185-arasz | arata-benne | bennf-const | conto-eccla | ecset-elnok | elnyi-erzek | erzel-felny | feloc-forrt | forst-hajto | hajts-hires | hirev-irata | iratb-kapva | karab-kialt | kibek-kosso | koszo-lebbe | lebeg-magas | magat-megmu | megne-mindn | mindv-nyila | nyilh-orsza | orule-prote | proza-sator | savan-szegg | szegl-tabor | tabul-teved | tevel-ugaro | ugarr-vende | venem-zongo | zordo-zuzma
bold = Main text
Fezejet grey = Comment text
3005 VI | jobb; arról fog látszani az érzelem valódisága. Ezt nagysád
3006 III | nagyon sok hajlammal bír érzelgő magasztosságra. A hadastyán
3007 VII | sem tartogatott, hogy e jó érzelmeiről ismert családnál azon gyanús
3008 VI | eszme, mily jólesik rokon érzelmekre találnom. Álnév van aláírva;
3009 III | előtt néhány órával ezelőtt. Érzem, hogy önök megvetnek engem,
3010 IX | természet megtagadta az érzés mellé a beszédet, szokták
3011 IX | gazdához.~A függetlenség édes érzete ragyogott szemeiben. Ankerschmidt
3012 XV | azon ösztönéből, mely az érző lelket a szenvedők felé
3013 XV | ismeretségünk nagyon régi keletű. Én Erzsi kisasszonynak régi lekötelezettje
3014 XV | kalapja az árpabokrétával s Erzsikéé a vadrózsabimbókkal. Garanvölgyi
3015 IX | Hermine ismét súgva szólt Erzsikéhez:~– Kérd meg atyánkat szépen,
3016 XV | volt az? – kérdezé Aladár, Erzsikére tekintve.~– Óh semmi. Tréfa –
3017 III | lenni. Egyébiránt „lojális” érzületét nyilvánossá tenni nem mulaszthatá
3018 VI | ő maga írjon szívreható esedezést annak az embernek a szabadsága
3019 XIV | azt a felborulás minden esélyével.~Ankerschmidt arca e szóra
3020 XIV | kivonatban iparkodott a nap eseményeit előadni, azalatt a két csónak
3021 IX | új bizalmat merítettek az események folyamatához, s siettek
3022 VII | leend később kiderülendő eseményekkel, a palackok hivatalosan
3023 VIII | igazi okot, mely e sajnos eseményt előidézte; kimondjam?~–
3024 XVII | károsultak, testen, lelkén meg az esernyőjén kívül semmije a földön;
3025 IX | tudnia minden egyes szalonka esetének történetét, mit a leányka,
3026 IX | amit csak szükséges árverés esetére bízott rá védence; ha eszünkbe
3027 II | el is felejtette az egész esetet. Azt gondolta, valami ég
3028 IX | is el lehet kegyednek ez esetnél veszíteni. – Kérem, ne szakítson
3029 VIII | másnak bemutatni, mint az eskető papnak. Ezt ne tessék elfelejteni
3030 XIV | a naptár minden szemeire esküdve bizonyító Kampós uram; oly
3031 VII | tette tenyerét, s ujjait esküre emelve, valami retteneteset
3032 IX | csakugyan ő volt, hát nagyot esküszik a kalendárium minden szent
3033 III | s égre emelt szivarral esküvék, hogy ő nem alakoskodik,
3034 IX | állítá, kinél a mondott szó esküvel egyenértékű, hogy de már
3035 VIII | mondanivalókat.~Hogy az esküvésnek még ma éjjel kell megtörténnie
3036 VIII | türelmetlennek lenni, mint annak, aki esküvőre készül.~Jaj, de azalatt
3037 I | szobájában, néha átrándul az esmerőseihez, nagyokat iszik, ha rossz
3038 II | ha majd egyszer tudtára esnék, hogy ki volt az, akinek
3039 XVIII | gyorskocsira, nem lát egyebet, mint esőcsapkodta ablakot, s azon keresztül
3040 IX | Hubertre, ki oly bosszúálló; az esőre, amire semmi szükség, s
3041 XIV | rőzseemelgetéstől, kalapja formátlan az esőtől, s hangja rekedt a kiabálástól.~
3042 IX | egyik rabságból a másikba ne essél. Nem tanácsolom, hogy a
3043 III | Quelle heure est-il? Il est midi!”~– Eliz! – rikolta
3044 III | fait froid. Quelle heure est-il? Il est midi!”~– Eliz! –
3045 XIV | világosabban rajzolódtak az estderűnél. Nemsokára az is kivehető
3046 IX | Erzsike. – Hova indulnál estefelé? Mi nem eresztünk.~– Teringettét,
3047 I | korán beállt téli ködös estéin egy nagyon szomorú esztendőnek,
3048 VII | kocsis lovai közé vagdalt; esteledni kezdett az idő, a láthatár
3049 VI | se tudja; nem mint falusi estélyeken, hogy elébb felveszi a bundát,
3050 IX | nekem szántál, azt hagyd estére, aztán mikor az én részemre
3051 XIV | s a távol falvakból méla estharangszó tévedezett a Tiszáig; a
3052 II | rendesen végezni, hogy: „Nono, eszem én még szőlőt lágy kenyérrel!”~
3053 IX | vagyok; sőt inkább nagyon is eszemen vagyok. Mit gondol ön, doktor?
3054 XIX | megválasztják Ádám urat, egypár eszemiszom legényen kívül nincs egyéb
3055 IV | jószívű, derék, bátor és eszes, büszkeségem, gyámolom;
3056 VI | jogalap megvan hozzá: az ő eszességének köszönheti, hogy a vitalitiumképpen
3057 VII | hallani „ügyetlenségről, eszetlenségről stb.”; szerencséje, hogy
3058 IX | nem ismerni a nőírást és -észjárást.~Aladár elgondolkozott;
3059 XIV | tapasztalá, hogy nagyon jó kis eszköz ez hozzáértő kezében. A
3060 XVII | meggyőzze, utoljára tartogatott eszközhöz folyamodék: azt mondta,
3061 I | hogy „personalhaft”-ot eszközölnek ki ellene; de amikkel ő
3062 VI | fogolynak akarok kegyelmet eszközölni.~– Ah, ez igen szép, ez
