185-arasz | arata-benne | bennf-const | conto-eccla | ecset-elnok | elnyi-erzek | erzel-felny | feloc-forrt | forst-hajto | hajts-hires | hirev-irata | iratb-kapva | karab-kialt | kibek-kosso | koszo-lebbe | lebeg-magas | magat-megmu | megne-mindn | mindv-nyila | nyilh-orsza | orule-prote | proza-sator | savan-szegg | szegl-tabor | tabul-teved | tevel-ugaro | ugarr-vende | venem-zongo | zordo-zuzma
bold = Main text
Fezejet grey = Comment text
7511 IX | mint egy szótalan ideálkép lebegése, kinek alakja csupa aether
7512 VII | Bräuhäusel úrnak már a nyelvén lebegett az a bosszútöltő szentencia,
7513 IX | köszönheti; aki szeret olyan lében kanál lenni, amihez neki
7514 IX | ha nekem kell Corinnáról lebeszélnem téged; de miután saját maga
7515 VI | mindent jól tud. Nem tudta lebeszélni e balga szándékáról a hadastyánt?
7516 XV | kínálkozván vadászatra, de Erzsike lebeszélte róla. Minek az? Vagy magát,
7517 XIV | fogatát, s a hidat elkerülve, lebocsátá lovait a patakba, hogy amíg
7518 VII | derekára kötött zsinegen lebocsáttatá bele magát, s úgy jött vissza
7519 V | padlósima földön két perc alatt leborotvált egy boglya árpát. Mi lesz
7520 XIV | a part mentében, ahol a lebotolt fűzfák kiállnak a vízből.
7521 VII | egy kínai ablakernyő, apró lécekkel összecsatolva, mik a lezárás
7522 III | szeretném, ha a francia leckéit tanulná meg azalatt.~– Én
7523 VII | lehetett kapaszkodni; szűk léckorlátok, ahová csak hason lehetett
7524 IX | meggondolta magát. Utoljára lecsapta a tollat és felugrott.~–
7525 VII | segítsen a papa indulatját lecsendesíteni.~– Kímélje, uram. Gondolja
7526 IX | rebegé halkan, és azután lecsüggeszté fejét –, és mi olyan későn
7527 IX | látnia, hogy verve van, lecsüggesztett fővel olvasá Eliz levelét,
7528 V | kifúrta a csurapém zsebét, s lecsúszott a bélésébe, de azt én nem
7529 VI | el tudok rajta menni, s lediktálom neki magam.~Ezt már nem
7530 VII | szíjából, ahol lógott, s ledobta az asztal alá.~– Ne tessék
7531 XIV | legényt, aki azután hevenyében ledönt nehány szál fát, tutajt
7532 XIV | ház nem állja sokáig, ha ledűl, kirabolhatják. Innen tehát
7533 VI | önt ismertem volna, kész leendtem e lépést megtenni; de „most,
7534 II | boldogtalan, oly kegyteljes leereszkedéssel, minővel egy princ fogadja
7535 XIII | elé ért, mikor a koporsót leeresztették az üregbe, mikor a nagy
7536 IX | fogalmazta. Az ide hozzám leérkezett okiratok közt lehetetlen
7537 VII | hasonló leleményességgel lefegyverezni, keresztkérdésekkel a legmakacsabból
7538 XIV | Ankerschmidt megfogadta, hogy lefeküdjék, azt ugyan erősen állítá,
7539 VII | mint a kutya, este meg lefeküdni étlen, mint a ló, éjfélkor
7540 IX | szeretne téged látni, mielőtt lefekünnék.~– Kíváncsi rám? Úgy a kíváncsiság
7541 Uto | íródott; a kor, amelyet lefest, akkor még friss emlékezetben
7542 IX | többit bízza ön rám. Majd lefestem én önt úgy, hogy maga is
7543 IX | előnkbe hoztak, papírra lefesteni.~ ~Doktor Grisák nagy
7544 VII | annak bekecsén az egyik leffentyűt, s így horkanta reá:~– Azt
7545 IX | okoknál fogva mellőzvén lefirkantani, a tréfás öreg az agaram
7546 XIV | átért a víz, s ott némi lefolyás látszott, s a lapály csillámlott
7547 I | határidőt tűz ki, amelynek lefolytáig minden ember, akinek valamely
7548 VIII | hosszú órák egymás után lefolytak; elmúlt egy óra, két óra,
7549 Uto | Nemcsak Magyarországon. Lefordítatták legelébb angolra. Minden
7550 XIV | félrecsúszott ablakok, a lefordult tető felmeredő szarufái,
7551 XIX | kihajtott könnyenhivésnek leforrázta leveleit a dér, a szürke
7552 VI | eltávozott. Doktor Grisák leforrázva ment a sarkában.~Ott nem
7553 XIV | Attól tartok, hogy amint lefut a víz, meglátják a sok levágott
7554 XVI | tornácába, melyről már akkor lefutott az apadó ár, vékony iszapréteget
7555 XIX | választások.~Aki a környékben legádázabbul tudott korteskedni, az Ankerschmidt
7556 XIV | megtelepülni e tájon.~Az volt a legaggasztóbb, hogy egy lélekkel sem találkozott
7557 V | udvarra, s kérdezősködik a legalsóbb cselédtől, hogy merre van
7558 IX | szükséges, Hermine ruhatárából a legapróbb alkatrészekig, amiknek múlhatlan
7559 IX | mindenkire elterjed az.~De legbámulatosabban látszott e szimpatikus hatás
7560 IX | ajtót tárni – amidőn is a legbátrabbak legelöl, úgymint a kulcsárné
7561 IX | kanyarítást mért a tollal a légben, a kezdőbetű rajzolásának
7562 V | Grisák ennyi tenger ideig.~Legbizonyosabban megtaláljuk őket Bräuhäusel
7563 IX | után?~– Nem. Az ember akkor legboldogabb, mikor legkevesebbel beéri.~–
7564 XIX | szokás szerint ezekből lesz a legbuzgóbb hazafi. A következő ivadékuk
7565 I | azok felkeresik az embert legcsendesebb odújában is, s megtámadják
7566 VIII | fájdalmait, szenvedéseit! Ez a legdicsőbb feladata egy gyönge női
7567 XVIII | kapható; következőleg a legdrágább is. Alig helyezé el magát
7568 XVIII | csak forrón imádott hazám lege gyógyíthatja meg. Azóta
