bold = Main text
      Fezejet                                           grey = Comment text

 9513 IX    |        vastagságáról, ahol a középső ajtó nyílhatik a két másik érintése nélkül.~
 9514 IX    |                      Nézd, az ibolyák már nyílnak – szólt Erzsike, hogy testvére
 9515 VIII  |              lakosztályában.~Két egymásba nyíló szoba volt az, melyek közül
 9516 IX    |               midőn csakugyan csörömpölve nyíltak egymás után az ajtók, s
 9517 VII   |                  égen-földön valamit, ami nyíltan ki van téve az asztalra.~
 9518 IX    |                 megfogta jobbját; katonai nyíltsággal szólva hozzá:~– Garanvölgyi
 9519 II    |              nyomás alatt! Ez az őszinte, nyíltszívű faj tanul csalni, visszacsalni,
 9520 III   |                kisasszony azon kívánságát nyilvánítá, hogy szeretné tudni, milyen
 9521 XV    |          hazafihoz illik, tettekben akaró nyilvánítani; ugyanis azon törekvéssel
 9522 XIV   |                  s még a hivatalos lapban nyilvánosan megdicsérik. Már így értem.~–
 9523 III   |            Egyébiránt „lojális” érzületét nyilvánossá tenni nem mulaszthatá el
 9524 VII   |                  valamit, s azt kibontva, nyilvánvalóvá tette, miszerint alkalmasint
 9525 V     |            tisztességes személy nagyságos Nyírbáródi Lőrinc úrnak nyeregkápai
 9526 XIII  |            emeltetni, tessék elfoglalni a nyírdomb napkeleti felét, melynek
 9527 III   |               Radetzky-indulót, a Próféta nyitányát, Lucia magándalait; míg
 9528 VII   |              ablakán át, amelybe az ajtók nyitása után hallotta őt bemenni.~
 9529 IX    |               Egyszer hallja, hogy valaki nyitja az ajtót csendesen. Ez Erzsike
 9530 XV    |          kénytelen volt leánya előtt tért nyitni, s amint e percben Erzsike
 9531 IX    |               leányai szobájába. A fáradt nyögés egy küzdő ajkairól már az
 9532 II    |                 levágott közülük; mikor a nyolcadikat kettéhasította, annak a
 9533 V     |                 magamnak; csupa hetes meg nyolcas.~– Kinőheti még az magát –
 9534 V     |                  táblán, nem hiszem, hogy nyolcezeret arasson. (Vendelin pátronusnak
 9535 IX    |                 legyen meg, hát hazajövök nyolcra. Ha egypár perccel el találnék
 9536 IX    |                   doktor úr kereste azóta nyolcszor, Maxenpfutsch úr pedig minden
 9537 V     |            hatvanöt, hetvenkilenc, az öné nyolcvankettő. Itt van a keresetlevél?~
 9538 V     |                  meg éppen kifejti. Ennek nyomában nem fognak egyebet gyűjteni,
 9539 III   |                 ahol Ritter von Ehrenfels nyomán talán ingyen is lehetett
 9540 II    |           erkölcstelenedik a magyar nép a nyomás alatt! Ez az őszinte, nyíltszívű
 9541 XIV   |                szomorú világításnál, mint nyomasztó álomlátás, közeledett egyre
 9542 IX    |              Maxenpfutsch úrral; s ő azon nyomatékos ellenvetést tevé, hogy kegyed
 9543 IX    |                  használta, hogy előadása nyomatékossága végett nagyokat ütögetett
 9544 VII   |                káplár uram, ötszáz forint nyomja a markát! Pedig ha akarnám,
 9545 IX    |                másik úrnak akarta markába nyomni azt az egy húszast, mely
 9546 II    |                  Árulás, hitszegés minden nyomon! Titkainkat kémekre bízzuk,
 9547 III   |           árulónak. Megtudtam, hogy saját nyomorú életének megmentéséért engemet
 9548 XVII  |           példásan fog lakolni. Az eddigi nyomozásokból azonban az tűnik ki, hogy „
 9549 VI    |                alkalommal meg is indítá a nyomozást, félig bizalmasan, félig
 9550 VII   |                  fel az ajánlatot, mint a nyomozóbizottmány figyelmének félrevezetésére
 9551 I     |                majd egyik-másik pajtájára nyomták rá a hivatalos pecsétet,
 9552 IX    |               spanyolviaszt. Azzal szinte nyomtatás-betűkkel odarajzolta a címlapra Aladár
 9553 IX    |                  írásnak! Corinna ezúttal nyomtatási betűkkel írt. Ez arra való,
 9554 VI    |             Corinna most már a divatlapok nyomtatásos részét rakja az ölébe, mert
 9555 III   |            pecsétet újra le lehetett vele nyomtatni, oly tökéletesen, mintha
 9556 XIX   |                 öregúrhoz Ankerschmidt, s nyomtatott újságban rossz hírt hozott
 9557 V     |            Gyanítom, hogy ki vitte el, és nyomukban vagyok. Tetszik tudni, hogy
 9558 IX    |              elektrikus batteriáinak volt nyugalma Kampós úrnak a kastélyban
 9559 XV    |                  sietett.~Aladár éjszakai nyugalmáról ugyan nagyon rosszul volt
 9560 IX    |                háladatos lesz, ha egy ily nyugalmas házhoz juthat, mint a mienk.~–
 9561 XV    |                  Ankerschmidt alig tudott nyugalmat tettetni többé.~– Hjah,
