185-arasz | arata-benne | bennf-const | conto-eccla | ecset-elnok | elnyi-erzek | erzel-felny | feloc-forrt | forst-hajto | hajts-hires | hirev-irata | iratb-kapva | karab-kialt | kibek-kosso | koszo-lebbe | lebeg-magas | magat-megmu | megne-mindn | mindv-nyila | nyilh-orsza | orule-prote | proza-sator | savan-szegg | szegl-tabor | tabul-teved | tevel-ugaro | ugarr-vende | venem-zongo | zordo-zuzma
bold = Main text
Fezejet grey = Comment text
4506 VIII | hintóba, s aztán üresen hajts ki, kerülj le az angolkert
4507 XIV | hogy forduljon vissza, és hajtson újra a tiszai gáthoz, oda
4508 VI | asszonyokkal egy időben, hogy ez a hajuk közé kevert állatszőr valami
4509 IX | derülten ragyogók, s sötét hajzatában egy szál sem őszült meg
4510 XIV | kinek mire szüksége van; nem hal meg Magyarországon éhen
4511 VII | betűkkel egy házban nem hál: elégetni pedig nem akarta,
4512 XIV | vickándoztak a tiszai apró halacskák százai.~A vészharang zúgott
4513 XIV | kapát, s a töltés munkája halad tovább, elébb hold-, aztán
4514 IX | s aki bizonyosan nagyon háladatos lesz, ha egy ily nyugalmas
4515 VII | hivatalosan felszólíttaték, hogy haladéktalanul nyissa fel a zárt ajtókat.~
4516 XIV | vízzel, és fordult irányban haladna.~Most már figyelmesebb kezdett
4517 XIV | előtt, akik valóban oly hálaérzettel kérték azt.~– Nem restelkedésből
4518 XVII | mikor meghallotta öccse halálát s saját fölmentését, könnyezve
4519 IV | az ott közszemlére kitett halálfőt különösen előtérbe állította. –
4520 XVIII | fordított, az lesz az én halálom. A külszín, a látszat sokaknak
4521 VIII | késnek. Bizonyosan a papot halálos beteghez hívták gyóntatni,
4522 II | elkövetkezik ősszel, mint az egy halálról. Azzal szokta rendesen végezni,
4523 XVII | kimondhatta rá minden bíró a halált.~Azonban ugyanakkor, ugyanazon
4524 III | kanál leves.) Nem féltem a haláltól, nem rokonaim üldözésétől. (
4525 IX | hogy soha egy fillért, ha a haláltul válthatnám meg őket, nem
4526 XVIII | leend engemet megmenteni. Hálámra számolhat. Sokszor gondoltam
4527 XV | összemorzsoltatásra szánt halandót? Lehetséges-e, hogy ily
4528 XVII | lett belőle, azután apró halastavacskák itt-amott a termőföldek
4529 XIV | távolból, míg a part mentében halászcsónakok vontatják a kivetett háló
4530 XIV | ha vízbe haló lakosokat halászgatunk ki.~– De ön minden dereglyét
4531 IX | fáradságos.~– Az biz a. Többnyire halászgunyhókban meg deszkabódékban kell
4532 VI | már aztán könnyű dolog a hálatartozásból, ügyvédi fáradság s egyéb
4533 VI | azt eladhatta. Ezért neki hálával tartozik. Egy életrevaló
4534 VII | Natalie ott maradt. Arca még halaványabb volt, mint egyébkor, elkékült
4535 VIII | elébb való kötelessége a haldoklókat kielégíteni, mint a házasulandókat.~
4536 IX | hang, amivel kiejté, s az a halfark alakú kézmozdulat, amivel
4537 III | a feltámadt lengyeleket Halicsban, hanem azért a házába menekültet,
4538 III | önök előtt tovább. Inkább haljak meg.~E szavaknál elszántan
4539 XIV | édesanya, a föld szívét hallaná dobogni.~– Éppen csak a
4540 XIV | tetszik, mintha harangszót hallanék a távolból.~– Csak a füle
4541 III | beszél, azt nekem nem szabad hallanom. Ezt a témát ne hozza többet
4542 VIII | Vendelin úr e szép történet hallása után csak úgy esett be ajtóstul
4543 II | Eszerint őtet az az ember hallatlanul bolonddá tartotta! Ő minden
4544 III | nem szabad denunciációnak hallatni magát!~A „praesumtiv” Marczián
4545 III | valami olyan csettenést hallatott nyelvecskéjével, mint mikor
4546 VIII | léptek sokáig nem akartak hallatszani, s azt képzelheti mindenki,
4547 IX | volna.~Szerény kopogtatás hallatszott. „Szabad!” Ki lép be oly
4548 XIV | azt a sajátszerű cincogást hallatta, ami olyan, mintha titkos
4549 IX | arcomat lásd, azt a hangomat halld, amitől irtózol: elő ne
4550 I | Persze furcsa, de csak hallgassa tovább; az még furcsább,
4551 III | hímzése keresztöltéseit, egy hallgatási perc szünete alatt alkalmat
4552 IV | négy másodpercig oly mély hallgatást idézett elő, melyben a légydongás
4553 Uto | egyházfejedelmek, mint jóakaró hallgatók, s a honszeretet és szabadság
4554 VIII | lehetetlenné legyen minden hallgatózás. Engedelmeskedék.~Maxenpfutsch
4555 II | önfeláldozásába került, ha nem hallgatózik-e valaki, s azután száját
4556 VI | egy óhajtott asszonyi hang hallhatásaért.~A lovag csak kavargatta
4557 XV | saját szájából autentice hallhatja egy hős kalandját.~– Hát
4558 IX | megszökött – rebegé alig hallhatóan.~Doktor Grisák azt várta,
4559 IX | ember.~Ankerschmidt még hallhatta az ajtókon keresztül. A
4560 XV | hogy mellesleg a többiek is hallhatták, hogy holnap reggel csakugyan
4561 XIV | Szomszédjában lakunk, hajnal óta halljuk a harangszót, de oly hirtelen
4562 VII | mégpedig ökölre fogva.~– Hallod-e te – ember! Tegnap Garanvölgyi
