiával előadja, mily szigorú vizsgálat
 2511 V     |                 Grisák nyúlt a zsebébe, s előadta a „felzetet”, míg Bräuhäusel
 2512 VIII  |            alakokat, arcokat, torzképeket előállítani. Ezekért rendesen szidást
 2513 XIX   |                  miket az öreg úr osztott elöl-utol találtaknak; ő maga kalapján,
 2514 XVII  |                   azon vagy, hogy magadat elöld miattam; de meglásd, hogy
 2515 XIV   |                    mit sirat még?~Az öreg elöljáró megtörlé veresre sírt szemeit
 2516 I     |                 ajtaját kinyitá: – Tessék elölmenni! – s betuszkolta rajta érdemes
 2517 XIV   |                 az út melletti réteket is elönték, a sekély víz itt-ott csillámlott
 2518 IX    |              nevettető mondásokat kellett előhoznia, hogy Erzsikét a rendes
 2519 V     |                 jó járatban vagyok. Azzal előhúzott pruszlija zsebéből egy szorgalmasan
 2520 II    |                kérek.~Azzal a buzgó honfi előhúzva zsebéből egy tollkést, elkezdé
 2521 VI    |                előtt, micsoda zavart akar előidézni; s még azt kívánja, hogy
 2522 VIII  |                    mely e sajnos eseményt előidézte; kimondjam?~– Nagyon kérem.~–
 2523 IX    |                     Látod, már a kocsi is előjárt. Menjetek fel szobátokba.
 2524 VI    |               doktor Grisák bérkocsijának előjártára várakozva, rátevé kezét
 2525 IX    |                   a legelső emberen, akit előkap, bosszúját tölteni: lő és
 2526 XIV   |               szomjas, mint éhes. – Azzal előkeresett Aladár zsebéből egy darab
 2527 VII   |                 Egy kézilámpás segélyével előkeresték a kulcscsomagot, azzal az
 2528 V     |               eszembe. De ha én a kocákat előkerítem, hát mikor hazafelé hajtom,
 2529 IV    |                   legalábbis egy ágyú fog előkerülni.~– No hát – szólt vállára
 2530 VIII  |                  haza az örömapai hivatás előkészületeihez fogni.~Missz Natalie pedig
 2531 VIII  |                  mindenki, hogy az ájulás előkészületeit sokáig tartogatni valami
 2532 VII   |          rárivallt keményen: „Curukk!”, s előkészületeket tett rá, hogy közelítés
 2533 VI    |                   a yorkshire-i históriát előkiálta haragosan Ankerschmidt;
 2534 IX    |                  folyosó végén levő ajtót előlegesen nyitva tartani, hogy amint
 2535 III   |                 belépett. – Megállásában, előlépésében volt valami az üldözött
 2536 VII   |                    s mindjárt tekintélyes előlépéssel mondá:~– Én vagyok a chef,
 2537 XVIII |                     de ,külön’ megszökném előlük. Azért jöjjön ön, ha lehet,
 2538 VII   |                amit elébb minden porkoláb elolvas, úgy adják kezedbe? Írjak-e
 2539 XVI   |                   de amint az elsőt félig elolvasá, nem tehette ezt az ellenvetést;
 2540 IX    |            sürgönyt, s beletekinte. Hamar elolvashatta, csak ennyi volt benne:~„
 2541 VII   |           keresztül érkeztek ide. Először elolvastattak a *steini várkormányzóság
 2542 IX    |            megbocsát azoknak, kik a hibát előmozdíták.~– Ön okos leány – sipegé
 2543 XV    |                 összeköttetési vonalainak előmunkálatai voltak azok, mikre csak
 2544 I     |                   minden sisakos vitéznek előmutatni az úton, s keze írását összehasonlíttatni
 2545 IX    |                   egy arcot, amit álmaink előnkbe hoztak, papírra lefesteni.~      ~
 2546 XVI   |            világosan láthatja, hogy nekem előnyöm van ön felett azt követelni,
 2547 XVIII |               Ankerschmidt írásának adott előnyt. Ez a legjobb lábon álló
 2548 XIV   |             Különben most csakugyan kevés előnyünk van egymás fölött; ha így
 2549 XIV   |                 kiáll a vízből, s melyről előre- vagy hátramenni már akkor
 2550 IX    |                   ajtajánál, mint illett, előrebocsátott.~A teremben, melybe léptek,
 2551 XV    |          foglaltak helyet. A lélekvesztőt előreereszték, s Kampós uramnak becsületszavát
 2552 VIII  |                  nagy kaliberű nyílásával előrefordítva, mint egy ostromágyú. Mindezekből
 2553 V     |                   csendes, okos faj békés előrehaladás korszakában, ha egyszer
 2554 VII   |         megszilárdítására, ellenállhatlan előrehaladásában akadályozná; s ha ezúttal
 2555 XIV   |                   jó, hogy ezt a csónakot előreküldte Aladár úrfi!) „Majd én magam
 2556 IX    |                 Így! – a kis babszemjankó előrelépett egyik lábával, a puskát
 2557 VI    |              fölkerekednek, s kocsijaikat előrendelik. Már ezek búcsúznak a háziasszonytól.
 2558 I     |            másikat. Egy ilyen kedve ellen előretolt napon azt mondák Garanvölgyinek,
 2559 VI    |                       Hanem én voltam oly előrevigyázó, hogy mielőtt kezemet odaígértem
 2560 I     |               rögtön kiadá a parancsot az elősiető béreseknek: – Mindjárt kosarakat
 2561 VI    |               társalgást, kik mulattatóik elosontával szintén fölkerekednek, s
 2562 I     |            bebizonyítsa szavai valóságát, előszedé a méhkasok mellé lerakott
 2563 IX    |                   sutty”, minden kétséget eloszlatott Vendelin úrnál afelől, hogy
 2564 VII   |           fogyaszta el, csizmaszár mellől előszólított bicska segítségével.~Miután
 2565 VII   |              mondtam.~Ezzel Bräuhäusel úr elosztva az illő utasításokat alárendeltjei
 2566 XV    |                  legelső ellenségét, akit előtalál, fölveszi a csónakjába,
 2567 IV    |                 kitett halálfőt különösen előtérbe állította. – Két pisztoly
 2568 IX    |                  a nyilatkozat; mi ketten előttemezzük Maxenpfutsch úrral, erre
 2569 III   |                kapitáléjának, hanem Varsó elővárosának, a szerencsétlen Varsóénak,
 2570 IX    |             mértékben megérdemli azt a jó elővéleményt, mellyel őt leánya oly buzgón