3063 XIX | hogy a magyar időjárási észleletek között az rég fel van jegyezve,
3064 VII | Gyuszinak sok bámulni és észlelni valója maradt, sehogy sem
3065 IX | hogy őkörüle forognak az eszméi.~– Hiszen semmi baj sincs
3066 IX | szólt Erzsike, hogy testvére eszméinek más irányt adjon, s azzal
3067 XIII | ellenvetéseket, neki olyan kedvenc eszméje volt az. A lombos fűzfák
3068 Uto | valóság.~Az egésznek az eszméjét egy nevezetes ötlet adta.~
3069 XV | eleget tudott már.~E hír új eszméket öntött szívébe. Nem a birtok
3070 IX | elájult, még most sem bírták eszméletre hozni.~A postaállomáson
3071 II | odáig eljutott, addig nem eszmélt a makrokozmosz tárgyaira.
3072 IX | felkeresi, boldog utána, kitől eszmélve irtózik, kire gondolni fél.
3073 IX | Maxenpfutsch. Van egy jó eszmém ön számára; de amit elébb
3074 VII | összehasonlító vele. Micsoda eszmeszegény, nyaktekert, legalázatosabb,
3075 Uto | dac-váráig?~Ez azonban csak az eszmét költötte; az alak, ki Ankerschmidt
3076 IX | ki mert jönni, nehogy az észrevegye szemein, hogy sokat sírt.
3077 III | könnyeit, nehogy a cselédek észrevegyenek valamit, és legyen arról
3078 III | lövellt a kétkedőre, Bogumil észrevehette, hogy itt Eliz kisasszonyra
3079 IX | sohasem lesz szabad azt észrevennie, hogy ez adott szót megtartani
3080 V | meg ilyesmit, mert amint észreveszik a közeledésüket, egyik kanász
3081 XV | oldalról is a kedvetlen észrevétel. Maga Ankerschmidt is megrestellte
3082 IX | nélkül hazamehet. Ha valami észrevétele volna, azt mondja meg; majd
3083 VII | félelmesnek tetszik.~Ez észrevételeket összevissza a missz és Hermine
3084 I | alkalmat: az emberrel legalább észreveteti, mint a köszvényes titillációk,
3085 VIII | gondoskodni fog, hogy a missz észrevétlen kimehessen és visszajöhessen
3086 VIII | szükséges missz Natalie-nak észrevétlenül eljutni a direktori lakba;
3087 XIV | ott, ami hibát a mérnök észrevett, azt ne lássa meg. Ha az
3088 II | ajtajánál még megállt, s észrevevén, hogy a jámbor férfiú szemei
3089 I | estéin egy nagyon szomorú esztendőnek, midőn egynéhány millió
3090 VII | volt az: Mind két-háromszáz esztendős dolgokról tudósítottak azok,
3091 XIX | mint minden ember, aki tíz esztendőt töltött ezen a mi földünkön.~
3092 III | hogy bár ezelőtt egynehány esztendővel a háziúr maga is aprította
3093 VII | ilyen ládát kapni ám az esztergályosnál Pesten sokat, s nem hiszem,
3094 I | autorok voltak azok; Blair esztétikája; néhány gazdászati mű s
3095 IX | esetére bízott rá védence; ha eszünkbe nem jutna, hogy néha az
3096 VII | tartá, s magát benne egészen etablírozta, e sürgős birtokháborítási
3097 VI | kedvetlenül könyökölve egy kis etazserre.~– Nagysád vendégei már
3098 II | lélek a háznál, vette az ételes kosarat, vitte a sötétben
3099 II | megtudnák! A betyárokat étellel tartani! Ahelyett, hogy
3100 IX | amiben valami van, amit ételnek hínak. Aladár pedig azt,
3101 IX | teljesítsd. Én szobámban fogok étkezni egyedül, míg atyám hazajön.
3102 VII | kutya, este meg lefeküdni étlen, mint a ló, éjfélkor megint
3103 VII | kutatni reggeltől estig, étlen-szomjan. Ez nem tréfa! Ilyen enyelgések
3104 I | senkivel.~És aki jártas az etnográfiában, az tudni fogja, hogy mikor
3105 VI | minden cseresnyét magostól ettem meg. Tehát csak iparkodjék,
3106 I | dohányozni többet. Legalább jobb étvágyam lesz.~És azzal fölviteté
3107 XV | Karaib-sziget lakójának étvágyától, ki a hozzá menekült hajótöröttet
3108 VII | hivatalos újságban s aztán Európa-szerte hirdetés, hogy ő volt az,
3109 II | megtud tőlük mindent, ami Európában történik, amit az újságok
3110 Uto | jellemalakjai.~Közel negyven éve már annak, hogy ez a regény
3111 III | embernek jó, ha többet is lát. Evégett lábhegyen is szokott járni,
3112 XV | csak kötelezettség, s aki éveinkben Magyarországon terjedelmes
3113 IV | bocsátám, ő bűnhődik, ifjúsága éveit négy fal között fonnyasztva
3114 II | helyekről tízezer pengőt húz évenkint.~Ádám úr elmosolyodott e
3115 IX | untersuchungshaftot, s hált a priccsen és evett porkolábkosztot.~Tudott
3116 XIV | Ankerschmidt-kastély romalakja, minden evezőcsapásnál jobban kitüntetve düledékeit.
3117 XIV | kellett tenni a kézből, s evezőhöz nyúlni.~– Sokkal gyorsabban
3118 XIV | azzal nyugalomba hozta az evezőlapátot, s odatartotta a kis menekvőnek.~
3119 XIV | esztendő óta. Magam, még egy evezőlegénnyel, egy hosszú kötéllel, egy
3120 XV | csakugyan útra kel, csak egy evezőlegényt visz el magával.~Garanvölgyi
3121 XIV | teteje meggörbült; minden evezőnyomás, mely közelebb hozta a tárgyat,
3122 XIV | örült nagyon, hogy egyik evezőnyomásról a másikra nem látja ezt
3123 XIV | vesztegetett több szót, nehány evezőnyomással parthoz állítá a csónakot,
3124 XIV | pillanatban felkapaszkodott az evezőre, s azután meg-meggondolt
3125 XV | fel a csónakot.~– Merre evezzünk? – kérdezé Aladár.~– A régi