 9562 IX    |                 Ez hát a levél, mely élte nyugalmát visszaadja; ebben van megírva,
 9563 Uto   |                 confisciren!” Már akkor a nyugalmazott tábornagy magyarországi
 9564 Uto   |                este Haynau tábornagyot (a nyugalmazottat) magyar ruhában, széles
 9565 XIV   |                Aladár mosolyogva, s azzal nyugalomba hozta az evezőlapátot, s
 9566 XV    |                hogy a nap fáradalmai után nyugalomra vágyik, azért jelt adott
 9567 IX    |                    Nekem van tisztességes nyugdíjam, amiből megélek. Ők hadd
 9568 VI    |                    Készen vagyok.~– Mikor nyugdíjaztattam magamat, azt mondták odafenn:
 9569 IX    |             Ankerschmidt ezzel is, mint a nyughatatlan vadász, ki el-elhagyogatja
 9570 XVIII |              poraim egykor hazám földében nyugodjanak. Nagy vigasztalásomra lenne,
 9571 IX    |                  Tudom, hogy te addig nem nyugodtál, míg azt nem mondta neked,
 9572 V     |              fogva, tudományáról és lelki nyugodtságáról hírhedett faj, akiben meg
 9573 XIV   |                  amint a vizet átszelték, nyugpontot keresve.~Egyszer egy ilyen
 9574 VI    |          birtokviszonyai a legjobb alapon nyugszanak. A vételár szolid státuspapírokban
 9575 IX    |                aludnom; amint látod, hogy nyugtalan vagyok, szólíts meg, attól
 9576 IX    |             Küldjük vissza szegénynek; ne nyugtalankodjék miatta.~– Jó, nagyon jó.
 9577 IX    |                ellen, hogy ő addig meghal nyugtalanságában, míg a papa megérkezik.~
 9578 XV    |             szívvel kevesen.~Ankerschmidt nyugtalanságát Garanvögyi arra magyarázta,
 9579 I     |                  jó embert” nem bántják – nyugtatá meg őt a háziúr, a sareptai
 9580 XIV   |              földre, fejét a rőzsekötegre nyugtatva, s alig kívánt jó éjszakát
 9581 XVIII |             gyógyíthatja meg. Azóta nincs nyugtom, nincs örömem, hogy egyesek
 9582 VIII  |             meglátom.~– No, afelől legyen nyugton. Ő most éppen távol van.~–
 9583 IX    |                amiket önnek e szerződvény nyújt?~– Erőszakkal csak nem kényszerítek
 9584 IX    |                 csak ki kellene a kezemet nyújtanom, hogy rögtön negyvenezer
 9585 XIV   |              veszélyben levőknek legelébb nyújthassunk segélyt.~A csónakok és dereglyék
 9586 VI    |                 elmaradt ifjúság alkonyán nyújthatják egymásnak kezeiket. És nagysád
 9587 IV    |            szorítani. Már késő. Miért nem nyújtotta azt elébb a másik?~Mielőtt
 9588 V     |            lehajolva, nyílt őszinteséggel nyújtsa kezét Kampós uramnak; amit
 9589 V     |               előre sietni, mint a jófutó nyúl a tekenős békát a mesében.
 9590 IV    |             eszközlök önnek újra. Hát sok nyulat lőjön aztán.~Kampós uram
 9591 XV    |                 kezecskéjével.~– Hozzá ne nyúljon, kisasszony, meglássa, szerencsétlenül
 9592 VI    |                   az ujjaikat, ha tollhoz nyúlnak; s elcsukva a számadások
 9593 XIX   |           hamarább a passzív ellenállást: ő-e vagy a tél?~Rendszerint
 9594 III   |                fogja védeni, mint bármely ó-kordovai mór kalifa spanyol vendégét.
 9595 IX    |                  hogy gyakorlatban legyen Ó-Magyarországon valakinek elítélni a menyasszonyát,
 9596 V     |                  legterhelőbbek. Terz von ober! Jó?~– Nagyon jó.~– Vajon
 9597 VII   |               éjjel?~– Gazdatiszt vagyok. Oculus domini saginat boves, ezt
 9598 XIV   |             erdőig.~Öt perc alatt kellett oda- s visszatérni.~Visszajövet
 9599 IX    |                bolond, aki a mai verébért odaadja a holnapi túzokot. Elébb
 9600 II    |                     Ugyan hagyj a el! Nem odaadta-e az új köpönyegét is a minap
 9601 V     |                levelet, rámába tetette, s odaakasztotta az íróasztala fölé, hogy
 9602 XIV   |       révedezőktől.~– Örüljön az úr, hogy odaát lehet! – kiálta át valaki
 9603 IX    |               idejük van előle – „sutty”, odábbállani.~Az a hang, amivel kiejté,
 9604 IX    |                   múlva is, de a szalonka odábbmegy, mert az vándormadár. Ugye
 9605 XIV   |              merészkedőt, s azután mindig odábbszaggatta a töltést.~– Nem lehet-e
 9606 VII   |             elhozott, már most innen majd odábbtalálok magam is. Aluszik ám ez
 9607 V     |                idején! Mit gondolnak azok odabent? Feliben marad minden munka.
 9608 XVI   |              zokogásra változott jókedve, odaborult Garanvölgyi keblére, és
 9609 VII   |               hanem szépen megadta magát, odaborulva apja lábaihoz s piruló arcát
 9610 XV    |                 Aladár vállára, s arcával odafeküdt kedvese karjára. Most derült
 9611 VII   |           pusztította a háztól, hanem még odafogadta zongoramesternek. Mikor
 9612 IV    |               leráncolva. Végre, hirtelen odafordulva Garanvölgyihez, kérdezé:~–