 2571 V     |             dolgának tartá költségkönyvét elővenni, s különböző litterák alatt
 2572 VIII  |              Zsebemben a lámpa; a kertben előveszem.~– Ah, nincsenek kígyók
 2573 I     |                   végigfeküdt a bundán, s elővéve Horatiust, oly buzgón kezde
 2574 IX    |             negyvenezret fog kérni, tehát elővigyázatból még egy negyedik tízezer
 2575 VII   |                 dugott fehérvári bicsakot elővoná, s rendületlen nyugalommal
 2576 IX    |         diadalmasan vágta ki a tárcájából elővont négy utalványt az asztalra.~
 2577 VI    |                költeményben? – szól Danó, elővonva félénk szemtelenséggel kebléből
 2578 III   |                  ismerendi semmivé lenni, elpárologni.~Azzal kihátrált a szobából,
 2579 III   |                 maradtam ott, míg társaim elpártoltak. Küzdöttem a túlnyomó ellenséggel,
 2580 IX    |                engedett elolvasni?~A mély elpirulás a szűz arcon tanúsítá, mily
 2581 VI    |                   óh nem – szólt ez fülig elpirulni akarva.~– De én úgy vagyok
 2582 XV    |                   rebegé a gyermek szépen elpirulva.~– De rám nézve komoly dolog
 2583 XV    |                azon volt, hogy a jószágot elpusztítsa; három megszökött, anélkül
 2584 III   |               legjobb lesz a pénzt valami elpusztulhatlan birtokba fektetni. Magyarország
 2585 IX    |               viselhetem azokat; itt csak elpusztulnak magukban.~– De hiszen, kedves
 2586 VII   |                   palackokra elrakott bor elpusztult a pincéből, miket Ádám úr
 2587 VIII  |                  állt, s karját nyújtó az elrablandó hölgynek.~– Óh, mint félek! –
 2588 IX    |               Maxenpfutsch. – Annyi pénzt elrabolni; 250 ezer! 20 ezer! (Az
 2589 II    |             aggódott miatta, mennyi álmát elrabolta! Nem volt sem étele, sem
 2590 V     |           telepből azóta a többit is mind elrabolták már, ahol csak asszonycselédek
 2591 VII   |              ennek a révén sok palackokra elrakott bor elpusztult a pincéből,
 2592 IX    |                 Ördög, mennykő! – kiálta, elrántva kezét leányáéból. – Én nem
 2593 VI    |            magasra felhúzza, hogy egészen elrejthesse magát mögötte.~– Kereken
 2594 III   |                  a kis kölyökre, hogy jól elrejtse magát, míg ismét híni fogják.~
 2595 VII   |                  Valóban furfangosan volt elrejtve. Nagyon fortélyosan. Hanem
 2596 II    |              tovább! Elengedem.~Kampós úr elrémült, s legjobbnak találó engesztelésül
 2597 V     |                keresetlevelet a vizsgálat elrendelése végett.~– Ötvenöt, hatvanöt,
 2598 XIV   |                   nekik kormányt, evezőt, elrendelte, hogyan kell a tutajt a
 2599 V     |                írott parancsával, melyben elrendeltetik, hogy terhes gyanú következtében
 2600 III   |                  akit aprólékos akadályok elriasztottak volna. Határozott jellem,
 2601 IX    |                volt fogva, s nagy sebesen elrobogott.~Hermine ott állt a bejárat
 2602 II    |                 végtül végig bujdosom!~És elrohant.~Kampós uram úgy érzé magát,
 2603 V     |                   vágják: az pedig nyáron elromlik, semmi hasznát sem vehetik
 2604 IX    |                hát amit most ez az öregúr elrontott, azt ővele magával helyre
 2605 IX    |                 Corinna vőlegényét, s így elrontotta Grisák úr házasulási tervét;
 2606 IV    |                   az ászok alól, mert ott elrothad.~– S nem lenne érte semmi
 2607 XIV   |               mindig új meg új rohammal s elsepréssel fenyegeté az egész ellenálló
 2608 IX    |                   ide a kulcsát.~A cseléd elsietett, s utána nagy hirtelen beállt
 2609 VII   |             vagyonaimból, ezeket okvetlen elsikkasztanák, mihelyt szememet lehunytam;
 2610 XIV   |         megalkudni; minden irgalom nélkül elsodorta a vele kikötni merészkedőt,
 2611 II    |              Kassa alatt; szerencsésen az elsők között volt, akik onnan
 2612 IX    |                   úgy meg van győződve az elsőről, mint a másodikról, s erre
 2613 XVI   |            szerelmes levelek, de amint az elsőt félig elolvasá, nem tehette
 2614 IX    |                teszi még, mint hogy a két elsővel hátramenjen.”~„És hát legrosszabb
 2615 IX    |                szóra a karszékből, mintha elsült bomba lökte volna fel, s
 2616 XIII  |                   álomképnek: „te már nem élsz, meghaltál, láttalak eltemetni”;
 2617 XIV   |                  átjöjjenek, s gátjainkat elszakítsák?~– Az is megtörténhetik,
 2618 IX    |               amelyik az urasági lovakkal elszállította a szökevényeket, mert azt
 2619 IX    |                  lement a bérkocsishoz, s elszánta magát a bérkocsiban ülve
 2620 III   |                   haljak meg.~E szavaknál elszántan térdre roskadt a bujdosó,
 2621 VI    |                 aranyszegélyű papirkát, s elszavalva belőle szörnyű émelygős
 2622 II    |                    hogy bizony akárkit is elszédítene első tekintetre.~Nem is
 2623 VIII  |                 gazember a missz ruháiban elszöktetett egy más nőszemélyt, s rettenetes
 2624 IX    |                     Micsoda? – kiálta fel elszörnyedve doktor Grisák, s felugrott
 2625 IX    |       hazajövetelét, mint a Cicke – szólt elszomorodva Kampós úr, az agárra tekintve
 2626 IX    |                ízekre tépte az okmányt, s elszórta széjjel a szobában.~      ~
 2627 VII   |                 testével akarta volna azt eltakarni.~– Ásókat ide!~Az ászokgerendákat
 2628 V     |                egyet pöndörített rajta.~– Eltakarodol innen, semmirevaló betyár.
 2629 VII   |            nyakukra tekergették, s így az eltakart gallérokról Gyuszi nem tudta
 2630 IX    |                ilyenkor, de a szív mindig eltalálja az igazi hangot, s megsúgja,
 2631 VIII  |                akkor talán megszelídül és eltanul tőled sok jót, amit te bírsz.
 2632 V     |                nevettek.~– A munka így is eltart tíz-tizenkét esztendeig;