3126 VII | úrfi levelei, miket minden évnegyedben ír Ádám úrnak *steinból,
3127 II | rendelkezésre állanak, órát, fésűt, evőeszközt, törülközőket biztos helyre
3128 IV | Kufsteinban ül; tizenkét évre elítélve. Ha velem marad,
3129 Uto | hogy ez az egész regény, évtizedekkel az ő születése előtt, valóban
3130 VI | fölött a doktor úr van par excellence kitüntetve, ő csaknem mindennapos
3131 I | vagyok.~– Engedelmet kérek „excellenciádtól”.~– Óh kérem; engem csak „
3132 VII | már azt csak engedjék meg excellenciátok, hogy ha valaki érdemtelenné
3133 IX | Tacitusát, midőn Kampós uram exiliumából megérkezék.~Nagy zajjal
3134 IX | Straff úr, e barátságtalan expedíció után, amint a lökés közben
3135 V | jét ezúttal ő írta be „expensnotái” közé Ankerschmidt lovag
3136 VI | ügyvédi fáradság s egyéb expenzák hozzáadásával szerelmi keresetet
3137 III | összeakad, kétségtelen az explózió!~Ezek jól összekerültek.~
3138 IX | Doktor Grisák leült és extempo fogalmazott.~– Helyesli
3139 VII | rögtön Bräuhäusel úrnak; extrapostának adatik; sietség ajánltatik.~
3140 VII | felbontogatni, megnézegetni: ha nem ez-e az, amit meg kellett találni.
3141 IX | veszedelemből szabadult ki ezáltal; ahogy a következés majd
3142 IX | hozzá képest; aki még csak ezekben végezte a kurzust, az ne
3143 XIX | után.~És szokás szerint ezekből lesz a legbuzgóbb hazafi.
3144 VIII | torzképeket előállítani. Ezekért rendesen szidást kap. Legnagyobb
3145 I | a kezét, azt tanácslom, ezekre a birkákra. A kliense ugyan
3146 VI | állhatatosan ülve marad, mint az ezeregyéjszakai kőlábú herceg.~– Ugyan késő
3147 V | hajtva maga előtt a prücskök ezereit, egyszerre valami ismerős
3148 V | uzsorása a magyar embernek, aki ezeres kamatot fizet a kölcsönadott
3149 VII | láthatlanokká tegyen, mint az ezermester japonicája.~Egyszerre csak
3150 XIV | kérem alássan. Első hónapban ezernyolcszáz forint fizetést kínáltak
3151 IX | ötezerötszázat Maxenpfutschnak, ezerötszázat apró-cseprő hitelezőknek,
3152 VIII | beleőrülve a misszbe, amit ezidáig bizonyára nem értett. Tehát
3153 I | levő fekvő vagyona van, eziránt a bitorlót meginteni, megperelni,
3154 IX | kiugratott, majd elfogott az ezredem közepén.~– Hogyan? Ön lett
3155 VI | át; mindenben részt vett, ezredes is lett a magyaroknál; ebből
3156 III | maradt előtte.)~– Micsoda ezrednél szolgált ön? – kérdé a lovag
3157 II | eddig az ő meggyőződésében ezüstöt képviselt, az ezentúl csak
3158 VIII | utána. Aztán a missz egy ezüsttallért nyomott a markomba, amilyen
3159 II | kihúzott belőle tíz darab ezüsttel, arannyal cifrázott öt forintos
3160 II | és méltánylatot keresve.~„Ezúttali” neve volt Marczián Richárd.
3161 IV | kell neki, miért nem írják „f”–fel.~Ankerschmidt látva,
3162 XIV | ladikot, mely egy darab fából vájt lélekvesztő volt.~–
3163 V | csatlakozni, ahová pedig a fácányos kerülőit mind elhajtották.~
3164 I | bilaterale: do, ut des, facin, ut facias. Méltóztatik emlékezni,
3165 I | összehasonlíttatni mindjárt in facie foci, ahol in flagranti „
3166 I | bilaterale: do, ut des, facin, ut facias. Méltóztatik
3167 III | megette úgy, még citromot is facsart rá.~– Szegény ifjú! – sóhajtott
3168 I | felett. – S ha mégis via facti elfoglalná azt tőlem a Ritter
3169 XIV | alkotmány” volt az: egyetlen faderékból vájt csónak, egy csáklyával,
3170 II | kényelmetlenül érzé magát e faggatásra.~– Aztán szarvasbőr topány?
3171 XV | szüntelen azzal a szarkazmussal faggatta, hogy „Mikor indul már a
3172 XVII | egymást keresztkérdésekkel faggatták: hogyan volt ez, hogy történt
3173 VII | vitte a generozitást, hogy fagylaltot is parancsolt, de ami szerencséjére
3174 XIX | s lombnak nézik a fán a fagyöngyöt, pedig lép lesz abból, melyen
3175 VII | hozzá. – Hadd álljon addig a fagyon a sok nagyságos úr.~Mikucsek
3176 XIX | köde ült minden kedélyen, fagyva volt minden reménység, korán
3177 XIV | hogyan kell a tutajt a fahengereken a vízre ereszteni, s azután
3178 III | Horatius Cocles, egyedül egy fahídon, mely a mély Hernádon átvezetett;
3179 XIV | az ki a vízből; legszélső fái már a vízben áztatták lábaikat.~
3180 I | ellenállásnak”.~A mindent „laisser faire” következtében majd a hámos
3181 IX | biztatás, mint a beteg lónak. Faites vos jeux, messieurs!~– Kérek
3182 VII | hiszem, hogy ennek a puszta fájáért fáradtak volna ide.~Ez bizony
3183 V | hozta Angliából, yorkshire-i fajból. Azóta felszaporodtak vagy
3184 VIII | megosztani egy szeretett férj fájdalmait, szenvedéseit! Ez a legdicsőbb
3185 VIII | kegyedé.~– Oh nagyon! – szólt fájdalmasan elforgatott szemekkel s
3186 XVIII | Hisz, ki érezhetné annak fájdalmát, ki családja legkedvesebb
3187 III | meggátolni. A visszafojtott fájdalom érzetével vevé kalapját,
3188 IX | összpontosult mindaz, amit fájdalomban, szégyenben és megbosszulhatlan