7569 XVIII | estéjén adandó szerenádra.~Legelsőbben is azonban kénytelen volt
7570 VII | várta, hogy hazaérjen.~A legelsőhöz, aki poggyászáért kocsijához
7571 IX | valakit érdekel, hát az legelsősorban bizonyosan maga Hermine.~
7572 IX | küldött rá, amilyent még a legelvetemültebb kalendáriumcsináló sem mer
7573 IX | odább! Tudósítás, mely a légen keresztül jött; mellyel
7574 VII | kulcsait. Mikucsek úr két legénnyel kísérni fogja.~Mikucsek
7575 XIX | urat, egypár eszemiszom legényen kívül nincs egyéb pártja
7576 VII | felvegye, a káplár inte két legényének, hogy fegyvereiket tartsák
7577 VII | fegyvereiket emelték. A szegény legénynél nem volt egyéb egy baltánál,
7578 XIV | készen tartott dereglyék legénysége. A többi menekült, amerre
7579 XIV | addig biztosságba, s a mentő legénységnek adok rendeletet, ki merre
7580 VII | nem sajnálja egy szegény legénytől, aki egy ötszáz forintos
7581 VI | Corinna maga a lovagot tartá legérdemesebbnek apró udvariasságok alkalmazására,
7582 IX | taszítsd őt el.”~Ez volt legerősebb argumentuma. S nem elég
7583 VIII | gyönge női kebelnek, melyben legerősebbnek mutathatja magát.~– Missz
7584 II | mindennemű ruháját felölté, a legfelső volt egy divatszerű zsemlyeszín
7585 VII | hathatna, s az államföltételek legfelsőbbikét, a minden állampolgárnak
7586 II | eltemették; de minthogy legfelül esett, éjszaka kivájta magát
7587 I | elválasztva, s leszorítva a legfényesebb kürtőkalappal. Széles sálja
7588 I | jaquemárkesztyűk, agyarán a legfinomabb virginia bocsát illatos
7589 IX | legjobban intézte el dolgát, s a leggonoszabb boszorkánynyomástól menekült
7590 I | enklávéba, még akkoriban a léghajók kormányozhatósága nem lévén
7591 III | kell mindig, és amellett a legháladatosabb kedély, mely rossz benyomást
7592 XV | egy dologról gondolkoznak.~Leghamarabb Ankerschmidt töré meg a
7593 XIV | töltéseinket.~– Az volna a leghelyesebb; de annál sokkal rövidebb
7594 VI | elhárítson nagysád magáról, leghelyesebbnek ajánlanám a rögtöni férjhezmenetelt,
7595 III | pecsét címerének lenyomatát a leghívebb mintában felvevé. E pecsétmintát
7596 I | kertek aljánál; ez volt a leghosszabb út, amit tett, még a vetéseit
7597 IX | kit csak az bosszantott leginkább, hogy adósa most is kabanoszt
7598 VII | abban a pillanatban egy légiója az ifjabb és idősb patkánynemzetségnek,
7599 III | be a szobájába, mint aki legjáratosabb ottan. A lovag még délutáni
7600 XVIII | annak fájdalmát, ki családja legkedvesebb tagját elveszíté, mint az,
7601 Uto | angolra. Minden angol lap a legkedvezőbb ismertetéseket írta róla;
7602 VII | kisasszonnyal levén határos.~Legkellemetesebb szomszédság! Főleg az apró
7603 IX | Persze: rá nézve az a legkellemetlenebb a dologban, hogy neki ötezer
7604 IX | az egész „affér” a lehető legkellemetlenebbé váljék Ankerschmidtékre
7605 V | porcelánpipáját akkor próbálta ki legkényelmesebben verandája alatt ülve, s
7606 XIV | tiszai gáthoz, oda bizonyosan legkésőbben fog eljutni az árvíz.~Tehát
7607 XVIII | azt tapasztalni, hogy aki legkevésbé udvarias a hölgyek iránt,
7608 V | esztendei tárklisáncmunkára, legkevesebb kilátás nélkül a megszabadulásra.
7609 IX | akkor legboldogabb, mikor legkevesebbel beéri.~– Rokonait nem kívánná-e
7610 V | peres ügyekről is értekezni.~Legkivált alkalmas idő erre a kártyakeverés
7611 Uto | túri süveggel a fején, a legkizárólagosabb magyar urak társaságában
7612 VI | belőle megtartani, amelyik legkövérebb, a többit pedig elássák
7613 VII | tudta, hogy mi lesz ennek a legközvetlenebb következése, s nagy hirtelen
7614 IX | hogy ámbár ő foglaltatta le legkorábban a bútorokat, de ha egy másik
7615 VII | volt? – Egy folyamodás a legmagasabb helyre, melyet egyszerű,
7616 VII | lefegyverezni, keresztkérdésekkel a legmakacsabból kivenni a valót. Oh, ez
7617 XIV | kiválaszthatta csendesen a legmarkosabb legényt, kit Aladár legelőbb
7618 Uto | ismerni a szabadságharc legmerészebb bajnokára, ki egy maroknyi
7619 II | a legsötétebb árulás, a legocsmányabb denunciáció volna. Ezt a
7620 III | Csak egy szavuk, fejem legördül, hatalmukban vagyok.~Missz
7621 IX | amit Bécsből fog kapni, a legörvendetesebb sikerről fogja tudósítani.~
7622 XVIII | üldöztetni akar! Engemet talál legolcsóbb portékának, akit a vén gyereknek
7623 VII | Mikucsek úr a struflijait is legombolta, hogy jobban hozzáférjen.
7624 XIV | ki, ha nem csalódunk, a legőszintébb könnyeket sírta a halott
7625 V | Szemes Miska, a környék legravaszabb szegénylegénye.~Bizony üthette
7626 XIV | mondva voltak, hogy az nem légre bízott frázis.~Bizony az
7627 XV | negyedik rejtekéből, hol legrégibb ereklyéi álltak: egypár
7628 Uto | vezérszerepet vitt, s utoljára a legrejtélyesebb módon eltűnt: a Duna hullámai
7629 II | olvasni.~Persze, hogy a legrettenetesebb fűzfapoézis volt az, amilyen
7630 VI | visszafoglalni nem lehet. Mármost legsürgetősebb feladat e váratlan fordulatról