 9613 XIV   |                 abból morzsákat tördelve, odahinté a pici állat elé. És ez
 9614 VI    |        előrevigyázó, hogy mielőtt kezemet odaígértem volna, egy móringlevelet,
 9615 IV    |                  kivéve azt borítékjából, odainté Kampóst, hogy olvassa el
 9616 IX    |                mondást fölösleges is volt odaírni, mert Eliz, amint e levelet
 9617 IX    |          nagyságodnak szól. Hiszen az van odaírva, hogy „teljes tisztelettel”.
 9618 VIII  |                várj csendesen. Akkor majd odajön Bogumil úr: az felül, azután
 9619 VII   |                  s leugrálva kocsijukról, odajöttek Ankerschmidt hintajához
 9620 IX    |                  a tollat, s olyan szépen odakanyarítja verébfej nagyságú betűkkel
 9621 IX    |                   tett, hanem azért mégis odakölcsönözte hímzőollóját a pecsétfelmetszési
 9622 IX    |            mosolygok – szólt Ankerschmidt odalépve hozzájuk; és megtette, hogy
 9623 IX    |            manupropriáját minden levélben odamellékli, aláírva: „Cicke”.~Ankerschmidt
 9624 XIV   |                   minden ágát, mely úszva odamenekült; minden irányban lehete
 9625 IX    |               valami kényeskedő dáma? Hát odamenjek? Jó estét kívánjak neki?
 9626 XV    |               gyermek hirtelen óvhatlanul odanyújtó kezét Aladárnak, s e szókat
 9627 IX    |                  mire a leányka egyszerre odaomlott melléje, s arcát eltakarva,
 9628 IX    |                 szinte nyomtatás-betűkkel odarajzolta a címlapra Aladár nevét
 9629 IX    |                  amint meglátják egymást, odarohannak, átölelik egymást forrón,
 9630 IX    |                  szólt az ágyon fekvőhöz, odasietve hozzá, s megfogva egyik
 9631 VI    |                  azzal mind a ketten majd odaszorultak a kapuhoz, ahogy egyszerre
 9632 XV    |         szobájában; ifjú tensuram maga is odatalál azalatt az öreg úrhoz.~Ankerschmidt
 9633 XIV   |                   az utat. Sötét éjjel is odatalálnék, hát még fényes holdvilágnál.~
 9634 XIV   |                  hozta az evezőlapátot, s odatartotta a kis menekvőnek.~Az abban
 9635 IX    |                  hadd látom, kik?~Az inas odatolta a tálcát.~Doktor Grisák
 9636 V     |                 hanem felugrott a padról, odaugrott az alkudozó félhez, megkapta
 9637 IX    |                   önnek a felesége.~Azzal odaveté eléje a telegramot.~„Hermine
 9638 XIV   |             sátorba vissza, melyet Aladár odavetett zsebkendője képezett számára.~
 9639 IX    |              Istennél a kegyelem! – szólt odavetve a tört pipaszárat az asztalra. –
 9640 XV    |               szemei vannak!~Aladár aztán odavitte hozzá a kis polgártárat;
 9641 XV    |              hírrel fogadá őket, hogy míg odavoltak, azalatt az ár két hüvelyket
 9642 VII   |                 ám ez mind a három. Dupla odúja van a kulacsomnak: valahányszor
 9643 I     |                   az embert legcsendesebb odújában is, s megtámadják a dohánydöböze
 9644 XIX   |          Garanvölgyi pedig nem mozdult az odújából.~Még tél van, még nincs
 9645 VII   |              magát, azáltal fogságban ülő öccsének sorsát vetette hátra. Süljön
 9646 VI    |                 vannak, miknek kivitelére öccsét múlhatlanul fel kell használnia.
 9647 VI    |       keresztülvitte, hogy engemet Aladár öccsével eljegyezzen. Pedig nagyon
 9648 I     |                  vettem azt meg boldogult öcsémtől, s hogy ő szegény, sok ide
 9649 XV    |                így akarta. Jövőre azonban öcsémuram hiúságát erősen hűteni fogja
 9650 III   |                  a kulcslyukon, s egy kis ökölnyi gyerkőcöt látott belépni
 9651 V     |                  is kiszállt a síkra.~Hat ökör vontatta ki, egészen e célra
 9652 II    |                 nevetnének ezen a külföld ökonómusai, ha megtudnák! A betyárokat
 9653 I     |                 cselédek, ekék, szekerek, ökrök, lovak és birkák nélkül;
 9654 XV    |             tenger közepén, el volt lepve ökrökkel, lovakkal, birkákkal, miket
 9655 VII   |                  azok a kis oroszlánforma ölebecskék, amiknek mind alakjuk, mind
 9656 III   |        haraszgombolyag kiesett e szóra az öléből, s szétgurult valamennyi
 9657 XV    |               midőn ezt megfogta, magához ölelé, megcsókolá mindkét oldalról
 9658 XV    |                azonban hirtelen kisiklott öleléséből, s mielőtt Aladár sejthette
 9659 VIII  |                 amit te bírsz. No mármost ölelj meg, aztán vigyázzatok itthon,
 9660 IX    |                   mást, mint hogy magához ölelje és összecsókolja leánykáját;
 9661 XV    |                  midőn az ifjú őt magához ölelte; azonban hirtelen kisiklott
 9662 V     |                   negyvenre. Soha meg nem öletett és el nem adatott belőlük