 2633 V     |            vizsgálatok nagyon soká fognak eltartani.~A bonyolult história pedig
 2634 I     |                 hogy egy egész esztendeig eltartassa magát más költségén, csupán
 2635 VIII  |                 és a vőlegény; addig csak eltartja a menyasszonyt násznagyi
 2636 II    |                annak a kedvéért mindennap eltartlizott négy-öt forintot keserves
 2637 XIV   |                 derekán keresztülcsapott; eltartott kétszáz lépésnyire, míg
 2638 VIII  |               Eliz értette, mire való az. Eltávolítani, de azért mégis biztosítani
 2639 IX    |               való volt, hogy míg a missz eltávozik, s felügyelés nélkül hagyja
 2640 XIV   |                   hanem néhány lépésnyire eltávozva, ahol az éjjeli őrtűz világa
 2641 IX    |               tartá! Ez hát a levél, mely élte nyugalmát visszaadja; ebben
 2642 Uto   |                   alakok valóban mind itt éltek, az a küzdelem valóban itt
 2643 IX    |                   s fel egyedül, haraggal eltelve szerencsétlensége közvetett
 2644 III   |                   most önök kezébe tettem éltemet, úrnőim. Csak egy szavuk,
 2645 II    |                  helyett. Őtet meg azután eltemették; de minthogy legfelül esett,
 2646 IX    |                 minden cseléd, mindenkire elterjed az.~De legbámulatosabban
 2647 II    |                 honfi közelléte nyomorult élteteket veszélybe döntse, keresitek
 2648 XV    |              földhöz csaptak, meggyűrtek, eltettek, megtépáztak, megint kilöktek,
 2649 XVIII |                 bolond magyar egy megtérő eltévelyedettnek jobban örül, hogysem mint
 2650 XVIII |             levelet, vigyázzon rá, nehogy eltévessze a borítékokat.~Ankerschmidt”~
 2651 XV    |                 tőlem.~Aladár alkalmasint eltéveszté az ajtót, mert azt a nagy
 2652 XV    |                  a nagy munkából; délután eltölt az idő szelídebb tracírozással.
 2653 XIV   |                  mely lelküket álmodva is eltölti, s éppen úgy látja most
 2654 XIV   |                   jó köpönyegünk, könnyen eltöltjük az éjszakát.~A hadastyán
 2655 XIV   |               Siessünk hazafelé. Két órát eltöltöttünk itten, azt most éjszakával
 2656 IX    |                   erősen rákiáltanak, hát eltörik. Hát bántottalak én? Hát
 2657 II    |               midőn kurta kezei bötykével eltörült, megindult hangon rebegé
 2658 IX    |                üzletemet! – szólt Straff, eltolva magától hitelezőjét, s azzal
 2659 XIV   |                   kapukat trágyatöltéssel eltorlaszolni akkor is elég idő lesz,
 2660 IX    |                  a rajzolt arckép egészen eltűnjön onnan, s ne maradjon ott
 2661 IX    |                  megverte; az asszony azt eltűrte volna, hanem egyszer hogy
 2662 II    |                  vitte magával emlékül az elüldözöttnek ott hagyott ócska fövegét,
 2663 III   |                 Nem kapott ön hivatalt?~– Elüldöztek belőle. Mindenütt orgyilkosok
 2664 IV    |                 Mikor aztán kissé kezdtek elülni öröme jókedvű verebei, lassankint
 2665 VIII  |                   volt a festés; amellett elült volna napestig, s ha kezébe
 2666 XV    |            micsoda szerencsétlen planétán élünk.~Sok szép van az életben,
 2667 IV    |                 pöfeteg! Engem akartál te elúsztatni, ugye? De nem kaptál „piros
 2668 XIV   |               titkait? Ha az ily csábítót elutasítjuk, jönnek szakértő tanácsadók,
 2669 IX    |                   tudta megmondani, mikor elutasított, hogy azért nem vállalja
 2670 XV    |               módjukban, hogy ha akarnak, elutasítsanak, hanem kényszerítve vannak
 2671 XV    |          hiányzott még.~Dehogy gondolt az elutazásra többé. Az ugyan jólesett
 2672 VIII  |                ott megtudatik, hogy innen elűzetett; könnyen diffikultálva lehet
 2673 XIII  |              Olyan könnyű azt kimondani: „elűzlek, kitagadlak, elfeledlek!”,
 2674 XVIII |                 Felbontotta, hogy unalmát elűzze.~Az újdonságokon kezdé –
 2675 V     |            földmívelő szolgaszemélyzetet. Elv volt, hogy azért a parasztra
 2676 IX    |                  vele élni nem akar, s az elválásba beleegyezik.~– Tegye ön
 2677 IV    |                     tán lehetett volna az elváláskor kezet is szorítani. Már
 2678 IX    |               arra, hogy egy nőt férjétől elválasszanak. Anélkül pedig, tetszik
 2679 IX    |                   ha férjétől törvényesen elválasztanák, s azután a világban keresne
 2680 I     |                    haja tarkótul homlokig elválasztva, s leszorítva a legfényesebb
 2681 IV    |               helyére a becses útitársat, elválhatlan jó barátját minden kerülésben,
 2682 IX    |                 Ankerschmidt elleni ügyét elvállalja.~Hanem ezt rögtön értenők,
 2683 IX    |                   szíves doktor úr e pert elvállalni?~– Az ön kedveért, missz,
 2684 XIV   |                   aki levette kalapját, s elvállalta, hogy ő okos ember.~– Nem
 2685 II    |                    kénytelen más megyékbe elvándorolni, jutalmat és méltánylatot
 2686 I     |                   urat a szobámig, itt is elvégezhetjük. Egzekúcióra tetszett jönni?~–
 2687 IX    |                volna Hermine-nel; úgyhogy elvégre a két testvér olyan jól
 2688 V     |                   vakmerő tett büntetését elvegye.~Rögtön üljön lóra egy lovászlegény,
 2689 III   |           szegezve, hogy a gyújtogatóknak elvegyék a kedvét. Éjjel pedig kürtös
 2690 VII   |            öregnek, akinek udvarlok, hogy elvegyem?~– Neki nincs, de van önnek.~–
 2691 IX    |                 elkaphatja, a kisasszonyt elveheti tőle, hazaviheti, s minden
 2692 IX    |                   volnál vele átkozva, ha elvennéd. Azt se hidd, hogy gazdag,
 2693 VIII  |               utóbb neki kellene a misszt elvenni.~– No de az nem lehet –
 2694 V     |                   csapni.~– Ismerem. Majd elvesszük tőle a kedvét. Csak bízza