4563 XIV | kezét.~– Uram, most jól hallom a harangszót. Ez vészharang.
4564 IX | adtam szavamat.~– Ki tudja, hallotta-e? Aztán kipótolhatod holnapután.~–
4565 VIII | Mi történhetett itt? Nem hallottad a hangját annak a személynek?~–
4566 Uto | Még élnek többen, akik hallották tőle ezen erős mondást:
4567 VII | köszöntve a kulacsot.~– Hallották-e kegyelmetek Szemes Miskának
4568 II | s jól mérlegre vetvén a hallottakat, miután azt, amit Ádám úr
4569 XV | Kampós úr, nagyon rajtaesve a hallottakon. (Dehogy, nem – gondolá
4570 V | csürhét.~– Hej, öcsém. Mit hallottál felőle? Nem lopták-e még „
4571 VI | egyéniséget, kit már egyszer hallottunk említtetni.~Már most tehát
4572 IV | itt fogom találni! Ez a hallucináció tartott legtovább; de el
4573 VI | lajstromát, a divatképek halmazával rakja körül magát; mert
4574 IV | akiket jótéteményekkel halmoztam el; megcsaltak, kivertek
4575 IX | hogy még ma sem fog otthon hálni. Pedig már az elmúlt két
4576 XIV | tehetünk jobbat, mint ha vízbe haló lakosokat halászgatunk ki.~–
4577 XIV | halászcsónakok vontatják a kivetett háló apacsúrját, mely magasan
4578 IX | óra, és ő még papucsban és hálóköntösben. A segédek azóta kifáradtak
4579 IX | szobában hagyva, becsukta hálószobája ajtaját, s leült, atyjának
4580 VII | nyíláson kifelé, hátrahagyva halottait és sebesülteit, és menekülve
4581 XIII | akarnák hagyni ezt a hazát, a halottak visszatartanák őket!~ ~
4582 II | a csata után a szászok a halottakat eltemetni. Ő hirtelen lehúzta
4583 I | ha az élők nem segítik, a halottakhoz fordul. Ki tudja, ha latinnal
4584 XIII | ott van fehéren, némán, halottan, s zárt ajka szól: „feledj
4585 XIII | mindazoknak a neveit, kik a halottat meglátogatták, s albumot
4586 XIII | levelű fák susognak az ő halottja fölött, amik a régen alvók
4587 VIII | el is temethette volna a halottját a tisztelendő úr, amíg azok
4588 II | kettétörött a kardja. Akkor halottnak tettette magát, s nem bántották
4589 XIII | bennünket idekötve, mely halottunkat takarja; ez a göröngy avatja
4590 XVIII | hársfák között, benne egy halovány hölgy ül, ki tegnap érkezett
4591 IX | az untersuchungshaftot, s hált a priccsen és evett porkolábkosztot.~
4592 IX | egy sörkocsmában a padon hálva tölté, mert pénze nincs
4593 IX | Ankerschmidt azt képzelte, hogy egy halvány, beesett arcú, megtört alakot
4594 I | faire” következtében majd a hámos lovait egzekválták, majd
4595 IX | hasonlón, s azzal legyen belőle hamu.~– De miért nem akarja kegyed
4596 III | felnőni úgy, mint egy kis hamupepejke. Ez minden kis leánynak
4597 IX | mindig fenyíték alatt tartott hamupepejkének kell könyörögni, hogy legyen
4598 III | hetvenmillió bankjegy vált hamuvá vagy ereklyévé; sok ember
4599 XIII | ellepi a víz, s a drága hamvakat el fogná seperni.~Ankerschmidt
4600 XIV | lélegzetében tehetlen kiáltások hangai töredeztek.~Aladár aggodalmas
4601 XV | jutott, s nem parancsolt hangjának hazug közönyt többé, hanem
4602 III | tornyában lármaharang, aminek hangjára strategice össze kellett
4603 III | édesanyja? – kérdé érzékeny hanglejtéssel Natalie kisasszony.~– Azt
4604 III | rajta – nem a parancsolt hanglépcsőt, – hanem magát azt a veszedelmes,
4605 XIX | Ankerschmidt. – Nem szabad egy hangnak sem elcsúfítani az általános
4606 II | Ádám úr mondott, az utolsó hangnyomatig szentnek és igaznak nem
4607 XV | ki, ha szavakat nem, de hangokat hallott ajtaján keresztül,
4608 VI | Vajon nem ismerne hasonló hangokra nagysád e költeményben? –
4609 II | állapotban mégis egy kissé alább hangolhatná az igényeit.~– Hiszen én
4610 VIII | történtekről, s engesztelődésre hangolja haragjának tárgya iránt,
4611 IX | Ankerschmidtet engedékenységre hangolni; ha azonban ő azt találja
4612 IX | azt az arcomat lásd, azt a hangomat halld, amitől irtózol: elő
4613 IX | meg nem állhatta, hogy hangosan fel ne kacagjon. Megfogta
4614 IX | hogy ezt a mindig kész hangszert mindenüvé magával viheti
4615 IX | nem talált vissza abba a hangulatba, amelyben ítéletet osztani
4616 III | kisasszonyok pedig nagyon elégiákus hangulatban vannak. Itt fordítani kell
4617 IX | megszökött.~Erre az elegiakus hangulatra nem volt készen doktor Grisák;
4618 XVIII | gonosz szívű és gunyoros hangulatú. Tőle telhetett ki ilyen!~
4619 VII | ki, se be nem ereszt! – hangzék Bräuhäusel úr parancsszava. –
4620 IX | embered?~Azonban már léptek is hangzottak a folyosón, s most már Cicke
4621 XIV | megnevezhetetlen aggasztó hangzűr, mikor ezernyi ezer ember
4622 IX | tekintetre kitalálta, hogy hányadán van itt a dolog; tudniillik
4623 V | részére, mint nem tudom én hányadik „diätenklasse” illetményét.
4624 V | nekem ahhoz, hogy kentek hányan vannak lovastul, s mijük
4625 IX | Vendelin úr gallérját, mert az hanyatt akart esni e szóra.~– No,
4626 XIV | az „építődött Anno Domini hányban a nagy árvíz után”!~Aladár