 9663 XV    |                 erdődet, parkodat kimérte ölfának; az utolsónak már nem maradt
 9664 I     |              szaladjon vele, akinek pedig őellene van, az hadd jöjjön – ő
 9665 XIV   |                 három láb. Most vegyük az ölmértéket, s mérjük utána: a tetejétől
 9666 XIV   |                    mely gyökereiket fogja ölni, s más vegetációt honosít
 9667 V     |                cölöpökre?~– Hát akkor két ölnyinél több kimarad a földből.
 9668 V     |                   macskát, s elhajítá tíz ölnyire a repcébe.~Azzal aztán a
 9669 V     |                 hosszúnak kell lenni, egy ölre négy lábra a földbe leveretni;
 9670 IX    |                 úr békóit.~Azután karjára ölté Aladárt a tiszt, s sietve
 9671 VIII  |                   eddig nagy gyorsasággal öltögetett, igen nagy és fontos életfeladatnak
 9672 XV    |                 vacsora kész, de te válts öltönyt, mert kisasszony van a háznál.
 9673 IX    |          Ankerschmidt ismét szigorú arcot öltött; neki nem volt szabad elárulnia
 9674 IX    |           összepakolt mindent, mi egy női öltözék tökéletességeihez szükséges,
 9675 Uto   |             figyelme, hogy még a magyarok öltözetére is kiterjedt. Miniszteri
 9676 VI    |                   csak Szalmaváryné fogna öltözködni.~– Hahaha. (Ez jólesett.)
 9677 III   |                   aztán gyémántos ruhákba öltöztetni.~– Miért nem tanítanak arra,
 9678 I     |         megcsípnek! – szabódék e filozófi ömlengés ellenében praktikus aggodalommal
 9679 III   |                  kurtán végét szakítva az önbemutatásnak. – Foglaljon helyet. Éppen
 9680 XVIII |                régi barátnéja könnyeit az önéivel egyesítse. Hisz, ki érezhetné
 9681 IX    |                 sem tartóztatta magát egy önelégült mosolygástól.~– Óh, a nagy
 9682 VII   |             szemére vethesse valaki, hogy önérdekből járt ellenségének fogadott
 9683 II    |                   kurta férfiún, s büszke önérzet hangján tromfolt le rá.~–
 9684 IV    |                    s kielégített vendetta önérzetével nyújtá azt át a vasvillahordozó
 9685 I     |                   föl végre egész sértett önérzettel doktor Grisák – kinek néz
 9686 II    |                    mi kurta nyakának nagy önfeláldozásába került, ha nem hallgatózik-e
 9687 III   |         jellegezheté csendes neheztelését önfeláldozásának tagadólagos fogadtatása
 9688 VII   |       visszanyerte hadvezéri flegmáját, s önfeltaláló humorral fordult az ajtófélnél
 9689 XVIII |               gondolkodott többé regényes öngyilkolásról; eszébe juttatá, hogy van
 9690 XVII  |                  azt is, hogy a börtönben öngyilkossá lett Péter ugyanaz volt,
 9691 III   |      fölöslegesnek tartson minden további önigazolást; de ő meg akarta mutatni,
 9692 IX    |                tehet mást, mint hogy akit önkéntelenül elejtett, saját kezével
 9693 IX    |               hogy úgy megdupláztassék az önkéntes kölcsön; mire dr. Grisák,
 9694 VI    |              annyi lángoló honszerelemnek önmagába temetkeznie!~A balga! Hogy
 9695 IX    |                   no. Kérem, jegyezze meg önmagának, hogy akiről én azt mondom,
 9696 VI    |                olyan boldog emberek, akik önmagukban élnek.~Déli tizenkét órára
 9697 IX    |              szökhetik ön el tőlem.~– Van önnél pénz?~– Óh, igen. Ámbár
 9698 IX    |                    Mit ha akar a missz?~– Önnönmagának elégtételt venni, azt ecclatanter
 9699 IX    |                  utána. Az nagy szerencse önökre, hogy nincs idehaza.~– Tehát
 9700 IX    |                   hát beszéljünk most már önökről. Ez a furfangos kópé önöknek
 9701 IX    |               pénzt nem viszem haza, vagy önön bosszút nem állok.~Ez csakugyan
 9702 XVIII |                utolsó levél ördögi dühvel önté el epéjét.~„A madám még
 9703 IX    |                  amint rákezdte egyszerre önteni szapulószámra a záport,
 9704 XIV   |                    s így a Tisza arra nem önthetvén ki, olyan helyeket fog árjával
 9705 XV    |             tudott már.~E hír új eszméket öntött szívébe. Nem a birtok öröme
 9706 XIV   |                   sárga és lilaszín virág öntötte el a kövér mezőket, ott
 9707 II    |               érted életemet; ki véremmel öntöztem végig határidat, most ötven
 9708 XIV   |               neki sokkal több oka van az önvédelemre.”~Doktor Grisák azt válaszolta
 9709 XV    |                 többé nem nevezheti senki önzésnek azt, ami szerelem.~És boldoggá
 9710 VII   |                egy áruló van.~– Tudom, az ördögadtát! Ne is mondja tovább. Mindenről
 9711 VII   |                 átlátta, hogy igen jámbor ördöggel van dolga, aki már meg akar
 9712 V     |                  vitték sebesen lefelé az ördögmalmot.~– Állítsd meg! – ordítá,
 9713 II    |                hajtjuk le, üdvösségünkkel ördögök játszanak. De reszkessetek.