3189 IX | midőn az ehelyett bénító fájdalommal hajtá homlokát tenyerébe,
3190 I | tán most mi is „román” fajnak passzírozhatnánk, s hogy
3191 II | azt soha, kivált falun.~– Fájt szegénynek nagyon a lába
3192 VII | emberséges csendőrkáplár ajkairól fakadának, kinek feladata volt Kampós
3193 IX | No, de azért csak ne fakadj ríva! Hiszen nem téged vert.~–
3194 IX | létére nem szégyenlett sírva fakadni, s dugta mindenfelé a puskáját,
3195 XV | amint szívéből eredetileg fakadt.~– Itt maradok hát egy hónapig –
3196 I | papír is volt és egy nagy fakalamáris, melybe szárnyig bele volt
3197 XIV | tovább, elébb hold-, aztán fáklyafénynél.~– Mi sem hittük volna,
3198 XVIII | tűzkígyóként úszott tova a fáklyás csónak, énekes hajósaival;
3199 XIV | dűlt ablakok, a szétvált falak repedéseit lehete látni;
3200 XIV | félrement minden boltozat. S a falakon akkora repedések támadtak,
3201 II | honfitól megsajnáltátok a falat kenyért, s kaput zártatok
3202 IX | lett légyen akármi, a végső falatig el szokta költeni, s miután
3203 VII | aki csak néz és néz, és falatozik hozzá, anélkül hogy a dolgozóktól
3204 VII | kulacsból iszogatott, s falatozott paprikás szalonnát a szűre
3205 VIII | egy csengettyűhúzó van a falba alkalmazva, mely a cselédszobába
3206 VIII | susogá Vendelin úr, ki a falhoz lapulva állt, s karját nyújtó
3207 III | Hajfürteit, nyakkendőjét egy fali tükörből rendbeigazítva,
3208 V | yorkshire-i sertését ellopták a fallal körülkerített udvarból.~–
3209 VII | jött a szobák padlója, azt falmentében szálanként nagy műértelemmel
3210 XIV | lepte téren. Az ősi vert falnak most tűnt ki a haszna; olyan
3211 VII | azt se kérdik tőle, hogy falt-e már valamit. Egész nap szaladni,
3212 IX | hetivásárokhoz, ott lelt mindjárt a falujából való embert, azzal megalkudott,
3213 III | kastélyom volt és tizenkét falum. Az mind elveszett; de mi
3214 XIV | mondja, hogy árvíz lesz a falunkban, hát akkor az lesz; mert
3215 IX | alatt beszaladgálta az egész falut, s nem nyugodott meg addig,
3216 IX | hírnök kérdezősködött a másik faluvégi kastélyból, ha itthon lesz-e
3217 V | úr egyre járta a szomszéd falvakat a munkásokért, és minden
3218 XIV | Azok a legközelebb eső falvakba vannak rendelve, mikhez
3219 XIV | volna hova?~– Mit tudnak B*falváról? – tudakozódék aggodalomteljesen
3220 XV | erősíté a kasznár úr. – Egész famíliája a kenyerünkön osztozik;
3221 XIX | tavasznak, s lombnak nézik a fán a fagyöngyöt, pedig lép
3222 II | nekivetette a hátát egy fának, szembeállt velök; hetet
3223 IX | ismét haragosan duzzogó fancsali képpé. Az jutott eszébe,
3224 IX | Natalie.~Doktor úr igen fanyar képpel fogadta.~– Kedvesem,
3225 VII | amit keresni kell? Nagy fanyarodtan nekiálltak a vizsgáló férfiak,
3226 XIV | Ankerschmidt Aladárhoz, a fanyársra szúrt szalonna zsírját csepegtetve
3227 XIV | apacsúrját, mely magasan áll ki fanyelével a vízből; – most mindez
3228 IX | semmink sincs a földön, a fára kívánkozzunk. Megélünk a
3229 XV | arra magyarázta, hogy a nap fáradalmai után nyugalomra vágyik,
3230 VII | azt kérdezné, hogy miben fáradnak; a kutatóktól azt, hogy
3231 VI | akkor nem is kell önhöz fáradnom.~– Óh kérem, de legyen szerencsém.
3232 IV | gazdasági számadások befejezésén fáradozott, midőn Ankerschmidt lovag
3233 XV | én szegény legény vagyok, fáradsággal keresem a kenyeret. Ezek
3234 II | múlva kipirult arccal, s fáradságtól elfulladt kebellel, mint
3235 XIV | őrködni. Aladár, mint a fáradtabb rész, előbb dűl le pihenni;
3236 VII | hogy ennek a puszta fájáért fáradtak volna ide.~Ez bizony igaz.~
3237 IX | toll, a festéshez ecset, a faragáshoz véső szükséges, és azt mind
3238 III | elképzelni. Az a hetyke, faragatlan táblabíró micsoda kihívó
3239 IX | képecskéket festegetni, apró faragványokat készíteni. Ön ezzel nem
3240 VII | szubalternusai ellenében is. A csinos faragványú ládikó természetesen nagymértékben
3241 I | birkákat. Egyébiránt – nem fárasztom az urat a szobámig, itt
3242 VI | nincs, mint ha valami jámbor farmernek elveszett a lábas jószága,
3243 VII | haragos vitéz lehúzta a fáról, s gallérjánál fogva bevitte
3244 V | ha úgy maradt is, mint a fárul leesett veréb; másik esztendőben
3245 XIV | a mérnököt a lekötözött fasinákon keresztül rőzsekunyhójáig,
3246 V | s felszedte kártyáit.~– Fatál; ilyen kártyákat osztani
3247 VI | lenni sokkal kegyelmesebb fátum, mint lenni azon asszonyság
3248 II | szegénylegényeknek. Jámbor bujdosó, aki fátumát kerülgeti, s úgy húzza a
3249 IX | kiálta a szemérmes hölgy, fátyolát még sűrűbbre húzva arca
3250 III | némi ábrándos mélasággal fátyolozva, s annak a gödrös álla,
3251 VI | percentet jövedelmeznek, s Jove favente 8-at is hozhatnak. Ebből „
3252 I | idézteti az embert, bízván a „favor in judice” most kedvező
3253 XIX | csak azon az egy helyen fázik.~Van aztán egy napja a télnek,