 2695 XV    |                      én megkértem őt, s ő elvesz engem.~– Ezt gondoltam –
 2696 V     |                  mondta, hogy ami a mezőn elvész, az az egész országnak kár.~
 2697 XV    |                    Ha egymásba szerettek, elveszed s neked adják.~– Jó bátyám;
 2698 IX    |                 ellen, az ön hibája miatt elveszendő ötezer forintért. Itt az
 2699 VI    |                 az által, akit oly messze elveszettnek gondol.~Corinna meglepetve
 2700 XVIII |              családja legkedvesebb tagját elveszíté, mint az, ki maga is mindent
 2701 IX    |                   fickó miatt hivatalomat elveszítsem! – kiálta fel siránkozó
 2702 V     |             mankusból egy fiának se addig elveszni, „amíg” a kondások odabenn
 2703 I     |                   mikor olyan nagy dolgok elvesztek!~Az ember meghúzza magát
 2704 XIV   |                 nincs önre nézve egy perc elveszteni való idő sem; ha D-nál keresztülvágták
 2705 VI    |             hagyján; de minden vagyonának elvesztésére.~– Ahá! – szólt doktor Grisák
 2706 XV    |             prérit” átveszed; mely, mikor elvesztetted, megért beruházásiddal háromszázezer
 2707 IX    |               Megélünk a jég hátán is. Ha elvesztettük nagy hivatalunkat, jól van,
 2708 IX    |                rossz hírbe jön, pénzét is elveszti, míg ha nőül megy a direktorhoz,
 2709 IX    |                    Hátha nincs még minden elveszve. Mennyi pénzzel tartozik
 2710 IX    |               kapná már most nőül. Ez nem elvetendő terv.~Ankerschmidt karjai
 2711 XIV   |              előtte ottjártnak a munkáját elvetendőnek ne nyilatkoztatta volna.~
 2712 IX    |                    hogy Maxenpfutsch-csal elvetette a misszt, még az a kis nyereség
 2713 IX    |           szántani, nem sírtunk utána; ha elvették a földünket, tanultunk valamit,
 2714 IX    |                 Ez is igen jó.~– Továbbá: elvettem tőle erővel a jegygyűrűjét,
 2715 XVIII |                    asszonyoknál az valódi élvezet.~Corinna reggeltől estig
 2716 XVIII |                 úgy vette, mint pokolbeli élvezetet, mely támad olyan titkok
 2717 XV    |              bátor, a kisasszonyhoz magam elvezetni; látom, még ég a gyertya
 2718 Uto   |                Golgotától a Tábor-hegyéig elvezette – a makkabéusok dac-váráig?~
 2719 XIX   |            derültek az élet napjai, addig élvezi azokat, s ha zordonulni
 2720 VI    |                 Engedje nagysád, hogy ezt elvigyem a „Holdvilág”-nak.~– Óh
 2721 VII   |             valami, amit nagy triumfussal elvigyenek, vagy nincs; mert ilyen
 2722 XIII  |             feledj hát!”, akkor nehéz azt elviselni.~Mint a kétszerkettő négy,
 2723 IX    |                hogy a rám szabott szigort elviseltem. Ön e tanú nem lehet. Láthatja,
 2724 V     |                 így önök minden emberemet elviszik, pedig nekem most nagyon
 2725 XIV   |                   úr, világért sem akarom elvitatni ezt a dicsőséget Magyarországtól,
 2726 VII   |                szekrénykét valahová, vagy elvitte-e magával, azt a bűnrészes
 2727 XVII  |        visszakísértetni börtönükbe.~Mikor elvitték őket kétfelé, Bárd Péter
 2728 XV    |              szabadulása olajágát; itthon elzárja előle leányát, nehogy megszeressék
 2729 VII   |                rejtekhelyükre s a ládikót elzárni.~Hanem már ezután kénytelen
 2730 IX    |                   magáét.~Miután a doktor elzárta biztos helyre a visszanyert
 2731 IX    |                  szekrénybe kellett volna elzárva tartani titkát, hogy abból
 2732 XIV   |                 Kevés asszony szeretne ez emberbe, ha így látná; – de aki
 2733 IX    |            szomorúan. – Ki neked olyan jó embered?~Azonban már léptek is hangzottak
 2734 IV    |                  akartál rontani ugye, de emberedre akadtál, isten nélkül való,
 2735 XIV   |              jegenyésre menekülnek: az én embereimnek lesz ma vadpecsenyéjük,
 2736 IX    |                doktor; én ismerem a magam embereit, bizonyosra játszom. Aztán
 2737 IX    |                 én ott játszom, ahol okos embereké a szerencse. Mi jót hoz,
 2738 XIV   |             törvények alatt.~– Mint bölcs emberekhez illik.~– Ezt szeretem hallani.
 2739 V     |             behozatott tanúkról és gyanús emberekről, és hogy ez gonoszul komplikált
 2740 XIV   |             vannak benne érdekelve. Olyan emberektől is kelle kísérteteket kiállanom,
 2741 IX    |       örökséghajhászásból?~– No, ez az én emberem – gondolá magában Ankerschmidt –,
 2742 V     |                   Jaj, de így önök minden emberemet elviszik, pedig nekem most
 2743 IX    |                lovagot, ő képes a legelső emberen, akit előkap, bosszúját
 2744 VII   |              minden vagyonával felelős ez emberért, hóna alá vevé a szekrénykét,
 2745 VII   |          válogatva, hogy asztalláb-e vagy emberláb, bútor-e vagy nadrág, amire
 2746 V     |                 angol mérföldre az utolsó emberlakta földtől.~De holnap csak
 2747 II    |            rettenetes állítás az a magyar emberről, hogy még valaha szőlőt
 2748 I     |                   vénségeig mindig a maga emberségéből élt, s sohasem jutott hozzá,
 2749 VII   |                érzékeny panaszhangok azon emberséges csendőrkáplár ajkairól fakadának,
 2750 II    |               lemondás, mint amennyit egy embertől villásreggelire kívánni
 2751 XV    |            Garanvölgyinek, s megrázta azt emberül.~– Uram, ön tudja azt, hogy
 2752 XIV   |                sulyokbak pufogása több az emberzajnál, aki mind nem ér rá most
 2753 IV    |             Kampós uram meg nem zavarodva emelé fel a szétgyúrt kalapot,
 2754 XV    |            szeglet. Az ablakokban négy-öt emeletet csináltak maguknak lyukakból
 2755 XIV   |              ismét szimatolva kezdé fejét emelgetni a menekült, mintha valamit