7631 XIV | megértett annyit, hogy a munka legsürgősebb része abból áll, miszerint
7632 VII | nyaktekert, legalázatosabb, legszárazabb és legunalmasabb alkalmatlankodás
7633 XVIII | előre megrendelt szállása, a legszebb és jobb, ami Füreden kapható;
7634 IX | természetű asszony-e?~– Oh, a legszelídebb a világon, maga a türelem.~–
7635 IX | ismerem; hogy jogaimmal a legszigorúbban élni fogok, hogy soha egy
7636 IX | kedélyváltozás segíthetne.~Legtanácsosabb volna, ha férjétől törvényesen
7637 V | Természetesen, természetesen. Azok a legterhelőbbek. Terz von ober! Jó?~– Nagyon
7638 XV | megszámlálhatatlan, s ahhoz mérve a legterhesebb foglalkozás is valóban szinekúra;
7639 XVIII | volt:~„Hír szerint egyike legtiszteltebb honfitársainknak, Garanvölgyi
7640 XIV | maradnak az öregek, akiknek legtöbb eszük van. Egyszerre harmincnál
7641 IV | Ez a hallucináció tartott legtovább; de el kellett felejteni;
7642 VII | legalázatosabb, legszárazabb és legunalmasabb alkalmatlankodás volt ez
7643 IX | Nagyságodnak szól ez.~A legutóbbi ok Garanvölgyit is meggyőzte
7644 VI | hazafias költemény.~Corinna a legutóbbinak veszi.~– Mintha összebeszéltünk
7645 XV | értékesítette. Mikor Kampós legutoljára ott járt, persze ugar sem
7646 VI | közt nagysád arca volt a legvalódibb királynőkép; valamint e
7647 IX | kezet szorít vele, hogy a légváltozás igen javára szolgált.~–
7648 III | benne részt; rám bízták legveszedelmesebb titkaikat, hol vannak fegyvereik
7649 XIV | tudhatja ön, hogy nem azok a legveszélyesebb merényletek, miket fegyverrel
7650 IV | hallgatást idézett elő, melyben a légydongás is hallható volt.~Eliz négy
7651 III | Bogumil, jobbról-balról pofon legyintve a gyereket.~– Azt izeni,
7652 V | szerelmes ifjú nem várja a légyott óráját oly nyugtalanul,
7653 VII | pedig az utolsó falatot is legyűré, Kampós uram nagy lelki
7654 IV | nagyot fújt, s ingujjait legyűrve, felölté kabátját és megnyugodott.~
7655 VI | pedig szerette volna őt lehajítani a lépcsőn, ha meg nem lett
7656 VII | kéznél. A kondás azonban lehajoltában folyvást feléje sandított,
7657 IX | hogy a székéről aléltan lehanyatlót karjaiba foghassa fel.~A
7658 IX | terv.~Ankerschmidt karjai lehanyatlottak a levéllel, miután azt kétszer
7659 XIV | lábát elnyújtva, fáradtan lehasalt.~– Még a vadállatnak is
7660 III | Harcoltam az igaz ügyért, utolsó leheletemig. (Még egynéhány kanál leves.)
7661 IX | hírhallás után szabadon föl ne leheljen. Szabadnak lenni ismét!
7662 III | valami levelet. Gyakran lehelt a körmeire, mert meg voltak
7663 VII | megtöltöttek vízzel; azután lehengergették, s akkor fenekét beütve
7664 VIII | dolgot adni, melynek zajától lehetetlenné legyen minden hallgatózás.
7665 III | nagy, tekintélyes úrra, s lehetetlennek tartá, hogy amit ilyen úr
7666 XVI | is elhagyná-e őt énértem?~Lehetett-e e kérdésre mást tenni Aladárnak,
7667 VIII | aggodalmas hölgyet; az teljes lehetlenség. – Én bizonyos vagyok barátomról.
7668 VI | nézett Grisákra, ki minden lehetőt elkövetett, hogy inggallérát
7669 XIV | Aladár elhagyott fekhelyére leheveredve. – Tudott ön aludni a kallózuhogástól?~–
7670 I | pedig föl nem rakatom, ha lehordja; s ha le talál dűlni, ott
7671 XIV | magunk házáig; ott azután egy lehordott ól tetejéből egy hidat csinálva,
7672 XIV | rendetlen futkosó cselédet jól lehordva, megparancsolá nekik, hogy
7673 XIV | hogy egy nagy zongoratokot lehozasson a padlásról, abból valami
7674 III | világfájdalomból. Szemeinek csendes lehunyása, az összeharapott ajk tanúsítá,
7675 VII | elsikkasztanák, mihelyt szememet lehunytam; e levelekből megtudsz mindent,
7676 VII | spanyolviaszkot keres elő, lehúzza ujjáról pecsétnyomó gyűrűjét,
7677 III | egyenruhában. Ez a kisasszonyok „leib” gárdistája. Asztalnál ő
7678 VII | melyet gyöngéd gyermeteg kéz leírt; egy naiv, őszinte folyamodás
7679 XVII | gyilkosságot, hogy erre készült; leírta körülményesen, hogyan történt,
7680 VII | iszom addig, amíg ihatom; leiszom a magam bőrére vagy egy
7681 IV | önnek átengedek, s mikor lejár, eszközlök önnek újra. Hát
7682 IX | leső Maxenpfutsch elfogta a lejövő doktor urat, s korlátozhatlan
7683 V | megállították.~És éppen valami lejtő következett. A gép természeti
7684 XVII | amint a kocsi Forrónál a lejtőn fölfelé csendesen haladt
7685 XIV | sűrűből, hol a dombos hely lejtőre vált, midőn egy új táj nyílt
7686 V | értek el az akadályhoz, a lejtőt bevégző garádhoz, tán a
7687 XIV | egy dobogón, az udvarra lejutni.~
7688 XIV | megtörtént.~Midőn az országútról lekanyarodva, a töltés felé vette irányát;
7689 V | jó masina, hogy nemcsak lekaszálja a repcét, de itt mindjárt
7690 V | verradóra, ha Isten megéltet, lekaszálnók a tekintetes Garanvölgyi
7691 V | hogy a már kinn heverő lekaszált repcét behordathassa. –
7692 VIII | volna; a missz és Hermine lekísérték odáig; a fogolynak csak