3254 IX | a füvet, s a napsugártól fázom.~– Nézd, az ibolyák már
3255 VII | verte az inát, amiben nagyon fázott volna, ha egy nagy tarka
3256 XIV | jeles jogmaxima szerint: „si fecisti, nega.” – Tudja, édes kasznár
3257 IV | mosolyogni, fejét illegetni és fecsegni, s e négy másodpercnyi komoly
3258 XIV | Szerencsére a szérűskert erős fecskerakással van kerítve, s a ház előtti
3259 XIV | a restelkedésig viszi – feddé az ifjút a lovag úr –, hogy
3260 V | szűrét félvállra vetve, feddő hangon tanítá az új földesurat
3261 IX | lágysága keresztülnézett, szólt feddőleg:~– Fiatalember, valami új
3262 XIV | hogy még a nevét sem fedezé föl a jámborok előtt, akik
3263 VI | szerencsésen a hadastyán fedezete alatt.~Ankerschmidt egy
3264 V | Straff nagyon gonosz dolgokat fedezett fel.~– S azt nem tudja senki,
3265 III | meg a lovag, csak később fedezte fel az ócska kastéllyali
3266 VII | kívül semmi titokszerű sem fedeztetett föl.~Ezután került a sor
3267 III | gazdasági épülete cseréppel fedezve; pálinkafőzője, hizlalói,
3268 IV | az egy alkalmatlan a házi fegyelemtartásban, hogy ott többnyire a nők
3269 XIV | most megint alsóbb fokozatú fegyencházi fogságba kerülni.~Már ez
3270 III | együtt; hogy hol vannak fegyverei, titkos levelezései; siessen
3271 III | legveszedelmesebb titkaikat, hol vannak fegyvereik elásva, kikkel korrespondálnak
3272 IV | mennykőbe, ez rossz. Ön fegyvereket rejteget? Mi célra?~– Tudom,
3273 IV | hazaér, én küldök önnek egy fegyverengedélyt, nálam van egypár, hivatalnokaim
3274 V | állatorvos, mindhárom fel volt fegyverezve szuronyos puskákkal, hogy
3275 IX | ellenségek vagyunk.~– Igen hosszú fegyverszünetre.~– Az igaz. Verekednünk
3276 III | egykori ismerőseit, köztük fegyvertársait is, mint ellenségeket látta
3277 IX | riadalt Gyuszitól, ki maga is fegyverviselő strázsa létére nem szégyenlett
3278 IV | támasztva, mint egyedüli fegyverzet. Most tehát újra felakasztá
3279 IX | adta! Hát éntőlem minden fehércselédet az ablakon visznek ki, nem
3280 XIII | hanem aztán mikor ott van fehéren, némán, halottan, s zárt
3281 VII | fegyverét, a csizmaszárba dugott fehérvári bicsakot elővoná, s rendületlen
3282 IX | jöttem Bécs felé, hanem Fehérvárnak. Nos, mi újság itthon?~–
3283 I | szólt az öregúr, oly együgyű fejcsóválással, hogy a doktor kezdett kétségbeesni
3284 XVII | Pál.~– Te voltál? – szólt fejcsóválva Péter, – még ez is te akarnál
3285 IV | Ankerschmidtnek megint kezdett már a fejébe tódulni a vér. – De uram,
3286 XIV | agancsai, az őzünők okos fejecskéi meg sem rebbentek az emberi
3287 XIV | irányban lehete látni ez úszó fejecskéket, amint a vizet átszelték,
3288 XV | Akkor aztán törheted a fejedet, hogy mit kezdj vele előbb:
3289 V | levagdalta ugyan az árpának a fejeit, de a repce bugáit meg éppen
3290 VI | pipereárusnőnek megparancsoltam, hogy fejékemet senkinek se mutassa meg,
3291 III | úrnőim. Csak egy szavuk, fejem legördül, hatalmukban vagyok.~
3292 VII | velem. Mennyi díj van a fejemre téve, káplár uram?~– Halva
3293 II | szépen lekapta a kalapját a fejéről, mintha éppen csak feledékenységből
3294 IV | Ankerschmidt némán inte fejével, s csak hosszú bajuszát
3295 VII | átszolgáltató, elég biztosan fejezé ki, hogy védelmezni nem
3296 III | mint ő maga, mintha azt fejezné ki vele: hogy hiszen itt
3297 IX | kíváncsiság nagyobb nála, mint a fejfájás, ez jó jelenség; hát más
3298 VI | szerelmi kötelezettség ennyi fejfájást okozott. Míg aztán a lépcsőkön
3299 IX | monda féloldalra fordított fejjel kacsintva Grisák úr. – Gondolja
3300 Uto | melyben történetem meséje fejlődik, annyira híven ecsetelni,
3301 III | örökösen konspirációkon törik a fejőket. Engemet is felszólítottak,
3302 IX | doktort mint ültették a fejős székre. A többit, amit mondott,
3303 V | pálinka, két icce bor minden fejre, reggel szalonna, kenyér,
3304 VIII | elengedék a vacsora utáni fejszámvetést. Minthogy ma jól viselte
3305 IX | fizetni. Isten neki! Veszett fejszének a nyele!~– Így ni; mármost
3306 I | ennyi szórejtvényhez. Nem fejtené meg doktor úr ezt a charádát,
3307 XVIII | kik a felső szoknyájukat a fejükre kerítették.~Legnagyobb baj
3308 II | Titkainkat kémekre bízzuk, fejünket orgyilkos kezébe hajtjuk
3309 XIV | tervvel; másnap délben, éppen feketekávé után ellátogatott Kampós
3310 VI | csak meg kellett inni a feketekávét szaporán, s igyekezni vele
3311 I | dűlni, ott hagyom a romjait feketülni.~Doktor Grisák most kezdte
3312 IX | kellett azt várni, nehezen fékezhető türelemmel.~Úgy járt azután
3313 IX | alszol.~– Jaj. Az a missz fekhelye.~– Csitt! Ki kérdte? Nappal
3314 VII | vijjogva riadt szét ősi fekhelyéből, s vaktában iramodott holt
3315 VII | ott ülök melletted, hideg fekhelyed előtt, s láncod egyik végét
3316 XIV | Ankerschmidt, Aladár elhagyott fekhelyére leheveredve. – Tudott ön