4627 XIV | úgy izzad, mintha táborban hányna sáncot ellenség tábora ellen:
4628 XIV | zsilipeket, mint hogy új töltést hánynak föl mögötte? – kérdezé Ankerschmidt
4629 VIII | szabad utánanézni és csókokat hányni felé, de amiket a kegyetlen
4630 VIII | kastélyba. Eliz még egyre hányta a csókot kezeivel a távozó
4631 XIV | rigófüttytől, a jegenyék akkor hányták virággyapjaikat, az ákácok
4632 IX | Egy óra múlva füttyöket hányva polkázott egyedül alá s
4633 IX | szégyenben és megbosszulhatlan haragban érzett. És íme, mindettől
4634 IX | járt alá s fel egyedül, haraggal eltelve szerencsétlensége
4635 II | annak ajtaját, ott ment be, haragjában még mélyebben húzva le a
4636 IX | haragja méz és balzsam a sors haragjához képest, s te elébb érezted
4637 VIII | engesztelődésre hangolja haragjának tárgya iránt, kinek ily
4638 IX | gyermekét –, mit irtózol te apád haragjától? Az apa haragja méz és balzsam
4639 I | adni az árát jókedvnek és haragnak, mert az ember mindkét esetben
4640 V | Ankerschmidtnek.~Ankerschmidt maga is haragra gerjedt. Akármijét lopták
4641 II | félrehárítván útjából, haragtól bugyborékoló kedéllyel lépett
4642 IX | húga ír e levélben, hogy ne haragudjam azon emberre, hogy az végtére
4643 IX | nincsen vége. Sohase haragudjék, kedves doktor; én ismerem
4644 IX | nem haragszol?~– Már hogy haragudnám?~– Megteszed, amire kérlek?
4645 IX | bosszúsága dacára sem lehet haragudnia, mert hiszen a felköltőnek
4646 IX | azon naptól nem lesz kire haragudnom. Pfuj! Csak egy volt, s
4647 IX | hogy nem haragszom, nem is haragudtam, csak tréfáltam. Kelj fel,
4648 VII | levő strázsák azt hitték, haramiabanda tusáz a bennlevőkkel, s
4649 XIV | szerencsétlenség. Amint a harangot meghúzták, az öreg úr egyszerre
4650 XIV | dobogni.~– Éppen csak a déli harangszó hiányzik, mely a munkásokat
4651 V | pontosan kivisznek utánuk déli harangszóra; ember és állat izzad és
4652 XV | Kampós uram; de ráfogta, hogy harap. Hát Aladárt mért nem harapja
4653 XV | fel se vette, de az ürge harapásától meghal.~– Jól van no, hát
4654 VII | mint egy mérgeskígyó, mely harapáshoz készül.~– Méltóságos úr –
4655 XV | harap. Hát Aladárt mért nem harapja meg? Az más. Az neutrális;
4656 XVIII | megérkezik. Hohó, asszonyom! Harapós majmot választott ki a menazsériából!
4657 XV | ürgefamília kurtására. Őtet harapta már meg farkas is, fel se
4658 III | Missz Natalie-nak minden haraszgombolyag kiesett e szóra az öléből,
4659 XIV | vannak kiállítva, mint rendes harc idején. Nálam katonai rend
4660 I | demonstrációnak vélt mozdulatra egy harcias szellemű méh a nyakacsigájára
4661 IX | Maxenpfutsch úr még csak most lett harcképessé a nagy ijedtségtől, nekirohant
4662 III | jóakaróival tett vitában kapott a harcmezőn, okot adtak neki, hogy a
4663 III | bujdosót:~– De hát a lengyel harcos miért árulkodik a magyarra?~–
4664 III | furcsa volt a magas kalapos, harisnyás egyenruhában. Ez a kisasszonyok „
4665 VII | Óvatosan. – Mikucsek úr kezével hárítgatá félre az iszapos göröngyöket
4666 I | miszerint csűrei üresek, földei harmadából sincsenek beszántva, s fundus
4667 IX | útnak, valószínűbb, hogy a harmadikát is előre teszi még, mint
4668 V | mennyi ment le, s így egy harmadrészt még az anyagszereken is
4669 IX | nehány nap múlva fog kapni hármat.~– No – ön ördöngös egy
4670 VI | költeményt leltem itt: a „Harmathoz”. Mily gyöngéd eszme, mily
4671 XIV | fénylő nimbusz támadt a harmatos fűben.~Milyen boldog vidék!
4672 V | vállalkozó száztíz helyett csak harmincat üttet a cölöpökre?~– Hát
4673 IX | ön máltai lovag? Fiatal, harmincéves ember. Aztán nem is titok
4674 IX | csavarról, mely húszról harmincezerre emelte a követelést.~– No,
4675 IX | látja, miszerint Straff harmincezerrel meg van elégedve, mit áll
4676 IX | tíz procentot ígér, azt harmincezertől fizesse-e vagy negyvenezertől?~–
4677 XV | aki megszán, s keresztyéni harminchárom percentre honorálja váltóidat
4678 XIX | kihítt párbajra, azok aztán harmincháromfelé szöktek előle; utoljára
4679 XIV | legtöbb eszük van. Egyszerre harmincnál több embert nem szabad fölvenni.
4680 XIV | ezer lépésnyire mintegy harmincötnyi szakadás volt az úttöltésen
4681 V | cséplő-, szénagyűjtő gépek. Három-négy ember egy nap alatt levágja,
4682 IV | akadt a jámbor férfiúnak; háromféle színt is váltott, s mikor
4683 VII | reggeli három óra óta délutáni háromig kutatnak égen-földön valamit,
4684 V | ez kell. Az egész termés háromnegyede kinn a mezőn boglyába rakva;
4685 VII | átmetszhetném a gégémet, s háromszáz forintja bánná. Hanem hát
4686 XV | elvesztetted, megért beruházásiddal háromszázezer forintot, most is megér
4687 V | Én kénytelen vagyok önt háromszoros büntetésben elmarasztalni.
4688 IX | magát verni, lehet valóságos hárpia.~– No ez nem az, ez nem
4689 I | is lehet, amint felkelt a hárságyról, Garanvölgyi úr végigfeküdt