 9714 IV    |       Ankerschmidtnek egy egész bataillon ördögöt kellett visszatartóztatni
 9715 XV    |                 kiválasztotta a helyét az ördögtől született.~Kampós uramnak
 9716 VII   |                 Az lett volna még nagyobb ördöngösség, ha érteni lehetett volna,
 9717 IV    |                mint egyszerre mindjárt az öregágyúkkal rukkolni elő; amiért is
 9718 XV    |             először, akinek szíve van. Ha öregasszony volna, örülnék rajta, mert
 9719 V     |                 fordulónál a gépet kísérő öregbéres (pardon! – altknecht) Konrád,
 9720 XVII  |          házasulandó párt, s öröm volt az öregeknek a fiatalokban újra élni.~
 9721 IX    |            gondolják, hogy mihelyt valaki öregember, már lába szárába szállt
 9722 VII   |                nem.~– Van talán leánya az öregnek, akinek udvarlok, hogy elvegyem?~–
 9723 VII   |                   valamelyik leányomat az öregre akarom erőtetni feleségül?~–
 9724 IV    |                    büszkeségem, gyámolom; öregségem vigasztalása. Nem, az nem
 9725 XVI   |                 Ezalatt visszaérkeztek az öregurak.~– Kedves bácsi, jöjjön
 9726 XIX   |                  többet lakott nála, s az öregurat mindennap jobban meggyőzé
 9727 III   |                 nem a borotvától, mint az öregúréi, ki még aztán hosszú bajuszt
 9728 XIX   |                   rossz kedéllyel jött az öregúrhoz Ankerschmidt, s nyomtatott
 9729 IV    |                megcsaltak, kivertek őseim örökéből; és én el tudtam vesztett
 9730 XIV   |                   Az életben maradt leány öröklé testvére részét – nemcsak
 9731 XIV   |           életeért remeg, akinek vagyonát örökölni fogja!~– Márpedig, ha torony
 9732 VII   |               fáradság a fő itt, hanem az örökös vigyázat, ezeknek a furfangja
 9733 III   |                 mind számtartója, Kampós, örökösen konspirációkon törik a fejőket.
 9734 VI    |           birtokom volt akkor, mert anyai örökségem csőd alá volt kerülendő,
 9735 VII   |               atyafiak, kik már életemben örökséget, osztályt csináltak vagyonaimból,
 9736 IX    |                  nélkül is kiadom leányom örökségét. Azért nem kell neki húszezret
 9737 IX    |                   nagybátyám körül, hanem örökséghajhászásból?~– No, ez az én emberem –
 9738 IX    |              férjet, az minden igényét az örökséghez elveszítse.~Innen az a magán
 9739 VIII  |                  végezve, sietett haza az örömapai hivatás előkészületeihez
 9740 IX    |                nap a viszontlátás csendes örömei között folyt le Garanvölgyi
 9741 XVIII |                Azóta nincs nyugtom, nincs örömem, hogy egyesek ármánya s
 9742 IX    |              Pylades.~A kapus Vendelin úr örömére, mondá, hogy a doktor itthon
 9743 V     |             megszabadulhatnának, maguk is örömest visszaadnák az egész lopott
 9744 IX    |                    amitől félni lehet. Ez örömhírt hoz, mely előre tudva, jósolva
 9745 IX    |                  könnyű az embernek „apró örömöket” szerezni.~– De nini! Majd
 9746 IX    |                  jártam, hogy neked ilyen örömöt szerezzek, azalatt nekem
 9747 XIV   |                   azt a töltésig.~Nagyobb örömriadal nem fogadott még parthoz
 9748 XVI   |                    fogadni, hogy elhagyna őérte mindent, mindent, még ha
 9749 XVIII |                   eltévelyedettnek jobban örül, hogysem mint kilencvenkilenc
 9750 XV    |                van. Ha öregasszony volna, örülnék rajta, mert azt mondhatnám
 9751 V     |                      Hát hogy lehet ennek örülni?~– Mikor olyan nagyra van
 9752 VII   |                  aki semmit sem gyanít, s örvendeni kezdett a hazaérkezett lovag
 9753 I     |                 jött napon azzal a hírrel örvendezteték meg, hogy bizonyára a bor
 9754 IX    |           felugrott helyéről, megrázta az örvét a nyakán, fölemelte magasra
 9755 VIII  |                  hogy mi az a missz? Csak ösmerem tán azt a zöld selyem fátyolt,
 9756 XVIII |             nagyságos asszonynál; a végén összeadva, summa summarum, ennyi meg
 9757 III   |                 természete, ha ez a kettő összeakad, kétségtelen az explózió!~
 9758 II    |                 virtusnak tartja. A mezőn összeáll a munkásokkal, s beszél
 9759 IV    |                  antecedens és consequens összeállításából támad; nála csak az ragadt
 9760 VIII  |           Vendelin úr részéről az volt az összebeszélt jeladás, hogy általa egy
 9761 VI    |              legutóbbinak veszi.~– Mintha összebeszéltünk volna. Nézze ön, én éppen
 9762 IX    |              rázkódó nótát. Ezeket szépen összeboronálta. A jó mulatság mellé, hogy
 9763 IX    |                Itt igen kedélyesen tudott összeborzadni az asszonyság, ami neki