3317 IX | akkor Aladár is leszállt a fekhelyéről.~– Parancsára állok.~– Jól
3318 XIII | választotta ki leánya örök fekhelyét, ahol a fűzfák úgy szeretnek
3319 XIV | első kiáltásra felriadt fektéből, s amint szemeit felnyitotta:
3320 IV | sárkányát megpróbálgatá, arcához fektette, ha ismerik-e még egymást,
3321 XVIII | fognak vissza. Akár le se feküdjenek addig.~A leveleken kívül
3322 XVIII | mutató víztükör fenekén feküdni s egyike lenni azon bolygó
3323 VIII | te ostoba, én még le sem feküdtem.~– Én sem, de azért reggeledik.~–
3324 IX | látta Ankerschmidt lovag fekünni betegen, eszméletlenül,
3325 XIV | mégpedig hivatalosan. Íme, itt feküsznek a partra kihúzott pilóták,
3326 IX | ott virradt meg a küszöbön fekve.~– Ejnye, az akasztófáravaló!~–
3327 IX | ön, uram – szólt az ágyon fekvőhöz, odasietve hozzá, s megfogva
3328 VII | hivatalos motozás történt. A feladás a te munkád volt. Én feladóval
3329 VII | motozás történt, úgy azt feladásnak kellett megelőznie. Feladó
3330 IX | hogy tisztábban felfoghassa feladatát; s aznap aztán késő estig
3331 VII | feladásnak kellett megelőznie. Feladó pedig csak egy ember lehetett:
3332 VII | feladás a te munkád volt. Én feladóval egy házban nem lakom. Jobbra
3333 III | az orrát, azután messzire felágaskodva szemöldökeivel, elkezdé
3334 IX | Maxenpfutsch úrral, erre aztán akár felakasszák önt.~Straff úr olyan hidegvérrel
3335 IV | fegyverzet. Most tehát újra felakasztá régi helyére a becses útitársat,
3336 III | üldözésétől. (Megint kanál leves.) Feláldoztam mindenemet. Végre életemet
3337 VII | vagyok! – szólt a kondás felállva egész magasságában a lócáról.
3338 VI | magatoknak azzal, ifjú, felbodorított hajú polgártársak, mintha
3339 II | körszakálla sima állát felbodorítva sövényzi körül, arca piros,
3340 VII | egyik levelet a másik után felbontogatni, megnézegetni: ha nem ez-e
3341 IX | Erzsike eléje mutatta a felbontott sürgönyt, s csak ennyit
3342 VI | contumaciam semmiseknek és felbontottaknak nyilatkoztatnak.”~– Lehető
3343 V | pecsét alatti válasz, melyet felbontván, nagy megnyugtatására olvasá
3344 XIV | erősen szerencséltetve azt a felborulás minden esélyével.~Ankerschmidt
3345 XIV | kulcsárnak szólít – mondá felcihelődve Kampós uram, s még egyszer
3346 V | Itt a kezem rá.~A kondás felcsapott Maxenpfutschnak, aztán vette
3347 IX | hogy az ügyvéd szobájában felcsapta kalapját a fejére; maga
3348 VII | bal szemét, hogy mindjárt feldagadt a képe; a zsebkendőjével
3349 IX | beleszúrni a villáját, hogy feldarabolja. Felkelt tehát a causeuse-ről,
3350 VII | összecsatoltatni; csupán arra kérve feldíszítőjét, hogy majd aztán, mikor
3351 V | a súlykereket, az aztán feldobta őt a levegőbe, mint egy
3352 IX | egyszerre valaki félöröm, féldüh hangján az őgyelgőre, s
3353 IX | írásba adja, miszerint kész felében kiegyezni a váltó követeléseire
3354 V | hogy Ankerschmidt lovag nem feledékeny ember.~Csak, mikor már minden
3355 II | fejéről, mintha éppen csak feledékenységből maradt volna az fenn.~–
3356 XVI | percben átjöhet hozzánk.~– Feledi ön, hogy nekem fogadásom
3357 XIII | halottan, s zárt ajka szól: „feledj hát!”, akkor nehéz azt elviselni.~
3358 XV | képez a nagy világban, s feledteti, hogy micsoda szerencsétlen
3359 XV | valaha nyitva legyen előtte feledve.~A másik percben már észrevette
3360 III | mely rossz benyomást hamar felejt, a jót sokáig tartogatja.~
3361 IX | szerezni.~– De nini! Majd el is felejtem. Egy levelet is hoztam a
3362 II | Ádám úrhoz.~Az már el is felejtette az egész esetet. Azt gondolta,
3363 VIII | őt a nagy tervezésben ott felejtették a zongora mellett, s ő már
3364 VIII | foglaljon helyet. Már el is felejtettük, hogy aludtunk, olyan régen
3365 II | vallomást.~– Ő az, ő az, a mi felejthetetlen Petőfi Sándorunk…~Ádám úr
3366 VII | volt:~– „Kedves, szeretett, felejthetlen fiam! Mire te ismét meglátod
3367 IX | haragszik rám többé, de nem felejthette ő azt, valamint én nem bocsáthattam
3368 I | teszi.~– De aztán el ne felejtse!~Alig is múlt el két nap,
3369 XVI | nélkülünk. Mi itten az érdekelt felek nélkül határozunk. Helyes-e
3370 XVIII | feltört levél igazolá a félelem alaposságát. Grisák is szépen
3371 XVIII | német szöveggel.~A táblabíró felelete masszakrírozó volt. Németül
3372 IV | nagyot ütve maga elé. – Ilyen feleleteket adogasson ön másnak, ne
3373 IX | csak testvérének küldé a feleletet.~– Azért, mert addig, amíg
3374 I | idézhetné! – sietett a kész felelettel doktor Grisák. – Beperelhetné
3375 XVII | bűnt, az volt kölcsönösen a feleletük, hogy a másik testvér saját
3376 IV | vette Garanvölgyi arcát: mit felelhet erre?~Az pedig egy kvékerhez
3377 VIII | ha kérdelek?~– Hát mit felelhetnék én arra, hogy mit izent
3378 VII | hogy vállat vonítson s azt felelje:~– Biz én nem tudom; tessék
3379 VII | ez arcnak. Nekem valóban félelmesnek tetszik.~Ez észrevételeket