4690 XVIII | öt lóval vágtat végig a hársfák között, benne egy halovány
4691 XIV | ez megvolt, már jött nagy harsogással az alsó utca végén, éppen
4692 I | megy-e hát ő is. S leült a hárspadra, mely bundával volt szépen
4693 XIV | vízbe, a lovaknak csaknem hasig ért az, s a szekér derekán
4694 XIV | színárnyalatú zöld táblákra hasogatva, a lapályokon elszórt fehér
4695 VII | léckorlátok, ahová csak hason lehetett bebújni; omlatag
4696 VIII | tarka hímvarrást értett a hasonlatban; egyik oldalán a képpel,
4697 VIII | Missz Natalie igen költői hasonlatot talált ki; de ő fehér hímzést
4698 II | értenek ahhoz a piktorok.~– Hasonlít-e ehhez? – kérdé Garanvölgyi,
4699 XV | fenekén, mint az öné.~– Minden hasonlítás sántít.~– Az enyém nem sántít.
4700 IX | is tegyenek az enyimmel hasonlón, s azzal legyen belőle hamu.~–
4701 IX | boldogságot kötelező okiratnak. Hasonlót cselekvék Vendelin úr is.~
4702 VII | mint aki nem bírja a fejét.~Hasonlóul cselekedett a másik két
4703 V | biz az, mikor az embernek hasrágása van, kivált – a friss bodza.~–
4704 I | huszáringredienciát nem használandja a státus jóllétével nem
4705 III | nyelvtani gyakorlatot az „il” használata fölött elkezdé ugyanazon „
4706 IX | fogom azt közleni, sem semmi használatát nem veszem, de nekem azt
4707 IX | találta. Mind a két ágy használatlan, ahogy este fel voltak bontva;
4708 XV | romlás eredete van.~– Mit használhat ön ott most? – kérdé tőle
4709 IX | csináltathatna tükröt, s használhatná borotválkozáshoz.~– Én is
4710 XIV | erdőnél megállanánk.~– Ott nem használhatok – szólt Ankerschmidt –,
4711 III | volt érte. Többi pénzét használhatta beruházásokra. E vétel módjairól
4712 IV | ismernék a folyosón; mintha használna az valamit, ha midőn róla
4713 VI | öccsét múlhatlanul fel kell használnia. Egyszóval meg kell akadályozni
4714 Uto | az új törvényt és rendet használó juris doctorokkal, a külhoni
4715 IX | kevésnek?~– Sőt ezt sem használom fel soha.~– Miért nem?~–
4716 XV | amin jöttem; valahová, ahol hasznomat vehetik.~– De hát miért
4717 XIV | szólt Ankerschmidt –, hasznosabbnak látnám itt szállni ki a
4718 V | Több belőle a kár, mint a haszon.~Egy szép reggel aztán felrendelték
4719 I | akartam, hogy az özvegy haszonbérlője még pálinkafőzőt csináljon
4720 XV | anélkül hogy az államnak haszonbért fizetett volna. Elég, ha
4721 I | uraságodra nézve is nagy haszonnal járand. Hanem – ha megenged
4722 XIV | utána bámulók szemei elől. Hasztalan lett volna minden rálövöldözés.
4723 Uto | merényleten összetört a hatalma.~De szép idők voltak! Mikor
4724 VII | A világ folyását rendező hatalmak azonban úgy intézék a dolgot,
4725 IX | visszaszöknél, én ezen törvény hatalmánál fogva kényszeríteni foglak
4726 XV | azt csak igen-igen nagy és hatalmas urak engedhetik meg igen-igen
4727 V | kapó ollóvasak siccegtek hatalmasan a szalmaszálakon. Öt perc
4728 XIX | szabad egynek kiválni! – hatalmaskodék Ankerschmidt. – Nem szabad
4729 III | szavuk, fejem legördül, hatalmukban vagyok.~Missz Natalie sietett
4730 VII | ezt vegyék úgy, mint a hatalom kifolyásának azon kettős
4731 VII | a szekérhez, s most már hatan ültek rajta: elöl a kocsis
4732 VII | nekifeszítve két kezét amaz hátának, bámulatos precízióval hajtá
4733 XIV | néha rémlik meg az egymás hátára tolakodó hullámok között
4734 IX | húszast.~E minden komikum határát meghaladó nyilatkozványa
4735 XIV | nyargalva jöttek; hogy már a határban a víz. No hát akkor be kell
4736 XV | adta el a bérlő szomszéd határbeli parasztoknak. Benn a házban
4737 II | véremmel öntöztem végig határidat, most ötven pengő a jutalmam.
4738 XIV | holnap sürgetős megjelenési határideje van Pesten. Ankerschmidt
4739 I | építeni, azt onnan bizonyos határidőn túl elhordassa. – És ezzel
4740 I | megszünteti, s egyúttal határidőt tűz ki, amelynek lefolytáig
4741 XV | lehete csónakázni; néhol a határkő meglátszott a vízben, ott
4742 VII | azoknak vége túl van azon a határon, ameddig az én életem terjed;
4743 VII | Hermine kisasszonnyal levén határos.~Legkellemetesebb szomszédság!
4744 III | sárga.~Nem is sokáig késett határozatával. Hajfürteit, nyakkendőjét
4745 XIV | hangzott füleikbe valami határozatlan zaj, mindenféle emberi hang
4746 IX | erre a kérdésre nehéz volt határozatot hozni, tehát a sors kegyeskedett
4747 VI | töprengtem már; de még nem határozhattam el magamat. Hagyjuk ezt
4748 III | akadályok elriasztottak volna. Határozott jellem, szokva küzdelemhez
4749 IX | azon.~– Megmondtam neki határozottan, hogy nekem a húszezer forintja
4750 XVI | az érdekelt felek nélkül határozunk. Helyes-e ez?~– Igaza van.
4751 XIV | leverve, mint a tervben határozva van; itt a vállalkozó takarékoskodott.
4752 IX | Gondolja meg ön gyorsan, s határozzon gyorsan, mert a missz sürget.~–