 2756 IX    |                   elejtett, saját kezével emelje fel. Missz, bízza kegyed
 2757 XV    |                helyen azonban szép dombos emelkedés volt, az mint sziget állt
 2758 XIV   |                  meg nem áll; még egy láb emelkedéssel a juhaklokat is felveszi,
 2759 XIV   |                   estig az ablakok aljáig emelkedett, de azokon felül nem. A
 2760 II    |                    mintha jobb lába alatt emelkednék a föld, bal lába alatt pedig
 2761 XIV   |          széledezni kezdett a folytonosan emelkedő ár ellen küzdve, s a félig
 2762 V     |             tárgyak közötti időszüneteket emellett igen célszerűen pótolják
 2763 XIII  |                  nagyságod sírboltot akar emeltetni, tessék elfoglalni a nyírdomb
 2764 VII   |              valóban ott hevert az asztal emelvényére téve, két kötet ócska kutyabőrös
 2765 VI    |                 elszavalva belőle szörnyű émelygős modorral egy döcöngős költeményt,
 2766 I     |                 nem tudja a szénát rágni, emennek meg a lába fáj, nem tud
 2767 IX    |                   a Bükkbe, vagy járókelő emisszáriusnak; hanem azt, hogy látok valami
 2768 XIV   |         unokáinknak is meghagyhatnók, kit emlegessenek meg, amidőn az új házak
 2769 II    |                  Kérem alássan. Mindennap emlegeti a tekintetes urat. De azt
 2770 XIV   |            nevemet majd nemcsak az unokák emlegetnék, hanem a bezirksvorstandok
 2771 II    |                   hogy valaki szomszédját emlegette volna előtte.~Volt Garanvölgyinek
 2772 III   |                akkor! Mert más esetre nem emlékezem, hogy a testemhez közel
 2773 Uto   |                   lefest, akkor még friss emlékezetben élt, ez magyarázza a hatást,
 2774 II    |             sóhajtott.~A sóhajtás a költő emlékezetének szólt, az ütés pedig annak,
 2775 XV    |                   tele ne tölthesse. – Ön emlékeznék még ama bohóságra?~– Óh
 2776 XVII  |                   tanúival szembesíték:~– Emlékeznek-e uraim, mikor a tiszai gátnál
 2777 XV    |               amit most kötöttem? Ez arra emlékeztet, hogy legközelebb, amint
 2778 IX    |                jutalma nem fog elmaradni. Emlékezzék meg ön, hogy doktor Grisák,
 2779 II    |        szíveskedjék tőle megkérdezni ezt: emlékszik-e még rá, hol és mikor találkoztunk
 2780 II    |               igen jó ismerősöm volt, nem említette, hogy óhajtana velem találkozni?~–
 2781 I     |          alkalmaiban, s ez aztán egy kis „emócióra” is ad alkalmat: az emberrel
 2782 VI    |                   jobban megcáfoltatik az empíria konkrét felfedezései által.~
 2783 IX    |              hanem iparkodjék minél előbb Emsbe vagy Ostendébe, s azzal
 2784 IX    |                    hogy milyen búbánattal énekel ott, mintha tudná, hogy
 2785 XIV   |                   a másik oldal Te Deumot énekelhet, mert ő megmenekült; hanem
 2786 Uto   |           megörökíttetett az országszerte énekelt népdalban:~„Kecskeméten
 2787 XVIII |             úszott tova a fáklyás csónak, énekes hajósaival; s egy óráig
 2788 XIII  |                  pompa és a gyász. Papok, énekesek messze földről; virágok
 2789 XVIII |                   A csónak megfordult, az énekhangok újra közelíteni kezdtek;
 2790 IX    |                  szeretett pihenni, zajos énekszóval költse fel álmából; ami,
 2791 IX    |               volt a hiba, hogy nagyon is engedékeny volt hozzájuk méltóságod.~–
 2792 XVI   |                hogy nincsen ára. Most már engedékenyebb vagyok. Árát szabhatom.
 2793 V     |                 No, már úgy lehet – szólt engedékenyen a lovag.~– S azóta a térdem
 2794 IX    |                 csodálta nagybátyjánál ez engedékenységet, az pedig nem adott neki
 2795 IX    |                még egyszer Ankerschmidtet engedékenységre hangolni; ha azonban ő azt
 2796 IV    |                 engedelme nincs rá; és én engedelem nélküli engedelmes alattvaló
 2797 IV    |             fegyvert vesz a kezébe, mikor engedelme nincs rá; és én engedelem
 2798 IV    |                   és én engedelem nélküli engedelmes alattvaló vagyok.~Ankerschmidtnek
 2799 VIII  |                legyen minden hallgatózás. Engedelmeskedék.~Maxenpfutsch úr most már
 2800 VII   |                 zárt ajtókat.~Kampós uram engedelmeskedett a hatósági rendeletnek.~–
 2801 IV    |                  egyik parancsol, a másik engedelmeskedik.~Eliz kisasszony idézve
 2802 XIV   |                 úr parancsolni fog, annak engedelmeskedni kell. Ostromállapot van,
 2803 I     |                  puskát csak a megyefőnök engedélye mellett tarthat, nyerget
 2804 XV    |           igen-igen nagy és hatalmas urak engedhetik meg igen-igen alárendelt
 2805 IX    |                eléje lemenni. S addig nem engedi feljönni a lépcsőn, míg
 2806 VIII  |                   szidást kap. Legnagyobb engedmény az, ha természet után szabad
 2807 VII   |              idefárasztanak bennünket, és engednek kutatni reggeltől estig,
 2808 VIII  |         rajzoltatnák akkor is vele, hanem engednék a fejéből alakokat, arcokat,
 2809 IX    |                    az egész kamatot önnek engedném, higgye el.~– Ötszáz forint?
 2810 XV    |                hol az egyes házak itt-ott engedtek az árnak, hogy dél vetette
 2811 IX    |          szobádban?~– No, ne haragudjál – engesztelé őt a lyánka, ellenkezései
 2812 II    |             elrémült, s legjobbnak találó engesztelésül a markában tartott pénzecskét
 2813 IX    |                 elismeri, hogy neje iránt engesztelhetetlen gyűlölettel viseltetik;
 2814 VIII  |       felvilágosítja őt a történtekről, s engesztelődésre hangolja haragjának tárgya
 2815 IX    |                   atyám éppen őiránta nem engesztelődik ki, mert akkor haragja ön
 2816 IX    |                 haragudjál – szólt szelíd engesztelőleg a leányka, s odament apjához,
 2817 IX    |            feljönni a lépcsőn, míg ki nem engesztelte.~E biztatással annyira vitte