 9764 XIV   |        fölberzegetve hátán és oldalain az összecsapzott szőrt, utoljára hosszú,
 9765 VII   |             csuklóját, s engedte kegyesen összecsatoltatni; csupán arra kérve feldíszítőjét,
 9766 VII   |                 ablakernyő, apró lécekkel összecsatolva, mik a lezárás pillanatában
 9767 IX    |                  egy széken, azt százszor összecsókolá, kebléhez szorongatta; és
 9768 IX    |               mint hogy magához ölelje és összecsókolja leánykáját; s miután ez
 9769 XVI   |                  Én nem azt gondoltam: Az összedűlt kastély helyébe én másikat
 9770 IX    |              Hermine-t?~A szobaleány majd összeesett ijedtében.~– Mi, kérem,
 9771 XVIII |                 mert ez legalábbis valami összeesküvés elágazó fonalaira fog vezetni.~
 9772 VII   |                hátra. Süljön ki rá valami összeesküvésféle, akkor aztán rossz idő lesz
 9773 III   |              táplált, felfedezte, hogy ön összeesküvést tervez kasznárjával, Kampós
 9774 VII   |            mindmegannyi kész rejtekhelyek összeesküvők és vércsetojások számára,
 9775 VII   |                 így is azonban alig tudta összefogni a száját az éjjeli dértől.~–
 9776 IX    |              magától hitelezőjét, s azzal összefont karokkal doktor Grisák elé
 9777 II    |               kibontogatni.~A nagy férfiú összefonta karjait mellén, s fejét
 9778 VII   |                   üres palackból, melynek összefüggése leend később kiderülendő
 9779 VII   |               pincében, a víz ott gyorsan összefut, s a taposott földről a
 9780 VII   |                 az ászokgerendán, gyorsan összefutni, s egy nyilván besüppedő
 9781 IX    |                  kérdezé:~– Mi az a kerek összegecske?~– Megérdemli, hogy összegnek
 9782 IX    |                   tesz, igen csinos kerek összegecskét ajánl kiegyenlítésül.~–
 9783 XVIII |                 kezelni uzsorára kiadandó összegeit, egzekválni szökevény adósokat,
 9784 IX    |           összegecske?~– Megérdemli, hogy összegnek neveztessék – szólt dr.
 9785 IX    |          Maradjanak szépen az előszobában összegyűlve. A papa nem szokott bántani
 9786 IV    |                minden elképzelhető alakba összegyúrta, végtére pedig földhöz vágta,
 9787 IX    |                  átvett levélbe, s azután összegyűrve azt markában, csüggedten
 9788 VII   |              környezve, mik tetején körül összehajlottak, mintha ők vállalták volna
 9789 VI    |              asszonyi szívben.~A kérvényt összehajtá, s visszatette a lovag elé.
 9790 VII   |                   egy hosszú, hivatalosan összehajtott iratot vett elő, s a lovagnak
 9791 III   |           Szemeinek csendes lehunyása, az összeharapott ajk tanúsítá, mily benső
 9792 VII   |              juris által fogalmazottat, s összehasonlító vele. Micsoda eszmeszegény,
 9793 I     |         előmutatni az úton, s keze írását összehasonlíttatni mindjárt in facie foci,
 9794 XIX   |                   Később bekövetkeztek az összehívott országgyűlésre való választások.~
 9795 IX    |                    a puskára, mely nagyon összehord; a szélre, mely elhajtja
 9796 VI    |                  lesz belőle; soha jobban összeillő kedélyek egymással nem találkozhattak.~–
 9797 I     |                  igyék, hogy ismerőseivel összejöjjön, hogy vadászni járjon, hogy
 9798 XV    |                   amint Grisák barátommal összejövök, annak a hajába kapok, s
 9799 XV    |              Aladár; térképeit, műszereit összekapcsolta, úti köpenyét nagy osztentációval
 9800 IX    |               féltek tán, hogy meggátolom összekelésüket?~– Attól nem, hanem hogy
 9801 VI    |                  aztán, mikor pajtásaival összekerül, nem győzi eléggé magasztalni,
 9802 III   |         kétségtelen az explózió!~Ezek jól összekerültek.~A hadastyán kardja végigcsörtetett
 9803 VIII  |               talán azzal, kivel sorsomat összekötöm, a rideg elbujdosás sorsát
 9804 Uto   |                   szigetparton, keze-lába összekötözve. Máig is rejtély Beniczky
 9805 XV    |                   tracírozással. Két szív összeköttetési vonalainak előmunkálatai
 9806 IX    |                Eliz forró homlokára tette összekulcsolt kezét, s lassankint magához
 9807 XIX   |                előre kiszemelt odúba, ott összekuporodik, s nagy megnyugvással várja,
 9808 XV    |          ércgépezetébe; onnan kihúzni egy összemorzsoltatásra szánt halandót? Lehetséges-e,
 9809 IX    |            bőröndöt, kalaptokot keresett, összepakolt mindent, mi egy női öltözék
 9810 VII   |                   bútormaradványok, miket összerágott a szú; minden padlásablaknak
 9811 V     |             béreseivel hordassuk be a már összerakott boglyákat, mert nagy kár
 9812 VI    |                 csupa régi pénzekből volt összerakva, kisebb-nagyobb aranyakból.