4753 XIII | Tudom.~– Ő ezt az egész határt összevissza mérte egy időben,
4754 VII | Káplár uram öröme most már határtalan volt e jó fogás következtében:
4755 IX | legbámulatosabban látszott e szimpatikus hatás a család betegén. Hermine
4756 XIX | brochure-öket, hanem betartja a hátával a nyílást, s akkor csak
4757 III | A tacskó alig volt több hatévesnél, s olyan furcsa volt a magas
4758 VII | intézményeire zavarólag hathatna, s az államföltételek legfelsőbbikét,
4759 VIII | kelleténél többet ásít. Nagyon hatnak az idegekre azok a percek,
4760 IX | legjobban.~– Pedig még egy hatodikat is meglőttem; de csak szárnyazva
4761 XIV | a földszint ablakain át hatolt be, amint a csónak végighaladt
4762 XIV | Igen? Ön attól tart, hogy a hatóság megtudná önnek e dicséretes
4763 VII | nagyon közel zsúrlódnak a hatóságok tekintélye ellen intézett
4764 VII | bolondok, ne tartsák bolonddá a hatóságot. Mit csinálnak az urak misztériumot
4765 IX | Késő volt: a méreg szívig hatott; csak annyi ideje volt még,
4766 IX | kulcsárné és szobaleány, hátrább a férficselédség, eléje
4767 IX | színpadon szokták, előbb hátraesni, aztán azt kérdezni: „Te
4768 VII | támadt nyíláson kifelé, hátrahagyva halottait és sebesülteit,
4769 VIII | missz a nagy robaj hallatára hátrahajtá fejét a pamlagvánkusra,
4770 XV | elereszté Aladár kezét, s hátrahúzta magát félénken, mintha attól
4771 XIV | vízből, gömbölyű füleit hátrahúzva s nagy terebély farkával
4772 VI | követ megmozdít, hogy a még hátralevő tíz évet kedvenc unokaöccsének
4773 IX | vendégem lenni; büntetésének hátralévő ideje elengedtetett; ön
4774 XVI | vevé, hogy az érdekelt fél hátramaradt amaz emlékezetes szobában.~
4775 III | visszatérendő Gyuszit elfogni.~A hátramaradtak közt rögtön kitört a „jegyzékháború”.~–
4776 IX | mint hogy a két elsővel hátramenjen.”~„És hát legrosszabb esetben
4777 XIV | vízből, s melyről előre- vagy hátramenni már akkor sem lehetett,
4778 V | arccal, szép fekete bajusza, hátrasimított haja, csinosan megborotválkodva,
4779 IX | a galléron kapott férfiú hátratekintett, Vendelin barátját látta
4780 IX | egykedvűen hallgatta ez előadást, hátratett kezekkel az egyik szék támlájának
4781 IX | le volt simítva, kezeit hátratéve járt alá s fel Hermine szobájában.~–
4782 III | ez erélyes riposztozásra hátravonulni. Hiszen nem akart ő e helyen
4783 V | olvasá benne, hogy miután hatrendbeli kérvényt bélyeg nélkül intézett
4784 V | rögtön a városba, s fizessen hatszor 45 krajcár pengőt bírságul.~
4785 VII | és egy csendőr, azoknak háttal a megvasalt betyár és egy
4786 XIV | beszélni.~– Veszedelem van a hátunk mögött, uram; megkerült
4787 IX | szalma? – Negyven-e vagy hatvan?~Erre hirtelen megfordult
4788 V | elrendelése végett.~– Ötvenöt, hatvanöt, hetvenkilenc, az öné nyolcvankettő.
4789 XIX | Aközben jött egy förmeteges, havas, zúzmarázós korszak; csüggetegség
4790 XIX | Csak hadd fújjon, hadd havazzon, hadd dörömböljön: minél
4791 XIX | rendesen elmúlik magától, míg havon megfagyott medvét még senki
4792 Uto | adta.~Én láttam egy este Haynau tábornagyot (a nyugalmazottat)
4793 VI | ottveszni, azt mindjárt hazaárulásnak mondanák. Ha rólam valami
4794 XVIII | belekötni ismét az imádott hazába. Az embernek betegsége van,
4795 III | Halicsban, hanem azért a házába menekültet, akárki legyen
4796 VIII | mindent. Hogy a lovag úr őt házából kiutasítá azon ürügy alatt;
4797 XV | szántó-vető állatokat végy-e, a házadat tatarozd-e, vagy a kamataidat
4798 IV | hozza haza a duplát; mire hazaér, én küldök önnek egy fegyverengedélyt,
4799 V | Csak kérem minél előbb hazaereszteni őket. Hanem már most a yorkshire-i
4800 V | földtől.~De holnap csak hazaeresztik őket?~Ha holnap nem, hát
4801 VII | megfeledkezett.~Alig várta, hogy hazaérjen.~A legelsőhöz, aki poggyászáért
4802 VII | gyanít, s örvendeni kezdett a hazaérkezett lovag láthatásán, aminek
4803 VIII | Távol?~– De mindjárt hazaérkezik. Hintómmal a szomszéd faluba
4804 XIV | Mikorra reméli ön, hogy hazaérünk? – kérdé saját gondjára
4805 IX | óta nem hallá nemes alapú hazafi-dicsekedéseit.~Milyen boldog ez most,
4806 VI | szerelmes allegória, vagy pedig hazafias költemény.~Corinna a legutóbbinak
4807 XV | véleményét, mint erélyes hazafihoz illik, tettekben akaró nyilvánítani;
4808 II | buzgó, utolsóingodaadó hazafinak képzel, mint saját maga!~
4809 XIX | van már bolygatva, ami még hazafireménynek alapul szolgált, csak egy
4810 VI | vannak, akik még ebből is hazafiságot akarnak csinálni.~– Nevetséges!
4811 III | veszteség mind az elveszett hazához!~És itt könnyes arcát tenyereibe
4812 IX | legrosszabb esetben tessék hazahozni az asszonyt: engemet ne
4813 XV | reggeltől estig izzad vele, hogy hazahozza, szárazra tegye, s mikor
4814 IX | Óh nem, nem; hétre kell hazajönnöd.~– Szent Hubertre mondom!