7693 VIII | Azzal sáljába burkolózva, lekísérteté magát Hermine-nel a csigalépcsőn,
7694 XIV | délfelé szánta rá magát, hogy lekocsizzék a Tiszára; ami jó négyes
7695 XV | Erzsi kisasszonynak régi lekötelezettje vagyok. Ő is mentett meg
7696 VII | akarta volna.~Bräuhäusel úr lekötelezni vélte házikisasszonyait,
7697 IX | tehát a causeuse-ről, s lekötelező mosolygással lépve a sokképpen
7698 XIV | léptekkel követte a mérnököt a lekötözött fasinákon keresztül rőzsekunyhójáig,
7699 I | pálcájával egy kerge birkát, mely lekonyított fejét pantalonjához kezdte
7700 VII | visszaküldettek ismét *steinba, onnan leküldettek a magyarországi főrendőrigazgatósághoz,
7701 IX | héti fogságban létéről egy lélegzet alatt elmesélni Garanvölgyi
7702 XIV | gyöngyözött alá, s szaggatott lélegzetében tehetlen kiáltások hangai
7703 VI | azzal hideg hangon, de tört lélegzettel mondá neki:~– Uram, mielőtt
7704 II | keserve mellett is bírt annyi lélekjelenléttel, hogy az asztalon levő két
7705 XIV | legaggasztóbb, hogy egy lélekkel sem találkozott szemközt.
7706 XIV | telhető tudományával Aladár lélekvesztőjéhez csáklyázni, erősen szerencséltetve
7707 XV | pártolásra talált. Aladár lélekvesztőjét is a vízre tették, abban
7708 XIV | csáklyával, egy evezővel. Lélekvesztőnek is nevezik az ilyen alkotmányt.~
7709 VII | tévútra nem vezettetni, leleményes ravaszságukat hasonló leleményességgel
7710 VII | tiszteletteljes bámulással főnöke leleményessége fölött.~– Ennek az asztalnak
7711 VII | leleményes ravaszságukat hasonló leleményességgel lefegyverezni, keresztkérdésekkel
7712 IX | gondolá Aladár; de azért lelkébe vésve megmaradt minden betűje
7713 VII | szegény veszendő betyár lelkéért egy tust! – szólt Miska,
7714 VII | és is egyedül vagyok, de lelkemben ott ülök melletted, hideg
7715 VII | Kegyelmed is igyék egyet szegény lelkemért, nagy uracskám; ugye, maga
7716 VI | nem – sóhajt Corinna. – Lelkemet nem érintik a hiúság repke
7717 XVII | vele a károsultak, testen, lelkén meg az esernyőjén kívül
7718 II | szerencsétlenség éri, sohasem fog lelkiismeretével kibékülhetni.~El is vitte
7719 IX | ember kínzásaitól testileg, lelkileg össze volt törve, az egy
7720 IX | semmirevalók! Azt mondom, átkozom a lelkit, hogy ez többet meg ne történjék!~
7721 XIV | közelít az a nagy gond, mely lelküket álmodva is eltölti, s éppen
7722 IX | ügyel felhívásodra: azt lelövöd; értetted?~– Igenis értettem.~–
7723 XIV | parton. Ha tovább mégy, lelőlek.~– Csak tessék – monda a
7724 IX | kimenvén a hetivásárokhoz, ott lelt mindjárt a falujából való
7725 VIII | afféle ártatlan tárgyakat lemásolni.~Az bizonyos, hogy mikor
7726 XVII | jegyet váltott a postakocsira Lembergig; hanem amint a kocsi Forrónál
7727 XIV | le pihenni; amint a hold lemegy, felkölti Ankerschmidt,
7728 VII | következő utasítást kapta: „lemégy az ócska kastélyhoz, ahol
7729 VII | csempészet mehessen végbe.~Innen lemenének a pincébe. Néhány üres hordó
7730 I | hogy mikor a magyar ember lemond arról, hogy dohányozzék,
7731 II | átjöjjenek. Ez pedig több lemondás, mint amennyit egy embertől
7732 III | vevé kalapját, s szemhunyó lemondással rebegé: hogy igen idején
7733 VII | vehessen búcsút áhítat- és lemondásteljes hajlongással; keserű sóhajt
7734 IX | menyasszonyáról.” Arról ugyan szépen lemondhat, mikor még tíz esztendeje
7735 XVIII | mindent veszített és mindenről lemondott. De a boldogtalanságok érintkezésében
7736 Uto | Hogy voltak emberek, akik lemondtak az élet minden kényelméről –
7737 VI | Corinna illatos szappannal lemossa ujjáról a mindenesetre ráragadt
7738 XIX | ha lágy, hízelgő szellők lengedeznek, akkor a medve – visszamegy
7739 VII | gondolatra azt hitte, hogy a lengyeléért jártak ilyen erővel.~– Igenis,
7740 III | is aprította a feltámadt lengyeleket Halicsban, hanem azért a
7741 IX | valami úri házhoz beálljak lengyelnek.~– De önnek nagybátyja gazdag,
7742 II | Oláhországból; társzekeresek Lengyelországból: azokat ő kikérdezi; megtud
7743 VIII | Fél óra múlva itt kell lenniök. Addig pedig megszokja kegyed
7744 XIV | meglesz, akkor készen kell lennünk arra, hogy hol a csónak
7745 III | ekként a pecsét címerének lenyomatát a leghívebb mintában felvevé.
7746 XV | mentettem meg veszélyben forgó lényt a végső pillanatban.~Ankerschmidt
7747 IV | pálinkafőző kéményéig, s abba lenyúlva elő nem húzá a százféle
7748 VI | szerencse, hogy indulatát leöntheté egy pohár ruszti máslással. –
7749 XIV | attól félt, hogy a lépcső leomlik s ő ott reked. Az öreg úr
7750 XIV | repedéseit lehete látni; már a leomlott szárnyak, a beszakadt homlokzat
7751 XIV | mind attól félt, hogy a lépcső leomlik s ő ott reked. Az
7752 IX | mennyire nem haragszik, egész a lépcsőig kikísérte Aladárt, ki még
7753 IX | Hermine ott állt a bejárat lépcsőinél, s el nem mozdult onnan
7754 III | sietve lehaladt a kastély lépcsőjén; az angolkertben utolérte