 2818 VIII  |                    Több kell ahhoz, mint „english spoken”.~– Te is, Hermine,
 2819 III   |                  megbántásért.~– Micsoda? Énhelyettem?~– Nem. Mint kartellvivő.
 2820 XV    |                 férfiú, Kampós. – Jaj, ha énhozzám olyan közel volna, engem
 2821 I     |             valahonnan bemehessek abba az enklávéba, még akkoriban a léghajók
 2822 XVI   |                 fiamuram és menyemasszony énnálam fognak lakni.~– Ah uram;
 2823 II    |                 szalonnás gombóctól, amíg enné?~– Nem biz én.~– Én már
 2824 VI    |                   szerepet játszani, hogy énnékem tapsoljon a galéria valami
 2825 Uto   |                   jóltevés az üldözöttel, ennél is megvolt.~A börtönből
 2826 VI    |         megmondhatja, hogy kel a gyapjú?” Ennyiért kérik, de nem akarja annyin
 2827 V     |            kellett kifogni a kaszálásból. Ennyivel kevesebben lettek.~Másnap
 2828 IX    |              körvonalai egy jellemnek. Ha énrajtam állna, ön sohasem szabadulna
 2829 VI    |                   volna, de nagyobb lenne énreám. Önnek nincs fogalma arról
 2830 III   |                 hazugságot akarsz te most énvelem elhitetni”, anélkül, hogy
 2831 IX    |                kezét leányáéból. – Én nem enyelegni jöttem, hanem megtorlani!
 2832 IX    |                  a good morning, missz! – enyelge, zajosan nyitva át a szomszéd
 2833 VII   |        étlen-szomjan. Ez nem tréfa! Ilyen enyelgések nagyon közel zsúrlódnak
 2834 IX    |              odament apjához, és tréfásan enyelgésre akarta fordítani a dolgot,
 2835 IX    |               gazdasszony.~A lyánka dalos enyelgéssel szökellt tova.~– Erzsike! –
 2836 VII   |              szolgált – folytató a kegyes enyelgést missz Natalie.~– Arra a
 2837 XVI   |                 bácsi, jöjjön ide – szólt enyelgő mosolygással Erzsike Garanvölgyihez –,
 2838 XV    |                   hasonlítás sántít.~– Az enyém nem sántít. Most én sem
 2839 IX    |                  önnek a feltételei?~– Az enyémek? – Hát egyszerűen az, hogy
 2840 IX    |                szivaroztam is.~– De ne az enyimből szivarozott volna ön! –
 2841 XV    |              homogén eset; amikorra én az enyimhez juthatok, akkorra ön is
 2842 IX    |                   kegyetek is tegyenek az enyimmel hasonlón, s azzal legyen
 2843 IX    |                  én menyasszonyom nemigen epedez utánam többé, amit nagyon
 2844 VI    |                  börtönökbe, ahol halálra epedjenek egy óhajtott asszonyi hang
 2845 XVIII |               levél ördögi dühvel önté el epéjét.~„A madám még engem üldöztetni
 2846 IX    |                 Ez a gyermekölelés minden epétől megfosztja az embert.~–
 2847 VII   |             tetszett, hogy a Bábel tornya építésekor a pallérok a kőművesek nyelvét
 2848 VII(1)|              irálynak” nevezik, minthogy „építésről” van szó.~
 2849 II    |                nemzetséggel: csak a hidat építik a Boszporuszon, hogy átjöjjenek.
 2850 XVI   |                szeme láttára vezetheti az építkezést.~– Én nem azt gondoltam:
 2851 III   |               megnyugodott benne, s eléje építkezett.~Meg is lehetett Ankerschmidt
 2852 I     |                   való hely. Magam is oda építkezném, ha módomban volna.~(Óh,
 2853 XVI   |              mulandóságnak: és íme, az új építmény hamarább összeroskadt, s
 2854 I     |                 jelenben hasznát annak az építménynek…~– Biz az már nagyon rozzant
 2855 XIV   |        mestergerendáin olvasni fogják az „építődött Anno Domini hányban a nagy
 2856 II    |                   felépült, látszik, hogy építője könnyen bánik a pénzzel.~
 2857 V     |                 Igen. Ön képviseli ott az építőmérnököt. A bizottmány tagjai azok,
 2858 XVI   |            kastély helyébe én másikat nem építtetek, – őszintén beszélek. Engem
 2859 XIII  |          nagyságos úr kriptát méltóztatik építtetni az Istenben boldogult Hermine
 2860 XV    |               tőle, miféle derék emberrel építtette fel a kastélyomat. Ez a
 2861 XIV   |            lehetett látni.~A holdvilágnál épp oly hamar ráismert Aladár
 2862 IV    |                 baja. Az megmaradt a maga épségében, még rozsdafolt sincs rajta,
 2863 III   |             darálógépei; minden gazdasági épülete cseréppel fedezve; pálinkafőzője,
 2864 I     |                egy sajátságos alakú, suta épülethez érkezék vele, melynek elfordult
 2865 XIII  |                   készen kellett lenni az épületnek. A holtak sietsége nagy.~
 2866 XIV   |                   úri kastély rosszul van épülve; ha egy árvíz nekijön, Isten
 2867 XV    |                  erővel belenyúlni a sors ércgépezetébe; onnan kihúzni egy összemorzsoltatásra
 2868 II    |                ezt a teljes, szívből jövő érchangot hallotta, lehetetlen volt
 2869 XV    |                   angyali részvétből, nem érdekből, nem is női hajlamból, hanem
 2870 XVI   |                 Nem haragszik érte?~– Nem érdekelnek. (Aladár nem gondolt egyebet,
 2871 XVIII |                  megtudásakor, amikből az érdekelteknek veszedelme, a távol nézőknek
 2872 VIII  |              tölté.~– Ah! – szólt a missz érdekelten, míg Hermine egy regényt
 2873 XIV   |               akik közvetlen vannak benne érdekelve. Olyan emberektől is kelle
 2874 IX    |                 Ahogy vesszük! De énnekem érdekemben áll tudni, hogy mint vesszük?
 2875 XIV   |                   ügy méltóságodat jobban érdekli, mint minket.~– Mi lehessen
 2876 IX    |                 hitelezőm, no! Ugyan nagy érdem. Én nem félek ettől a nemétől
 2877 IX    |              sietni a rábízottal; ez az ő érdemeinek a versenytere. – A vevényt
 2878 XV    |                  esdett a trón előtt, ősz érdemeire hivatkozva, egy elítélt
 2879 Uto   |         vállalkozott, aki sok századon át érdemekkel tetézett ősi családnevét