3380 IX | ilyen benevolizálásra azt felelné, hogy „a biz én voltam”,
3381 XVI | patetikus arccal készült felelni, amit Garanvölgyi nem állhatott
3382 IX | kisasszony viszonyáért fogja őket felelőssé tenni méltóságod.~– No,
3383 I | szabadon bocsátani nagy felelősséggel járó helyzet; – amely észrevételt
3384 VIII | az állásban.~– Mért nem felelsz, ha kérdelek?~– Hát mit
3385 VIII | kérdeztem, hová parancsolja: ő felelte, be a városba. A városban
3386 IX | oltalma alá.~Őrangyal úr felemelé a hölgyet, s igen szépen
3387 VII | valaki a függönyt annyira felemelheti, hogy a nyíláson át megláthassa,
3388 V | azt a rettenetességet is felemlegeté, hogy kiíratja a dolgot
3389 IX | soha.~– Nézd, éppen itt jő felénk, látod, hogy mosolyog rád,
3390 XVI | birtokomba bocsátá, én ezt fogom felépíttetni, új tetőt rá, új pallókat,
3391 II | a túlsó faluvégen.~Hamar felépült, látszik, hogy építője könnyen
3392 IX | barátom. Az éjjel meghalt a feleségem. Agyiő negyvenezer forint.
3393 IX | valaha megházasodom, s a feleségemet mégiscsak inkább vihetem
3394 IX | kényszerítek egy nőt arra, hogy feleségemmé legyen?~– De a vagyonra
3395 IX | börtönébe nem parancsolják a feleséget a férje oldalához. Hát jön-e
3396 XV | hogy nem tudott másutt feleségre szert tenni, mint egy puszta
3397 I | az hadd jöjjön – ő nem felesel többet senkivel.~És aki
3398 V | parasztnak.~Attól azonban felesleges volt tartania, hogy még
3399 I | férfiút, ki is nem látta feleslegesnek megjegyezni, hogy az ilyen
3400 XIV | délre jár, a jegenyés erdő feleút, s már közel látszik; ha
3401 XV | csónakra ül, és ha lehet, felevez Tiszadobig, ahol a romlás
3402 XIX | kalapján, kabátján viselte, s felfalta az embereket, akik kétségbe
3403 IX | őket, ha ilyen messze útra felfáradnának azért, hogy félóráig idegen
3404 VI | megcáfoltatik az empíria konkrét felfedezései által.~Óh igenis: tudnak
3405 VII | lesz több oldalra. Ilyen felfedezésekért sokat adhatnak a „kommittens”-
3406 II | mentsvár, azt jelenleg még felfedeznem a legsötétebb árulás, a
3407 I | lehetne valami formahibát felfedezni abban az okmányban – szólt
3408 III | ön saját keblén táplált, felfedezte, hogy ön összeesküvést tervez
3409 VII | szerencse-e, hogy e kabale felfedeztetett; hogy e kedélyes rémledezés
3410 II | elkezdé bekecse bélését azzal felfejtegetni: oda bevarrva viselte a
3411 IX | adatott néki, hogy tisztábban felfoghassa feladatát; s aznap aztán
3412 III | mulasztást.~Annyit világosan felfogott Richárd úr, hogy itt a megkezdett
3413 XIV | lélekvesztővel bánni, s ha felfordítja, akkor aztán mind itt rekedtünk.
3414 VII | csepp sincsen benne.~S a felfordított kulacsból csakugyan cseppenve
3415 VII | s akkor fenekét beütve felfordították, hogy a víz egyszerre szétömöljön.
3416 V | vadászkalapja helyett egy tökéletes felgyűrt karimájú kanászkalapot vett
3417 IV | levetve felső öltönyét s felgyűrve ingujjait, tartott hozzá
3418 XVII | A gyilkos, kinek a kocsi felhágóján kellett tenni a lövést,
3419 XIV | s amint az új töltésre felhágott, kénytelen volt elismerni,
3420 VIII | fog a világított ablakra felhajíttatni.~A kavicskoppanás nemsokára
3421 XIV | sietnem kell még a tanyákról felhajtatni a birkákat a majorsági udvarra.~–
3422 XVIII | hangját, mintha a távolról felhangzó kvartettből felismerné;
3423 II | sajnálta tőle, hanem panaszosan felhányta neki magában azokat a keserves
3424 III | ezt ön ellen nem fogják felhasználni; de majd máskor olyanok
3425 XV | tenger van; és ha én mégis felhasználom ezt a szomorú helyzetet
3426 V | menne közéjük, akitől nem félhetnek, ha büntetés nélkül megszabadulhatnának,
3427 VII | meggyalázza!~– No uram, felhevült állapotban mégis ne tegyen
3428 V | padról, odaugrott az alkudozó félhez, megkapta a mándli gallérját,
3429 IX | erőszakoskodik, vagy nem ügyel felhívásodra: azt lelövöd; értetted?~–
3430 XVII | gyilkosnak lenni.~A törvényszék felhívatá a két urat, kik éppen nem
3431 IX | utolsó könnycseppeken, mint felhőből a szivárvány.~– No hát most
3432 XVIII | menekülhetett többé.~Künn a felhők felszakadtak, szép, tiszta
3433 IX | némely olyan tényeket is felhozni, amik önt a törvény előtt
3434 IX | mit kellene védelmükre felhoznom. Csak annyit tudok, hogy
3435 VI | inggallérát oly magasra felhúzza, hogy egészen elrejthesse
3436 V | gondolnak azok odabent? Feliben marad minden munka. Több
3437 IX | szükség.~Az ajtónyitásra a felindult leányka keserve a düh indulatába
3438 XV | ereklyéi álltak: egypár magyar feliratú bankó anno elmúlt jó időből,
3439 V | anélkül, hogy a százötvenet felírná.~– No, no; kár a kilenceket
3440 IX | nézve lapidár betűkkel van felírva ajtajára: itthon található
3441 XVIII | távolról felhangzó kvartettből felismerné; most is képzelte őt maga
3442 IX | postai levél közt a kedély felizgatása műtételében. Egy rejtélyes