 9813 III   |              csakhogy nem oly kegyetlenül összeráncolva; annak a kék szemei, csakhogy
 9814 XIV   |                   dűlt köveket, azokat az összereccsent gerendákat s a házán keresztülomló
 9815 XVI   |                   az új építmény hamarább összeroskadt, s az ócska ház még most
 9816 VI    |               fotölyhöz szegezi, amelyben összeroskadva ül; e két éles nyíl Corinna
 9817 V     |             versenytárs által kegyetlenül összerugdaltaték.~Mire segítségére siettek,
 9818 V     |                 takaríthatta, táplálhatta összes állatait, mintha valami
 9819 IX    |             sietsége volt a tüzes dohányt összeseperni, hogy össze ne égesse a
 9820 I     |                  De hisz az épület idővel összeszakad.~– Annál szebb lesz. Egy
 9821 IX    |              visszadobta a levelét, s jól összeszidta hozzá, s hazakergette a
 9822 III   |                ujjaik közt a morzsalékból összeszoktak gyúrni, s ami aztán olyan
 9823 XVI   |                úri kastélyát fölépítteti, összeszorítkozhatik benne, s innen legalább
 9824 XV    |          csengettyű szavára mind a négyen összetalálkoztak ismét az ebédlőben.~Garanvölgyi
 9825 IX    |                  sokkal jobban teszed, ha összetéped házassági szerződésedet,
 9826 IX    |              könyörge még Maxenpfutsch úr összetett kezekkel.~– Semmit többé.
 9827 Uto   |                 hasonló ismerősből van az összetéve, ámbár egy-egy erős vonás,
 9828 IX    |                  ő, ki ilyen mulatságosan összetréfált magának hét óra lefolyása
 9829 IX    |               múltkori scéna után csaknem összeverekedve doktor Grisákkal és Maxenpfutsch-csal,
 9830 IX    |                 előtt?~– Óh, senki sem.~– Összeveszett ön vele?~– Még nem is láttuk
 9831 III   |             csendesen mellé. A két öreget összeveszítenie már szépen sikerült. – Jobb
 9832 I     |                fogok pörlekedni.~És azzal összezsinegelé pöriratait, betette a szekrénybe,
 9833 XIV   |                   mindez eltűnt. A malmok összezúzva, letépve láncaikról, a járművek
 9834 IX    |         becsérzete, apai szeretete, ebben összpontosult mindaz, amit fájdalomban,
 9835 XV    |                hanem csupán a jóknak azon ösztönéből, mely az érző lelket a szenvedők
 9836 XVIII |                valónak pedig szám szerint öten. Azzal ment megint vissza
 9837 IX    |               kell belőle adni Grisáknak, ötezerötszázat Maxenpfutschnak, ezerötszázat
 9838 IX    |               engem, hogy tízezer helyett ötezerrel érjem be?”~Mi pedig azt
 9839 IX    |                   nem, nekem csak a magam ötezre kell. Még a kamatokat is
 9840 IV    |                   is eltette emlékül a jó ötforintos kalapjával kicserélt kalábriaiját.~
 9841 IX    |            azonban még tovább is főzte az ötletét, s midőn az irodában letett
 9842 I     |                   juris ezt humorisztikus ötletnek találta, s úgy vélte, hogy
 9843 XIV   |       lélekvesztővel nem; de talán egy jó ötlettel. Támad az embernek, mikor
 9844 IX    |                magában dönögve, a sorokat ötödéből-hatodából; azután rábillentette a
 9845 XIII  |                   kiönt?~– Igenis. Minden ötödik-hatodik évben el szokta venni azt
 9846 IV    |             szánnia magát, hogy keresztül ötöl-hatoljon a levélen.~Szerencsére a
 9847 IX    |        dicsekedett, hogy a gavallérjaiból ötös fogatot csinál. Nagyon meg
 9848 VII   |                  délre harangoztak, midőn ötvenedrészével elkészültek a rettenetes
 9849 XIV   |              javaslat; egyszerre ugrottak ötvenen is, hogy készek átmenni
 9850 II    |           forintot küldtek számomra, s te ötvenet eldugtál belőle!~De már
 9851 V     |           vizsgálat elrendelése végett.~– Ötvenöt, hatvanöt, hetvenkilenc,
 9852 V     |                vetéséről a férgeket, s az övékére utasítom. Mondtam neki,
 9853 IX    |              írásomat, s én visszaadom az övét.~– S ön nem akar semmi igényt
 9854 IX    |                kívánom.~– Haza kívánja! – övölte Maxenpfutsch fejét dühösen
 9855 XIV   |                   omlott át a túlnan jövő özön.~E szakadáson túl az egész
 9856 XIV   |              mellett vágott neki ismét az özönnek.~– Ön a szerénységet egész
 9857 I     |          vitalitiumot bírta azt testvérem özvegye; én készpénzen vettem azt
 9858 III   |             nincsen.~A lovag még 48 előtt özvegyen maradt, két leányát akkor
 9859 I     |                 nem akart, tehát testvére özvegyénél levő birtoka annak tulajdonává
 9860 VI    |                szerzett birtoka lévén, az özvegyi jogon bírt jószágrész Ádám
 9861 IX    |                van ő is itt, akár nem. Mi őfelőle is végezhetünk nála nélkül.~–
 9862 III   |                  korban, amikor még nincs officiose megengedve a regényolvasás.~