4815 IX | akkor alszol.~– De ebédre hazajössz?~– Az ebédet viszem a tarisznyában.~–
4816 IV | mintha mindennap várnám hazajöttét, mintha már szobájában volna,
4817 IX | én hamarabb megéreztem a hazajövetelét, mint a Cicke – szólt elszomorodva
4818 XV | amit a szív nyert?~Délre hazajutva, legelébb is Kampós uram
4819 IX | a zivatar rám jöjjön, s hazakergessen.~– Óh dehogy – rebegé reszketve
4820 IX | belőle; akkor meg a zivatar hazakergeti, s itthon a tulajdon gyermeke
4821 IX | jól összeszidta hozzá, s hazakergette a levélhozót, hogy írja
4822 IX | meglövöldözné; így pedig addig, amíg hazakerül, önöknek idejük van előle – „
4823 XVIII | ármánya s az üldöző sors hazámat elhagyni kényszerítének;
4824 IV | A kis férfiú egyenesen hazament; nőtlen férfi volt, nem
4825 IX | nagy hivatalunkat, jól van, hazamentünk szántani, nem sírtunk utána;
4826 III | száműzve bujdosnom tulajdon hazámhan.~– Hogyan? – kérdé a tábornok. –
4827 IX | akarok kapni, vagy asszonyt házamhoz. És most ne is vitatkozzék
4828 XVIII | vissza ismét, az imádott hazának szentelni életünk pillanatjait”.~
4829 VII | kérdés?~– Mi köze az ön házának Garanvölgyi nevéhez?~– Mi
4830 XIX | sereg élén:~– Üdvözlünk, hazánk ősz bajnoka!~*~És ez nagyon
4831 XIII | melyet eddig csak tapodtunk, hazánkká, melyet térdelésünk szentel.
4832 IX | hogy én önnek megnyerem a hazárdjátékát, s a feltett tízezer forint
4833 IX | lehet többet beszélni. Én hazárdjátékos vagyok. Az egész nyert tételt
4834 IX | él vele; majd csak inkább hazasiet már.~Nem is soká késlekedett,
4835 IX | kötnéd le egyhez magadat? Ne házasodjál meg, barátom! Ki tudja,
4836 VI | jól bírja magát. Komolyan házasodni készül, s nem megvetendő
4837 XVIII | Straff úr, kárbaveszett házassága után, ismét visszakerült
4838 VI | több eset. Hasonló úton házasságok is bontattak már fel.~–
4839 VI | indítani meg, s azt mint házasságot ekzekválni.~Tehát jogalap
4840 XV | szólt az öreg. – Erről a házasságról elmondhatjuk, hogy nemcsak
4841 VI | nem tudta. Mielőtt azonban házasságunk végbemehetett volna, kiütött
4842 VIII | haldoklókat kielégíteni, mint a házasulandókat.~Abban aztán mind a ketten
4843 IX | így elrontotta Grisák úr házasulási tervét; Ankerschmidt az
4844 IX | Gondolja meg ön, hogy én házasulható ifjú vagyok, özvegy ember,
4845 VII | legelőször is megfutamodott, hazaszaladt, s elmondta, hogy őt nyársra
4846 IX | hogy eltávozott feleségét hazatérésre kényszerítse.~– A polgári
4847 IX | nyugodott Ankerschmidt, s hazautazott családjához.~Doktor Grisák
4848 IX | kisasszonyt elveheti tőle, hazaviheti, s minden jó lesz.~– Úgy
4849 VII | uraságod ezt a szekrényt hazaviszi felnyitatlan, engem törvényszék
4850 VI | azután sorban búcsúzik a háziaktól, meg az ott maradó vendégektől.
4851 VI | is fogadák a lovagot. A háziasszony csupa figyelem volt iránta.
4852 VI | előrendelik. Már ezek búcsúznak a háziasszonytól. Az kikíséri őket. A lovag
4853 VII | az üzenettel a motozott házig legalább tízszer, de az
4854 III | vendéget megsérteni?~– Illik-e házigazdára árulkodni?~– Azt ön nem
4855 VII | Bräuhäusel úr lekötelezni vélte házikisasszonyait, ha kívánatuknak enged,
4856 VII | missz Natalie-t és a két házikisasszonyt. Bogumil vagy Straff nem
4857 VII | minden padlásablaknak külön házikója, amit külön ki lehetne kutatni;
4858 I | sehol egy kertész vagy egy házmester, kit kíséretül szólíthatna.~
4859 IX | harmadik nap estéjén szólt be a házmesterhez, hogy hányszor kereste azóta
4860 I | lehet hozatni, különben házmotozásnak teszi ki magát az ember,
4861 VII | kell olyankor főzni, mikor házmotozó főnök jő hivatalos ebédre,
4862 VII | fogva foglya vagy ennek a háznak, mert nem szabad annak megtörténni,
4863 IX | alatt megédesíté az egész háznép kedélyét.~George, az inas,
4864 XIV | ajtóragaszték alá, ha félnek a házomlástól. Hogy harmadszor is visszatértem
4865 XIV | kiabáljon… – dörmögé Aladár a házsorba igyekezve jutni.~Már késő
4866 XIV | volt már véve vízzel, a háztetőn valami asszonyok ültek,
4867 IV | örömében le is gurult a háztetőről; szerencséjére egy venyigerakásra
4868 II | lehetetlen volt elhinnie, hogy ez hazudás is lehessen; ha pedig a
4869 II | tanul csalni, visszacsalni, hazudni, hamisan esküdni.~– Inculpata
4870 XV | nem parancsolt hangjának hazug közönyt többé, hanem engedte
4871 II | boldogabb jövője már mind hazugság?! Ezt nem tudta sehogy elnyögni.
4872 III | óh be otromba óriási nagy hazugságot akarsz te most énvelem elhitetni”,
4873 XIV | hiszen fiskális úr, a mi házunkat az igaz, hogy csak idevaló
4874 I | füstöl, míg beesteledik. Hébe-hóba egy-egy hitelező vagy valami
4875 IX | doktor Grisákhoz, kedvesem? Hee?~– Majd meglátom.~– De nézzen
4876 XIV | ami olyan, mintha titkos hegedűt hordozna magával.~– Az én
4877 III | egyszerűen: ott vadásztam a hegyek között, s megláttam önt,