 2880 XV    |                  az ifjú valamit, úgy nem érdemelné, hogy egy ilyen tündértitkú
 2881 VI    |                retteg. Óh, ezek a férfiak érdemesek volnának mind arra, hogy
 2882 III   |                  tudom, méltányos volt az érdemesekkel. Nem kapott ön hivatalt?~–
 2883 VIII  |         kifizessék neki; míg ellenben, ha érdemetlenül viselné magát, azt elveszítse.
 2884 IX    |               ölve, meg vagyok halva. Hat érdemjel a mellemen nem takarja el
 2885 V     |                   sok lesz. Annyit én nem érdemlek. Beérem tízzel is.~Óh, be
 2886 VII   |               dicsőség; gradus ad majora, érdemrend, hivatalos újságban s aztán
 2887 VII   |            excellenciátok, hogy ha valaki érdemtelenné tette magát arra, hogy velem
 2888 III   |                    nem vesztegette ön azt érdemtelenre. Én is ön oldalán harcoltam.~–
 2889 XIV   |        áthordhatja az egész társaságot az erdőbe; onnan aztán csak nem visz
 2890 XV    |               elprédálta gonddal ültetett erdődet, parkodat kimérte ölfának;
 2891 VII   |            terjengeni; melyben mint ezüst erdők maradoztak el a zúzmarás
 2892 III   |              kívül járó cselédje: vadász, erdőkerülő, kondás, finom drótcsövű
 2893 XIX   |            nekiindul elszánt jókedvvel az erdőnek.~Mert a medve tudja azt
 2894 XIV   |                   uram, ha megengedné, az erdőnél megállanánk.~– Ott nem használhatok –
 2895 XIX   |                    nem is megy rabolni az erdőre, mint a farkas, nem megszolgálni,
 2896 V     |               megszólítsa az utcán, ki az erdőről akkor terelte haza a csürhét.~–
 2897 XV    |                 Tiszadobig, ahol a romlás eredete van.~– Mit használhat ön
 2898 VI    |               este lámpafénynél.~– Ez még eredetibb ötlet a minapi ékszernél,
 2899 XV    |            melegen szólni, amint szívéből eredetileg fakadt.~– Itt maradok hát
 2900 IX    |                  teljesen biztos a kívánt eredmény.~– Hát csak tessék sietni
 2901 IX    |                    S még majd később lesz eredménye.~– Kiadják tán – mint nevettető
 2902 IX    |                Nagyon sietett Straffot az eredményről tudósítani. Persze, nem
 2903 VII   |             rettentő mulatságára.~Pozitív eredményt a padlás sem nyújtott.~Innen
 2904 XVII  |                  fogyasztani, hogy honnan eredt a szerencsétlenség; elég,
 2905 XVII  |                  el előttük, akivel szóba eredtek?~– Az én voltam! – vágott
 2906 VI    |                írását.~Vége neki!~Corinna ereiben forrt a méreg. Ez az együgyű
 2907 IX    |                   s most már Cicke teljes erejéből elkezdett csaholni. Hiába
 2908 XIV   |                komp sem próbálkozik a víz erejével. A kötél feszesen megdagadva
 2909 XV    |                 rejtekéből, hol legrégibb ereklyéi álltak: egypár magyar feliratú
 2910 XVI   |               szorítani, s e szívére tett ereklyére esküdni, fogadni, hogy elhagyna
 2911 XV    |         Garanvölgyi visszatéve a levélkét ereklyés rejtekébe –, egyforma kézzel
 2912 III   |                 bankjegy vált hamuvá vagy ereklyévé; sok ember el volt adósodva,
 2913 XVIII |         marasztásának meghódolni asszonyi erény: tán valami liezon is megerősül,
 2914 IX    |              becsülésemet, hogy magam elé eresszem-e vagy sem.~– Én valóban itt
 2915 IX    |                   s nem akar egyezkedésbe ereszkedni húszezer forinton alul.~
 2916 XVIII |                  bátorkodott kijjebb , az eresznél.~A gyorsszekér fogadtatlanul
 2917 IX    |               Helyesen van. Senkit be nem eresztesz ide, mert ez börtön; te
 2918 IX    |                 szakáll hüvelyknyi tarlót eresztett, hogy ez kénytelen volt
 2919 IX    |                 indulnál estefelé? Mi nem eresztünk.~– Teringettét, nem fogadok
 2920 VI    |               akarja bontani, nagyon nagy eret vág vele magán. Érti ön
 2921 IX    |                  mindenütt vele van, vele érez, vele él. Az nem járhat
 2922 XVIII |               önéivel egyesítse. Hisz, ki érezhetné annak fájdalmát, ki családja
 2923 XIV   |              felelt Aladár –, aki meg nem érezné álmában a percet, melyre
 2924 IX    |             haragjához képest, s te elébb érezted ezt, mint amazt.~Hermine
 2925 IX    |              Pedig azért is igaz, hogy én éreztem meg elébb! Hát nem hoztam-e
 2926 II    |             útiköltségül.~Kampós uram úgy érié, mintha jobb lába alatt
 2927 XV    |                  ő munkától barnult kezét érinté, akkor erős fogadást kelle
 2928 IX    |                ajtó nyílhatik a két másik érintése nélkül.~Egy délelőtt szokatlan
 2929 IX    |             fogságul van rendelve, hagyja érintetlen. Nekem szükségem van egy
 2930 VI    |                   Corinna. – Lelkemet nem érintik a hiúság repke vágyai; egy
 2931 IX    |          bizonyítva be, hogy e barátságos érintkezésből tényleg nem lehet menekülni.~–
 2932 XVIII |          lemondott. De a boldogtalanságok érintkezésében is van valami boldogság.
 2933 II    |                ennélfogva is nagyon kevés érintkezésük lett volna velük; ilyformán
 2934 IX    |          ábrázatjával kapacitálgató, hogy érje be az eredeti tőkéjével,
 2935 IX    |                 tízezer helyett ötezerrel érjem be?”~Mi pedig azt kérdhetnők
 2936 XIII  |               nagyságos úr kastélyának az erkélye éppen egyenlő magas vonalban
 2937 XIV   |                  nekitámasztá a lábtót az erkélynek, s maga felmászva rajta,
 2938 I     |          sajátságos alakú, suta épülethez érkezék vele, melynek elfordult
 2939 XV    |            ábrándos jelenetet Kampós uram érkezése szakítá félbe, ki nem találva
 2940 XVIII |                  imádói már lesik a posta érkezését mindennap, s készen tartják
 2941 XVIII |              gyorskocsi csengős fogatának érkezési zaja alig csalt ki valakit
 2942 XV    |                sem vette senki a vendégek érkeztét, az ispánon kívül, kinek