7755 IX | majd meglássuk”.~Odalenn a lépcsőknél a rá leső Maxenpfutsch elfogta
7756 IX | nagyságos úr, messze laknak, sok lépcsőt kell szaladni, hiszen írja
7757 XV | fölkelve, csendesen lábhegyen lépdelt végig a folyosón, hogy az
7758 IX | házánál; másnap Aladár azzal lepé meg nagybátyját, hogy ő
7759 XVIII | azután rögtön saját maga lepecsételé azokat, s meg lehetett felőle
7760 XVIII | matrice-ot, mely a levelek újra lepecsételéséhez szolgált; jó tréfát gondolt
7761 VII | pecsétnyomó gyűrűjét, s a ládikót lepecsételi.~Legfőbb mértékben gyanús
7762 III | minek szokták a leveleket lepecsételni, miután azt mindenki tudja,
7763 VII | a palackok hivatalosan lepecsételtetvén.~Eközben megvirradt; világos
7764 VI | hogy porkoláb vigyáz a lépéseire.~– Remekmű! Klasszikus költemény!
7765 VI | híresztelni, hogy én ebben lépéseket teszek, miután amint vége
7766 IX | testvérem!~Ne ítélj el azon lépésért, amit ma tettem. Nem tudok
7767 XV | tehet semmit, mert minden lépésével csak ártana neki; az idegen
7768 IV | Ankerschmidt a tornácból a pitvarba léphetett volna, a kíséretéül rendelt
7769 VII | vagy és házamból ki nem léphetsz; nehogy megtörténhessék
7770 IX | kézszorításra e kellemes hírrel lepi meg:~– No, tehát Garanvölgyi
7771 XIX | ez alkotmányos tusa; hadd lépjen fel más is.~– De nem szabad!
7772 XIV | közepén, feküdt az árvíz lepte téren. Az ősi vert falnak
7773 XIX | Garanvölgyi Ádám még mindig nem lépte át háza küszöbét. Hiszen
7774 IV | hangját hallanám, mintha lépteire ismernék a folyosón; mintha
7775 V | ily méltó aggodalmak közt léptetgetne végig a tarlón, hajtva maga
7776 XIV | volt építve; amint a hídon léptetve mentek, kocsisa visszafordult
7777 VI | szakad a háza, hamarább lerágják a lábáról az egerek a csizmát,
7778 VI | szem cseresnyéről külön lerágni a magot. Mikor én olyan
7779 I | előszedé a méhkasok mellé lerakott könyveket: régi római autorok
7780 IV | végig, szemöldeit komolyan leráncolva. Végre, hirtelen odafordulva
7781 V | vályújokba, s mikor attól lerészegedtek, szépen kiadogatták őket
7782 IX | udvariasság tartozását az sietend leróni; mégis erősen meg volt lepetve,
7783 IX | kávéházban, ahova járni szokott; lesbe álltam a szállása előtt.
7784 IX | megállt, s iparkodott atyját lesegíteni a leszálláskor.~A lovag
7785 XIV | kisasszonynak nyújtá kezét, s lesegítette a csónakba. Utána a többi
7786 XVII | körülményesen, hogyan történt, mint lesett rá a postakocsira sötét
7787 IX | vadász, ki el-elhagyogatja leshelyét, s éppen akkor nincs ott,
7788 XVIII | megjelenésre. Ezóta imádói már lesik a posta érkezését mindennap,
7789 III | meg az öreg kuruc, hogy leskelődnek utána. Ez annál jobban fogja
7790 IX | Odalenn a lépcsőknél a rá leső Maxenpfutsch elfogta a lejövő
7791 III | alkonyatnak, a bujdosó megállta a lest az angolkert hátulsó ajtajánál,
7792 IX | kik az ajtónyíláson át lesték a dolog kimenetelét, látva
7793 VIII | hozzá semmit.~Missz Natalie lesütött szemmel sipogá, hogy mind
7794 IX | senki. Nem mert aztán többet leszakítani.~Leültek Hermine-nel egy
7795 XVIII | tánc” végét abbahagyni s leszaladni a szállására, kikeresni
7796 IX | iparkodott atyját lesegíteni a leszálláskor.~A lovag úr indulatosan
7797 XIV | Garanvölgyi úr szomszédja. Akkor leszállhat, a kocsi itt marad; annak
7798 IX | kardja, akkor Aladár is leszállt a fekhelyéről.~– Parancsára
7799 XVIII | megásta már sírját, kik leszálltak oda anélkül, hogy megértettek
7800 XV | leszakasztott; Aladár is leszedett kilenc szálat, s a kalapja
7801 XV | tudta, hogy vajon érdemes leszek-e rá.~– Mi volt az? – kérdezé
7802 IX | bosszúálló természetű, egyszóval leszóltam önt kegyetlenül előtte.~–
7803 I | homlokig elválasztva, s leszorítva a legfényesebb kürtőkalappal.
7804 V | tekintetes Akkorsincs úrét is letakarítanók.~– Hát napszámot keresnek?~–
7805 XV | szólt a hadastyán, poharát letakarva tenyerével, hogy Kampós
7806 XVIII | Mindjárt Aladár szabaddá léte után elköltözött Pestről,
7807 IX | vevényt tehát atyja honn nem létében Hermine-nek kelle aláírni;
7808 III | van, s azt minden percben leteheti a ház asztalára.~– Csak
7809 XIV | oly sürgetős az a fiúvá létel.~A doctor juris lázas sietséggel
7810 XIV | fűzvesszőkévére mindketten letelepedtek.~Egész este volt már, vadludak
7811 VI | ahol ülni szokott, találta letelepedve Ankerschmidtet. Az már akkor
7812 IX | forintot és két húszast letennék az asztalára, nem fogadná
7813 XIV | eltűnt. A malmok összezúzva, letépve láncaikról, a járművek partra
7814 IX | is fegyverviselő strázsa létére nem szégyenlett sírva fakadni,
7815 V | néhány száz hold repcét leteremteni!~Garanvölgyi kaszásai már
7816 I | mely bundával volt szépen leterítve, míg Garanvölgyi egy üres
7817 IX | dolgot e négy héti fogságban létéről egy lélegzet alatt elmesélni
7818 V | iszik.~A vadember szépen leteszi a kalapját a nyitott veranda
7819 VII | végre elhagyja a szobát. Letette-e a szekrénykét valahová,