3443 VII | nehezebbé teheti, vagy eláruljam feljajdulásommal, hogy én vagyok benned százszorosan
3444 IX | vérszemet kapott, s ismét feljebb csigázta követeléseit; most
3445 IV | Katonaságnál tanultam, hogy a feljebbvalónak az alattvaló szót fogadjon.~–
3446 VII | oldalzsebébe dugni minden feljegyezhető adat nélkül; míg Bräuhäusel
3447 II | tartani! Ahelyett, hogy feljelentenék őket a kerületi biztosnak.~
3448 V | mindjárt ment e Jób-hírt feljelenteni Ankerschmidtnek.~Ankerschmidt
3449 VII | uram. Gondolja meg…~– Ne féljenek olyan nagyon. Nem verem
3450 IX | lemenni. S addig nem engedi feljönni a lépcsőn, míg ki nem engesztelte.~
3451 IX | független élet, barátom; majd ha feljössz Pestre, milyen jól mulatunk.
3452 XIV | tőzegben; a hajnalcsillag is feljött már az égre, mire Ankerschmidt
3453 III | miután sem feláldozni, sem felkanalazni való nem maradt előtte.)~–
3454 VII | túlbugyborékolván, Szemes Miska felkapá azt, s olyat húzott belőle,
3455 V | ismerős hang szólítja meg.~Felkapja a fejét; s íme Kampós uramat
3456 XIV | mind a két férfi hirtelen felkapta puskáit, s a töltésen a
3457 XV | vágyik, azért jelt adott a felkelésre, amit mindenki búcsúvételre
3458 IX | Ankerschmidt rászánta magát, hogy felkeljen a pamlagról. Erzsike átölelte
3459 IX | Uram! – szólt dr. Grisák felkelve székéről s meghajtva magát
3460 IX | szívdobogásáról panaszkodni, akkor felkerekedett Aladár; szívélyesen tanácsolta
3461 IX | Natalie, ha tisztelettel felkérem, hogy szobámat ezentúl kerülje
3462 IX | gyűlöl, utánamegy lelkével, felkeresi, boldog utána, kitől eszmélve
3463 I | hallgatni fogok, mert azok felkeresik az embert legcsendesebb
3464 VI | Pajtaynét kell minél elébb felkeresni. Az ugyan csak teára várja
3465 XV | s azután Aladár is csak felkereste nagybátyját, s a csengettyű
3466 I | valami szomszédi szívességre felkérjem.~Most volt még csak a sor
3467 I | fátumáról, s úgy mellesleg felkérte, hogy ha be talál vetődni
3468 III | s erősnek érezve magát, felkészülten rontott át a delnők szobájába,
3469 II | subscus” nem lesz; akként vala felkészülve, hogy szükség esetében azonnal
3470 VII | mint a ló, éjfélkor megint felkiabáltatni, mint a bagoly!~Ez érzékeny
3471 I | Ezer villám! (Az utóbbi felkiáltás már nem volt a nevetés folytatása;
3472 IX | Doktor úr e tragédiába való felkiáltásra elnevette magát.~– Ah, dehogy!
3473 IX | homlokán hiányzanak a ráncok felkiáltójelei és komoly pauzái, szemei
3474 IX | betűkkel, hogy „sürgős”, három felkiáltójellel. – No Aladár úrnak csak
3475 V | disznóőr a törvényszék elé felkísértessék vallatás végett.~– Óh, ezek
3476 XIV | pihenni; amint a hold lemegy, felkölti Ankerschmidt, s azután reggelig
3477 XIV | szekérderékban alvó kocsisát felköltötte, még a töltésen dolgozó
3478 IX | haragudnia, mert hiszen a felköltőnek csakugyan igaza van: „itt
3479 II | mint két paragrafusfark, felkunkorítva, körszakálla sima állát
3480 IX | egyenesen toronyirányban haza: fellármázta a cselédséget, hogy „jön
3481 XVIII | mai fiatalság mesterkélt fellengzését; rettegek, ha az a szegény
3482 VI | Ha rólam valami nyilvános fellépés elárulna e kérdésben valamit,
3483 VII | meg azt gondolta ki, hogy felmászik egy gesztenyefára s onnan
3484 XV | kapaszkodott át, s onnan lassan felmászott a habzó muszlinon, fel egész
3485 XIV | lábtót az erkélynek, s maga felmászva rajta, belépett az ingadozó
3486 V | szitkozódott, fenyegetőzött, hogy felmegy a minisztériumhoz, sőt még
3487 VI | aláírja, s aztán együtt felmegyünk Bécsbe. Én személyesen elkísérem
3488 V | meg.~– Vajon az értesítés felment-e már a befogott Garanvölgyi
3489 XIV | ablakok, a lefordult tető felmeredő szarufái, a szétvált nyílás
3490 III | kinek halála után mintegy félmilliót kapott.~Az akkori pénzviszonyok
3491 XV | törleszd, nehogy a tőkét felmondják. Azért még egyszer, kedves
3492 I | pöriratait, betette a szekrénybe, felmondott a prókátorának. Aki ellen
3493 XIV | ingott ki a vízből, s ahol félnap előtt sárga és lilaszín
3494 IX | tudja elmondani, mintha félne, hogy különben nem hiszik
3495 IX | végiglőgérezett.~„Nincs több egy felnégyelt bankótöredékemnél, s azon
3496 III | tanulni semmit, hanem csak felnőni úgy, mint egy kis hamupepejke.
3497 VII | feltörték tehát a pecsétet, felnyiták a zárt, s feltárták a láda
3498 VII | ezt a szekrényt hazaviszi felnyitatlan, engem törvényszék elé állít,
3499 VII | törvényszék elé állít, ott felnyitják a zárt, és találnak benne
3500 VII | kíváncsiságnak engedve, felnyitná előttünk a szekrénykét,
3501 III | észrevehető nyom nélkül felnyitni.~Aki még nem tudná, hát
3502 VII | uram, egy csomó kulccsal; felnyitogatta az ajtókat, kiszellőztette
3503 VII | ászokgerendáin, azoknak fenekei felnyittattak, s belsejük hivatalosan
3504 II | a kolnának visz az út, s felnyitva annak ajtaját, ott ment
|