 2943 IX    |                 Bécsbe.~Straff szállására érkezve, még más régi ismerősre
 2944 XV    |                  maradok, nem jutok-e egy erkölcsi értékbe azzal a Karaib-szigeti
 2945 II    |                 Ádám úr.~Rettenetes, hová erkölcstelenedik a magyar nép a nyomás alatt!
 2946 IX    |                    de amit elébb meg kell érlelnem. Most hagyjon magamra, s
 2947 XIV   |                    A hajnalhasadásnál egy érmentéhez érve, nehány pillanatra
 2948 I     |                Garanvölgyi úr konvinkálva érné magát.~– Uram. Ön nagy ember.
 2949 XV    |                törne ki, ha hozzá kellene érnem. Nincs ahhoz fogható utálatos
 2950 VII   |                   Látja ön ezt a gömbölyű ernyőfödelet? Most ki van húzva.~– Igenis.~–
 2951 XIV   |                   most már a kocsiderékig érő pocséta az úton felvett
 2952 XIV   |              vezetik, hogy egészen másutt erődít, mint ahol szükség van rá.
 2953 XV    |                embert szabadított meg egy erőfeszítéssel és egy jó ötlet által.~–
 2954 XIX   |                 dörömböljön: minél jobban erőlteti haragját, annál hamarább
 2955 IX    |                   argumentuma. S nem elég erős-e ez?~– Ki vagy? Megállj! –
 2956 IX    |              második csésze teának sokkal erősebb aromája volna.~Szerény kopogtatás
 2957 IX    |                      Ha tetszik, akár még erősebbeket is diktálhatok.~– De már
 2958 XIV   |                 melyet átszel, ha a gátak erősek, semmi veszély sem támadhat.~–
 2959 IX    |                somfordáltak, s kézcsókkal erősíték, hogy ők éppen nem okai
 2960 I     |             bizonnyal! – iparkodék buzgón erősíteni kétkedő hitét a jogok tudora.~–
 2961 XIV   |                 gátat, hiába volna minden erősítés felülről, a pilótákat a
 2962 IX    |             repülősó a háznál, alkalmazza erősítésre.~– Ah, ön nem képzeli, mennyire
 2963 XIV   |                  többinél.~– De miért nem erősítik meg inkább a zsilipeket,
 2964 III   |                  végigfutotta szerepét, s erősnek érezve magát, felkészülten
 2965 IX    |              önnek e szerződvény nyújt?~– Erőszakkal csak nem kényszerítek egy
 2966 XV    |                   a színe lehet, hogy az „erőszakos körülmények” között adatott
 2967 VII   |                leányomat az öregre akarom erőtetni feleségül?~– Oh nem, méltóságos
 2968 VII   |                   Miska, azután az előbbi erszénye tartalmát kezdte számlálgatni.
 2969 VII   |              egész vendégséget mind saját erszényéből fizeté ki a csaplárosnak,
 2970 IX    |                   azt akartam tudni, hogy érted-e már?~Erzsike vidám arca
 2971 XV    |                  nem jutok-e egy erkölcsi értékbe azzal a Karaib-szigeti indiánnal,
 2972 XV    |             üvegházakon levő ablakokat is értékesítette. Mikor Kampós legutoljára
 2973 IX    |                 is.~– És most vége minden értekezésnek; velem nem lehet többet
 2974 I     |                 hihesse, miszerint ezt az értekezést még stációnként folytatni
 2975 V     |                 Másnap ismét így folyt az értekezlet, azzal a lényeges változtatással,
 2976 V     |                 lehet a peres ügyekről is értekezni.~Legkivált alkalmas idő
 2977 I     |           komfortábelebb volna a szobában értekeznünk.~– Tessék elhinni, hogy
 2978 I     |                helyett a nagyon devalvált értékű bőrrel szolgálván a gazdának.~
 2979 V     |             Igenis tudok felőlük – felelt értelmesen és vigyázva. – Gyanítom,
 2980 VI    |                  Nemigen lehet kivenni az értelmét, hogy gyermekvers-e, vagy
 2981 V     |              praedicatumot igen okszerűen értelmezé így, természetesen okoskodva,
 2982 XV    |         interpellálta Aladárt, mintha nem értené a dolgot.~– Csónakod készen
 2983 IX    |                  úgy?~– Miért? Miért? Mit értenéd, ha megtudnád is? Úgy mondják
 2984 VII   |                   nagyobb ördöngösség, ha érteni lehetett volna, hogy miért
 2985 IX    |              elvállalja.~Hanem ezt rögtön értenők, ha úgy láthatnók Ankerschmidtné
 2986 VII   |               aztán menjünk.~Kampós úrnak értésére adatott, hogy nem fog ugyan
 2987 V     |            sohasem jönnek meg.~– Vajon az értesítés felment-e már a befogott
 2988 IX    |                 éppen valami pörös ügyről értesítettek, ami miatt el kell mennem
 2989 IX    |                felhívásodra: azt lelövöd; értetted?~– Igenis értettem.~– Tehát
 2990 XVIII |                   beszélni róla.~Most már érthető volt, hogy miért jött el
 2991 IX    |                tenni, ítélni és büntetni! Érti-e?!~Eliz félénken visszahúzódott,
 2992 IX    |               közbe Grisák úr. – Teljesen értjük egymást. Két nemes szív
 2993 XVIII |              börzén spekulálni csak ahhoz értő embereknek való. Dilettánsok
 2994 VII   |               hogy az őrt álló csendőr ne értse azt a nyelvet, amin Gyuszi
 2995 VII   |           pallérok a kőművesek nyelvét ne értsék.~– Ördöngös egy fickó!~Hanem
 2996 V     |                 vesztegetni, hogy színleg értsen egyet a zsiványokkal, s
 2997 IX    |                  Straff:~– Kérem, doktor, értsük meg egymást. Ön okos ember,
 2998 XIV   |                 nemsokára csónakokkal fog értük visszajönni, s azzal parancsot
 2999 XIV   |                    hogy ahol szárazföldet érünk, az ember vállára kapja,
 3000 XVII  |           szembeállt a két testvér, olyan érzékenyen tudta egymást kérni, hogy
 3001 I     |           csináljon belőle. Persze, balga érzékenykedés biz ez egy ilyen vén sastól,
 3002 IX    |                 Ülj ide mellém. Hát ilyen érzékenynek kell lenni? Hát teveled
 3003 IX    |              valódian színezve a tréfa és érzékenység szemrehányásával, hogy Ankerschmidt
 3004 II    |               Kampós úr de bizony el volt érzékenyülve, már a zsebkendőjét kezdte