7820 IX | az oldalán.~– Igen, mert letettem a várkormányzó úrnál, s
7821 VI | tulajdon szép kezecskéjével fog letisztázni. Kell, hogy lássék rajta
7822 VI | beleigazítani, miszerint szükséges letisztáztatni. De csalódott. Amint a lovag
7823 VI | alássan, majd egyik írnokommal letisztáztatom.~– Nem szükséges. Jó ez
7824 IV | madárijesztőnek!~Azzal letörté izzadt homlokáról a verítéket,
7825 Uto | hogy az Isten áldását is letörülje róla. És véges-végül még
7826 V | idő lesz”. Adatok barbár létünkhöz.)~Akik valaha gazdaságot
7827 XV | egy szék nem volt, amire leüljön valaki; hanem annál inkább
7828 VII | Igen! Könnyű nekik! Ők leülnek a kész ebédhez. A szegény
7829 IX | rátalált a szék alatt, ahová leültekor elhelyezte; még búcsúzott,
7830 IX | Aladár, hogy valahányszor leültem önhöz levelet írni, mindig
7831 IX | nincs önnek egy széke, amire leültesse.~– Majd lesz, ha ő eljön.~–
7832 IX | közül az alkalmat, s ismét leülteté Aladárt, beleegyezve, hogy
7833 VII | szintén megállapodtak, s leugrálva kocsijukról, odajöttek Ankerschmidt
7834 V | mint itt a tarlón: ott is levagdalta ugyan az árpának a fejeit,
7835 V | Három-négy ember egy nap alatt levágja, behordja, kicsépli, fel
7836 XIV | süppedékes volt, a kerekek mélyen levágtak a kaucsukként ruganyos tőzegben;
7837 II | az Petőfié, s a kozáknak levágták a fejét az övé helyett.
7838 IX | Aladár, amióta a szabad levegő csókolgatja arcát, még szebb
7839 VII | fenyegetőző mozdulatokat tesz a levegőben.~Hát aztán mit csinál tovább?~
7840 XVIII | kéretik, azt bezárta Grisák levélborítékába. A német nyelven írt levél,
7841 XVIII | oly óvatos volt, hogy a levélborítékokra előre mind ráírta a címeket,
7842 XVIII | jelenléte: ez a vad táblabíró levélcíme alá került.~És végül Ankerschmidt
7843 VI | hogy férjemmel íratnám leveleimet?~– Nem; hanem a levélírások
7844 XVIII | s csak akkor lett készen leveleivel.~Maga is meg volt magával
7845 VII | fogom mondani, mi van e levelekbe írva. Én akarom, hogy ezt
7846 XIV | Ankerschmidtet. – Kegyed nem hitt levelemnek, ugyebár, s eljött személyesen
7847 IV | keresztül ötöl-hatoljon a levélen.~Szerencsére a kisasszonynak
7848 VII | veresen, jól látva, hogy így levelenkint nagyon soká lesznek készen,
7849 III | vannak fegyverei, titkos levelezései; siessen ön magát megmenteni.
7850 IV | ismeretlen emberekkel, mit leveleznek. Az hozzám nem illik, hogy
7851 VII | a földre az egész ócska levélhalmazt.~Kampós uram, amint e veszedelmes
7852 IX | hozzá, s hazakergette a levélhozót, hogy írja fel otthon, amit
7853 VI | leveleimet?~– Nem; hanem a levélírások elmaradnának.~– Óh, ne képzeljen
7854 IX | hogy akadhatnak maliciózus levélírók, kik a saját nevük helyett
7855 XV | rosszul volt gondoskodva ama levélke megmutatása által; az éjszakát
7856 XVIII | mindegyiket tudósítani egy levélkében, és kifejezni találkozási
7857 VII | egyet azon teleírt vékony levélkék közül olyan sokáig elnézeget.
7858 VII | kiemelkedik, s találjuk alatta e levélkéket finom papírra írva; az aláírott
7859 IX | az nagy fáradságba; míg a levélketrec oroszlánya meg hagyja lágyítani
7860 III | Mármost birtokában volt a levélnek.~Sietve átolvasó annak tartalmát,
7861 III | hát tanulja meg, hogy a levéltitok szentségének a magány-becsületérzésen
7862 XIII | földesúré. Ugyanazon fehér levelű fák susognak az ő halottja
7863 XIV | miután már eddig is inognak a levert cölöpök. A mi vidékünkre
7864 VII | húzott belőle; tenyereiről leverte a morzsákat, s szépen zsebbe
7865 XIV | kevesebb mélységre vannak leverve, mint a tervben határozva
7866 III | De egyék ön, mert elhűl a levese.~– Köszönöm. (Következett
7867 III | szólt a boldogtalan, miután leveseskanalát megmeríté –, azon nemes
7868 III | Éppen jókor jött, még a levesnél vagyunk.~A bujdosó olyan
7869 VII | kisasszonnyal, szemközt a levessel és azon túl Hermine kisasszonnyal
7870 IX | meglátogatta. – Ne félj, leányom, levetjük azt, ami bennünket bánt,
7871 III | oldalzsebébe nyomva, ő is idején levőnek látá új szállása után nézni,
7872 VII | lécekkel összecsatolva, mik a lezárás pillanatában egy domború
7873 XVIII | értesíteni, tehát szóljanak a lezárt ajkak.~Straff úrnak igen
7874 IX | megalkudott, s amint ez a libáit eladta, mindjárt útra is
7875 XIV | mint vadludak az égben, libegnek a kék víz fölött; terhes
7876 XIV | széles folyamárban látszott libegni, míg a habok egész az innenső
7877 V | embert; inast, vadászt, libériás legényt, kaszát adni a kezébe,
7878 XVIII | asszonyi erény: tán valami liezon is megerősül, s akkor aztán
7879 VII | maradoztak el a zúzmarás ligetek, az égen lármás varjúcsoport
7880 II | tanyán.~– Beszéltem vele! – lihegé a köpcös úr. – Tőle jövök. –
7881 IX | viaszsárga arccal, forrón lihegő ajkkal azt a „bizonyos szegény
7882 VII | kezdett az idő, a láthatár lila színbe borult már; sűrű
7883 XIV | falkái a vadkácsáknak és liléknek, mintha nagy sietségük volna