4878 II | nagy titkot; már a nyelve hegyén is volt, de megint visszanyomta;
4879 VII | közelítés esetében arra a hegyes vasra felszúrja, ami a puskája
4880 IX | magasra fejét, egyik fülét hegyesen feltartotta, s elkezdett
4881 III | maga után az ajtót; nyelve hegyét ajkai közé csíptette, mintha
4882 IX | Elmehet már ön zabot hegyezni Sziléziába! Nem kell már
4883 VII | hát elmehet az ispánhoz.~– Hehehe, te kis szamár; megfordítva
4884 V | terelte haza a csürhét.~– Hej, öcsém. Mit hallottál felőle?
4885 XV | felsőbb helyről nyerendő helybenhagyás hiányzott még.~Dehogy gondolt
4886 VI | Aladár, kinek tartózkodási helye nem tudatik, ezennel felszólíttatik
4887 XIX | sarkaikat, hogy azt is kivessék helyéből. – És az idő nagyon kedvező
4888 II | el, hogy azok a bizonyos helyek annak a megtudásáért, amit
4889 XIV | nem önthetvén ki, olyan helyeket fog árjával meglátogatni,
4890 II | tekintetes úr, s ezért bizonyos helyekről tízezer pengőt húz évenkint.~
4891 IX | talán”, mert én nem kérem; helyembe pedig nem küldik.~– De hát
4892 III | kedélyhangulatával.~– Én átadom neki a helyemet – szólt fürgén felszökve
4893 VI | doktor Grisáknak nagyon helyes volt ez mind. Mindjárt detasírozott
4894 XVI | felek nélkül határozunk. Helyes-e ez?~– Igaza van. Ők adjanak
4895 V | tanítá az új földesurat helyesebb fogalmakra a szokások felől.~–
4896 VII | csiklandja a bőrét. Sőt sokkal helyesebben úgy fogta fel az ajánlatot,
4897 XIV | ifjút, hanem virrasztani fog helyette, míg magától föl nem ébred,
4898 XIV | amik mindent megmagyaráznak helyettem.~E szóval Aladár mintegy
4899 II | 3 stb. számokkal voltak helyettesítve, amit nagyon nehéz kitalálni.
4900 XVIII | következőleg a legdrágább is. Alig helyezé el magát szobáiba, első
4901 IX | kedves hivatal. Még csak helyhez sincs kötve – sem gazdához.~
4902 XIII | indult ki annak alkalmas helyiséget keresni.~Patak mellett,
4903 XV | megrestellte a dolgot, s sietett helyreigazítani a tudósítást.~– No, azt
4904 III | levéllel, s ezúttal szaladt, helyrepótolni a mulasztást.~Annyit világosan
4905 XIV | azt most éjszakával kell helyrepótolnunk.~– Ön kifáradhatott.~– Még
4906 VII | lábai alatt, s nem álltak helyt a kérdőre vonatásnak; ott
4907 XVII | konfrontáltathassék, elébb a külön helytartóságok útján a minisztériumot kell
4908 IX | elfoghassa, addig nekik helyükbe kellett azt várni, nehezen
4909 XIV | más vegetációt honosít meg helyükben.~Egy újabb negyedórányira
4910 IX | gondolnom, hogy ön micsoda helyzetbe jutott.~Ah! – Itt igen kedélyesen
4911 IX | mondhatok csupán, hogy kegyed helyzetében alig lehet egyebet tenni,
4912 IX | előszobába.~Érezte, hogy most ő a helyzetnek az ura.~Doktor Grisák hazaérve
4913 XIX | fogott; vagy három híres hencegőt kihítt párbajra, azok aztán
4914 V | jobban tágultak a metsző hengerei, a jármű kerekei annál sebesebben
4915 V | pompásan kalimpáztak, a hengerek fogai szabályszerűen kattogtak,
4916 II | kedvéért voltak a folyosóra hengergetve, félrehárítván útjából,
4917 XV | csaknem kerget. Nem szereti a henye embert.~– Ez a ház most
4918 V | Talán bizony beteg, hogy herbateát iszik? Jó is biz az, mikor
4919 IX | Hát le kell fektetni; herbatét kell neki főzni; bizonyosan
4920 VI | az ezeregyéjszakai kőlábú herceg.~– Ugyan késő már az idő –
4921 IX | már ilyen ceremóniával egy hercegasszonyt sem vártak még, mint ezt
4922 XVIII | ítéli meg érte, míg Ischlben hercegnőkkel kénytelen versenyezni. Ha
4923 IX | Doktor Grisák gyorsabb volt Hermes istennél a hírvivésben.
4924 VIII | folyosóra szolgáló volt Hermine-é és a nevelőnőé, ebből nyílt
4925 IX | ruha van itt nálunk, ami Hermine-től ittmaradt, abból küldhetnénk
4926 III | egy fahídon, mely a mély Hernádon átvezetett; míg végre az
4927 V | ötödik napot izzadták a hétben, Vendelin úr pipázva engedé
4928 XIV | mert az ő kastélya éppen hetedfél lábbal fekszik mélyebben,
4929 VI | elfoglalt pozícióból, s már a hetedik csésze teát issza; még megtalálja
4930 V | láttam.~Ott volt biz az hetedmagával doktor Grisáknál, de nem „
4931 XVII | XVII. Különös pöreset~Hetek múltak el ezután: az árvíz
4932 IX | kijárni a szobájából?~– Hetenkint egyszer félórára.~– Nem
4933 V | osztani magamnak; csupa hetes meg nyolcas.~– Kinőheti
4934 IV | azt át a vasvillahordozó hetesnek.~– Itt van! – Megdöglött
4935 V | csépelhessük. Azután másik hetfőhöz egy hétre kezdünk csak az
4936 V | No, mert csak azért, hogy hetfőre verradóra, ha Isten megéltet,
4937 IX | megtörtént dolgot e négy héti fogságban létéről egy lélegzet
4938 IX | késlekedett, hanem kimenvén a hetivásárokhoz, ott lelt mindjárt a falujából
4939 V | végett.~– Ötvenöt, hatvanöt, hetvenkilenc, az öné nyolcvankettő. Itt
4940 III | Az országban egyszerre hetvenmillió bankjegy vált hamuvá vagy
4941 III | Tessék elképzelni. Az a hetyke, faragatlan táblabíró micsoda