7884 IX | aszerint tégy.~Eliz ezzel liliputi őrét a külső szobában hagyva,
7885 V | költségkönyvét elővenni, s különböző litterák alatt a napi költségek közé
7886 IV | előttem a német tudomány és litteratúra; egy időben egészen au courant
7887 VII | lefeküdni étlen, mint a ló, éjfélkor megint felkiabáltatni,
7888 I | kurta jáspisfogantyús pácikó lóbálódik.~Ez az úri egyéniség ütközék
7889 XIX | csikorognak a fák sudarai, s a lóbált száraz ágon ugyancsak károg
7890 XIII | selyem a koporsón, fáklyák és lobogó címerek; csak a könny telt
7891 XIV | fáklyák és szurokszövétnekek lobogtak a part mentében.~Ankerschmidt
7892 XIV | kiált segítség után, és lobogtat fehér kendőt; és nincs,
7893 VII | felállva egész magasságában a lócáról. Majd a mestergerendát érte
7894 VII | delicti tehát okvetlenül itt „loco” maradt.~Ez nagybecsű fogás
7895 XIII | pádimentumával.~– Szép.~– De nem locskálkodni jöttem én ide nagyságos
7896 VII | keresztülvetette magát a lőcsön, s egy perc múlva eltűnt
7897 IX | részemre kerül a sor, azt ne lődd meg, azt hagyd ott, és gyere
7898 VII | kis apródkához:~– Gyuszi! Lökd ki ezt az urat az ajtón.~
7899 IX | karszékből, mintha elsült bomba lökte volna fel, s nem tudta,
7900 III | Natalie baziliszk villámokat lövellt a kétkedőre, Bogumil észrevehette,
7901 XIV | kiálta rá Aladár fegyverét lövésre emelve.~A csónakos visszakiáltott:~–
7902 XVII | felhágóján kellett tenni a lövést, rögtön úgy eltűnt, hogy
7903 IV | én önt e vétségeért főbe lövetném.~– És minthogy leányod vagyok,
7904 IX | azt ő haladék nélkül főbe lövi.~Olyan bolond kocsis persze
7905 IX | katona vagyok? Teremtette. Lövök és szúrok.~Eliz már erre
7906 XVIII | kávéházban, az arénában, a lövöldében, az egész környéken.~A nevetséget
7907 XIV | azt teketória nélkül főbe lövöm.~A fenyegetés használt,
7908 IX | Garanvölgyi Corinna.~– Áron Löwi Khorin?~– Nem. Nem zsidó
7909 IX | mint egy tábornok. – Tudsz lőfegyverrel bánni?~– Tudok, kisasszonyom.
7910 V | garádhoz, tán a gép még egy fél lófejjel hamarább jutott oda; s minthogy
7911 VII | eddig kedélyesen himbálva lógatott alá, az ablak hídjára magához,
7912 VII | kihúzta a szűre szíjából, ahol lógott, s ledobta az asztal alá.~–
7913 XIV | hogy a görgítői csőszök lóháton nyargalva jöttek; hogy már
7914 IX | azt mondtad: papa, aztán lőj szalonkát!~– Hát tudod mit?
7915 IV | önnek újra. Hát sok nyulat lőjön aztán.~Kampós uram azt sem
7916 IX | össze Kampós, ott lesz a lom között.~– Ki írhatott?~–
7917 XIX | cincognak a képzelt tavasznak, s lombnak nézik a fán a fagyöngyöt,
7918 I | ő hátul ment, mert négy lompos szelindek nagyon kezdé kerülgetni
7919 VII | ám még itt egy irtóztató lomtár, amihez még ő is csak elszánt
7920 IX | minden biztatás, mint a beteg lónak. Faites vos jeux, messieurs!~–
7921 XV | valakit” meg találna még vele lőni.~Aladár körülhordta a csónakot
7922 XV | volt már. (Ezek már egymást lopják! – gondolá magában az öregúr.)~
7923 V | az, ha valaki „azalatt” lopna más csürhéjéből, amíg a
7924 IX | vonított.~– Azért, hogy nem lopok, nem rablok?~– Így nagyon
7925 XVII | keresztül, oly közelről, hogy a lőpor füstje egészen megfogta
7926 IV | elmondok mindent: meg egy lőporszaru.~Ankerschmidt roppantul
7927 V | Mit hallottál felőle? Nem lopták-e még „mind” el a disznaimat,
7928 V | büntetését elvegye.~Rögtön üljön lóra egy lovászlegény, s vigye
7929 V | személy nagyságos Nyírbáródi Lőrinc úrnak nyeregkápai pusztáján
7930 XIV | kíváncsian orrára csíptetve lornyonját.~– Engedelmével fel fogom
7931 XIV | alusznak, hogy még eddig rá nem lőttek. Nehány perc múlva már Ankerschmidt
7932 IX | A nagyságos úr adta.~– Lőttél már vele?~– Óh, akárhány
7933 XVIII | bolondok! Hogy engedik magukat lóvá tétetni! Mindenkinek ínylése
7934 VII | kocsist:~– Állítsd meg a lovadat, öcsém. No nagyuram; köszönöm,
7935 VII | tér, ez már Ankerschmidt lovagé volt. Ankerschmidt még korlátokkal
7936 XV | ajtónál találkoztak össze a lovaggal és leányával.~Ilyen szűk
7937 VII | mind, hogy van egy tagja a lovagi családnak, ki aratólánykákkal
7938 XVIII | kinek tolakodásától az ön lovagiassága képes leend engemet megmenteni.
7939 XVIII | laknak; bizonyosan elég lovagiatlanok voltak a kapott leveleket
7940 V | vonallal eléje kerülhessen a lovagló Ankerschmidtnek.~– Alászolgája,
7941 IX | neki ötezer forintja van a lovagnál, mely oly feltétellel van
7942 IX | kedvenc papagája? Szokott-e lovagolni, megvan-e még a hóka paripája?
7943 XVI | ki nem kocsizom, ki nem lovagolok házamból, de azt nem fogadtam,
7944 IX | mindennap kétszer eléje lovagolt az érkezendő telegramnak,
7945 VII | teremben egyedül várt az érkező lovagra a missz, kinek ez ünnepélyes
7946 VIII | magát, azt elveszítse. A lovagtól ez csak intrika, hogy ki
7947 IX | hát itt van; de a szegény lovaim! Annak csak nem történhetett
7948 IX | történhetett semmi baja; de a lovaimat bizonyosan agyonhajtotta
7949 XIV | kocsis belehajtott a vízbe, a lovaknak csaknem hasig ért az, s
7950 IX | Hallja ön! Hallja ön! – lovaló Straffot Maxenpfutsch erre
7951 IX | hogy azt még a stafétás lovas tarisznyájában elfoghassa,
7952 VII | egy en carriére vágtató lovasezrednek kiáltaná a vezényszót:~–
7953 IX | Valahol az útban elkerülte a lovast, ki a postaállomásról érkezett,
7954 V | hogy kentek hányan vannak lovastul, s mijük van?~– No, mert
7955 IX | lepecsételve, azt kezébe adta.~– A lovász rögtön nyergeljen, s vigye
7956 V | felrendelték minden kocsisát, lovászát, inasát, azokat is benntartották
7957 VIII | többiek?~– A másik két lovat a lovászgyerek járatja.~– Ne bomolj, vén
7958 XIV | ekkor maga maradt hátra két lovászlegénnyel. Azoknak megparancsolta,
7959 V | Ez már kifáraszt minden loyalitást. Egyik levelet a másik után
7960 XIV | közepén ott úszott nagy lubickolással – egy csikasz farkas.~–
7961 III | Radetzky-indulót, a Próféta nyitányát, Lucia magándalait; míg egyszer
7962 XIV | fenevad pedig csak feküdt ott lucskosan, sebesen lihegve, s okos
7963 IX | tovább! Kukorica János, vagy Ludas Matyi, vagy akármi a sárkánykígyó,
7964 IX | elküldi atyám után. Te pedig Luize, légy szíves missz Natalie
7965 IX | mosolygástól.~– Óh, a nagy lutrin csak az együgyűek nyernek,
7966 IX | burokban született! Kár önnek a lutrira nem rakni, minden nagy nyerőt
7967 V | vagyoonk pápisták, a többiek lutyéránosok.~– Hát mi nekem ezzel a
7968 XV | a babonában, mit fiatal lyánkák tartanak, hogy ha kedvesükről
7969 XV | akkor a kedvesnek kell a lyánkáról álmodni. Az álom tündére
7970 IX | összevissza volt zavarva e lyányka magaviselete által, ki egy
7971 VIII | batiszt szegvényt, mely elég lyukacsos volt arra, hogy keresztüllásson
7972 VII | lehetett nézni a kémények lyukaiba felülről, nincs-e ott a
7973 VII | és menekülve mindenféle lyukakba odakünn.~A mi részünkről
7974 XV | emeletet csináltak maguknak lyukakból a patkányok, úgy megszerették
7975 VII | a bejárás, oldalán be is lyukasztatott. Nem volt bennük semmi;
7976 III | is szokott járni, mint a macska.~Látott is valamit. A 10.
7977 II | Én már igen. Tessék – a macskafiúk. – S azzal átnyújtá neki
7978 II | helyett megette a napos kis macskafiúkat?~– Ismerem – viszonza a
7979 II | tompa ínylése legyen, hogy a macskakölyköket meg ne tudja különböztetni
7980 V | őt a levegőbe, mint egy macskát, s elhajítá tíz ölnyire
7981 XVIII | dühvel önté el epéjét.~„A madám még engem üldöztetni akar!
7982 IX | olyan későre.~– De kedves madaram, akkor húznak a szalonkák
7983 IX | jókedvű volt odahaza, hogy „madarat lehetett volna vele fogatni”,
7984 IV | tegyétek ki a borsóföldre – madárijesztőnek!~Azzal letörté izzadt homlokáról
7985 IX | Hermine ugyan soká alusznak.~A madárka feje igen jól sikerült.
7986 XIV | hozzáértő kezében. A kis csónak madárkönnyűséggel siklott végig a víz tükre
7987 XV | egyszer lenne! Szereztél magadnak kenyeret, megszolgáltad,
7988 XV | ön is hozzá fog jutni a magáéhoz.~– Hogy érti ön ezt?~– Bizonyosan
7989 VI | korrespondenciája van, hogy már azért magáért megérdemelné férjhez menni.~–
7990 IX | egyszerűen vesse a kandallóba a magáét.~Miután a doktor elzárta
7991 II | mondanám, hogy inkább a magaméból adom meg, ha nem tudnám,
7992 V | én azt gondolom, hogy ha magamforma ember menne közéjük, akitől
7993 VIII | Uram, én nem állok jót magamról, midőn ismerős lépteit meghallom;
7994 VII | hogy ami neked hiányzik, magamtól is megtagadom, hogy amikor
7995 V | van, jól, no. Megyek én magamtoól is, csak azt mondják, hogy
7996 V | ilyen sottise-okat mond: ő magánbuzgalomból veti magát az elejtett tárgynak
7997 III | Próféta nyitányát, Lucia magándalait; míg egyszer Eliz kisasszony
7998 II | az volt a kulcsa, hogy a magánhangzók 1, 2, 3 stb. számokkal voltak
7999 VI | részemről úgy venni, mint magánmulatságot. Nem is akarok én semmiféle
8000 IX | kapott Pestről.~Midőn azt magánszobájában elolvasta, sok idő kellett
8001 VI | tettét bírálgatják. Minden magánügyből politikai kérdést csinálnak.
8002 IX | maga. Én nem szólok önnek magánügyeibe, azokba semmi jogom avatkozni;
8003 III | levéltitok szentségének a magány-becsületérzésen kívül semmi garanciája nincs.~
8004 VII | végre a parancsolt műtételt. Magánybosszú is dolgozott nála.~Valamivel
8005 XVI | lesz itt többé, s én ismét magányomba vagyok zárva. Ebből mármost
8006 IX | megköszönni, hogy múltkori magányomban meglátogatott.~– Semmi köszönni
8007 IV | haditörvényszék elé a lovag úr magányszobájába.~Rettenetes ítélőterem az;
8008 VII | a kondás felállva egész magasságában a lócáról. Majd a mestergerendát
8009 VI | összekerül, nem győzi eléggé magasztalni, hogy milyen okos, milyen
8010 VI | viszony óta; mindig is nagyon magasztalólag szokott emlékezni a hadastyán
8011 III | sok hajlammal bír érzelgő magasztosságra. A hadastyán restelli üldözni
|