4942 III | Il fait froid. Quelle heure est-il? Il est midi!”~–
4943 XV | elfeledkeztem róla a nagy hevélyben – kérdezé Aladártól.~– Ott
4944 IX | visszakerülve a nagy híresztelési hevélyből, egy szemközt jövő béresnével
4945 XIV | markos legényt, aki azután hevenyében ledönt nehány szál fát,
4946 XV | melyet megraktak kővel, oly hevenyészett sarkantyút képezzen a töltés
4947 XIV | ahol elesteledünk, kunyhót hevenyészünk.~– Az pompás tanya. Hadjáratban
4948 V | kocsisait, hogy a már kinn heverő lekaszált repcét behordathassa. –
4949 V | megfeneklett; ahol aztán tétlen hevervén, a két hozzá istrángozott
4950 IX | szemeit le nem véve atyja hevült arcáról, olyan részvéttel
4951 XIV | élénk piros arca szokottnál hevültebb, üstöke a rendesnél borzoltabb
4952 VI | gyémántot felülragyogni.~Ilyen hiábavaló beszédek tetszenek az asszonyoknak.~
4953 XVI | egyebet, mint hogy Pajtayné hiábavalóságai lehetnek azok a régi időkből.)~–
4954 IX | paripája? S számtalan efféle hiábavalóságokat.~Mikor aztán már nagyon
4955 IX | nincs a búnak, homlokán hiányzanak a ráncok felkiáltójelei
4956 VI | okos ember, inkább a más hibáját is magára vallotta; ebből
4957 XVII | megkeresni, és végtére, ha hibásnak találtatnék is, mit nyernének
4958 IX | védelmezzem. Én nem tudom, mit hibáztak; nem tudom, mit kellene
4959 IX | Bocsánat. Tudom, hogy hibáztam; s hogy miért tettem, mindjárt
4960 XIV | emlékezetes óltetőből készült híd szolgált állomási kikötőül,
4961 XIV | esett, s elhordja a kis hidacskákat; másnap megint helyére megy.
4962 XVII | megromlott utak miatt, mikről a hidakat mind elhordta a víz, és
4963 XVIII | kit ő balsorsa idején ily hidegen elárult.~Most is hallani
4964 XVIII | fényénél visszatért lelke hidegsége, átgondolta, hogy sokáig
4965 XIV | néhány percig szürcsölnek, a hídról széjjeltekintsen a vidékre.~
4966 V | egészen másképp dolgozott Hietzingben a padlón, mint itt a tarlón:
4967 IX | nagyon sok adóssága van. Higgy nekem, aki régi jó cimborád
4968 III | ami féltenivalója van. Higgyen nekem. Isten önnel. Egy
4969 I | Nehogy pedig a doktor úr azt hihesse, miszerint ezt az értekezést
4970 XIV | ki maga is nagymértékben hihetetlennek találta, hogy ez a sok szép
4971 IX | Igazán? Nőül? – kiálta fel hihetetlenül Ankerschmidt. No – az az
4972 IX | értették egymást, azt onnan hihetni, mert Maxenpfutsch nőül
4973 III | táborba.~– Valódi árulás. Ne híjam ide missz Natalie-t?~– Ne.
4974 IX | fogadná el ön az egy húszas híjával?~– Nem.~Maxenpfutsch úr
4975 VII | miket eddig kedélyesen himbálva lógatott alá, az ablak hídjára
4976 IX | akarta, hogy oltsam be neki a himlős birkáit, ha doktor vagyok.
4977 XIX | ostoba cinkék elhamarkodott himnuszokat cincognak a képzelt tavasznak,
4978 VIII | prózai ember volt, hogy tarka hímvarrást értett a hasonlatban; egyik
4979 III | alatt, s mosolyogva folytatá hímzése keresztöltéseit, egy hallgatási
4980 III | kívül, kik egy lábszőnyeg hímzésén dolgoznak, senki sincs jelen
4981 VIII | egyek vagyunk, mint egy hímzésnek két oldala.~Missz Natalie
4982 III | a missz. Keljen ön fel a hímzéstől, s menjen tanulni a grammaire–
4983 IX | azért mégis odakölcsönözte hímzőollóját a pecsétfelmetszési államcsínyhez.~
4984 IX | módot látok önre nézve a hínárból kikapaszkodhatni, csupáncsak
4985 III | elrejtse magát, míg ismét híni fogják.~Azzal sietett vissza
4986 VII | benyújtani. Az ember nem hinne ilyesmit, ha nem tapasztalta
4987 IV | szavára el kell már most hinnem, van tisztviselője, aki
4988 IX | volnék a helyében, alig hinném.~– Tehát megengeded, hogy
4989 XIV | arról, amit el kellett volna hinnie.~Pedig az a keményfejű ember,
4990 VII | odajöttek Ankerschmidt hintajához megköszönni a szíves fogadtatást,
4991 IX | urasági lovakon; önnek saját hintaján szökteté el a kisasszonyt.
4992 VIII | De mindjárt hazaérkezik. Hintómmal a szomszéd faluba ment a
4993 IX | társalkodónét nem a fedett hintóval hozatni el. Legyen hát az
4994 VII | birtoka, azon innen be volt hintve kaviccsal a tér, ez már
4995 IX | kompromisszió. Kegyed, missz, rossz hírbe jön, pénzét is elveszti,
4996 VII | újságban s aztán Európa-szerte hirdetés, hogy ő volt az, aki a hírhedett
4997 XIV | nevét, mondaná meg, hadd hirdetnénk az ismerőseinknek, ki szabadított
4998 IX | gyászt, nagy ijedelmet lehet hirdetni.~Kinek ne reszketett volna
4999 IX | volt az én számomra meglepő híred, majd lesz nekem is a te
5000 II | újságokban van. Ő különb híreket tud. Járnak hajcsárok keresztül
5001 IX | közvélemény a kegyed jó hírének rovására fog betudni; de
5002 IX | apellálok; önök, magyarok nagyon híresek a jogragaszkodásukról, s
5003 IX | míg visszakerülve a nagy híresztelési hevélyből, egy szemközt
5004 I | nem gondolkozom semmit, híreszteljétek ki, hogy meghaltam. Meglehet
5005 VI | dologra. Azt nem is szükség híresztelni, hogy én ebben lépéseket
|