 9863 IX    |                félöröm, féldüh hangján az őgyelgőre, s midőn a galléron kapott
 9864 XVIII |                  és kifejezni találkozási óhaját.~Férfiak rendesen igen nehezen
 9865 IX    |                   készíteni. Ön ezzel nem óhajt szórakozni?~– Nem. Mivel
 9866 IX    |                  egy ily hírt minél előbb óhajta olvasni?~A két nővér tanácsot
 9867 II    |                 volt, nem említette, hogy óhajtana velem találkozni?~– Kérem
 9868 I     |               tartozó belső telket, bírni óhajtaná a rajta levő épületet is,
 9869 XVIII |                anyanyelv elfeledése miatt óhajtandó egy idegen nyelvben jártas
 9870 XVIII |            elfelejtetni; s kinek egyedüli óhajtása az, hogy egykor ön meg fog
 9871 IX    |                  vettem észre, hogy ő sem óhajtja e viszony folytatását.~–
 9872 VI    |                ahol halálra epedjenek egy óhajtott asszonyi hang hallhatásaért.~
 9873 IX    |                  volt tőlem, semmi egyéb. Óhajtottam látni azt a vakmerő fickót,
 9874 IX    |                elítélném magamat.~– S nem óhajtozik ön az élet apró kényelmei
 9875 V     |                    fel is méri, amivel az óhitű táblabíró egy hétig tábor-sokaság
 9876 VI    |                 levelek lajstromán, miket őhozzá küldött a szép özvegy, s
 9877 IX    |                   nagyobb, ha atyám éppen őiránta nem engesztelődik ki, mert
 9878 IV    |               maga.~Nagyobb ünnepélyesség okáért négy gyertyát gyújtott meg
 9879 IX    |  szerencsétlensége közvetett és közvetlen okaira: a puskára, mely nagyon
 9880 VI    |             voltak, hogy a „doctor juris”-okat nem lehet szerelmes szerepekben
 9881 V     |               tekintetes Garanvölgyi uram őkegyelme repceejét, szombatyig be
 9882 IX    |              nevét a boldogságot kötelező okiratnak. Hasonlót cselekvék Vendelin
 9883 IX    |                  Az ide hozzám leérkezett okiratok közt lehetetlen volt meg
 9884 I     |                 úgy van. Megmutathatom az okiratokat.~– Sajnálom; de ez nem változtat
 9885 IX    |                  ki bányász. Én részemről okleveles mérnök vagyok; értek a mesterségemhez
 9886 VI    |                  nem kelni, amíg a kívánt okmány szerkesztve nincsen.~A doktor
 9887 I     |            formahibát felfedezni abban az okmányban – szólt irtózatos jóakaratú
 9888 I     |                    Óh igenis, minthogy az okmányok világos szava szerint uraságod
 9889 I     |               volnának még az ilyen ócska okmányokra?~– Minden bizonnyal! – iparkodék
 9890 XIX   |        politikában, akiket „szangvinikus”-oknak szoktak nevezni. Akik mindent
 9891 I     |                  Igen természetesen; azon oknál fogva, hogy magam valahonnan
 9892 IX    |       kiválasztott tárgya. Látszott, hogy őkörüle forognak az eszméi.~– Hiszen
 9893 IX    |                  t menyasszonyom bizonyos okoknál fogva mellőzvén lefirkantani,
 9894 IX    |                   az asszonyt: engemet ne okoljon ön.~– Óh, az öreg fogatlan
 9895 IX    |             Hermine.~Erzsike ugyan azt az ókonzervatív észrevételt tette, hogy
 9896 I     |          klasszikusok nyelvéhez, mint egy ókori azilumhoz menekülünk néha,
 9897 IX    |                 utánam többé, amit nagyon okosan is tesz szegény; hanem az
 9898 XIV   |             találta a gubás embernek azon okoskodását, hogy mikor az elemekkel
 9899 I     |                   ennek több pénz kell! – okoskodék a doktor.~– Essünk át rajta,
 9900 IX    |                  válópert bevégzi. Én nem okoskodom a kék levegőbe. Ha az egyesség
 9901 V     |              értelmezé így, természetesen okoskodva, hogy ha az emberek között
 9902 I     |            uraságodnak kellemetlenségeket okozni, hanem azért jövök, hogy
 9903 XIV   |                  hogy a földnek vonzereje okozza a pondus specificumot, miért
 9904 V     |            yorkshire-i praedicatumot igen okszerűen értelmezé így, természetesen
 9905 XIV   |                 míg vízmentében mármarosi oláhok tutajai szoktak csendesen
 9906 II    |            keresztül a falun, Szerbiából, Oláhországból; társzekeresek Lengyelországból:
 9907 VIII  |                lámpásaiból már kiégett az olaj, a kocsis járatta csendesen
 9908 XV    |                   ki hozta el szabadulása olajágát; itthon elzárja előle leányát,
 9909 VI    |            preceptor megtud valamit, majd olcsó lesz a mogyoró pej!~Ankerschmidt
 9910 XVIII |            szeretem inkább e fürdőt, mert olcsóbb, mint a külföldiek, s én
 9911 XIV   |            áttörheti az ár, akkor a másik oldal Te Deumot énekelhet, mert
 9912 XIII  |                 felét, melynek napnyugati oldalába a Garanvölgyi család sírboltja
 9913 IX    |          parancsolják a feleséget a férje oldalához. Hát jön-e doktor Grisákhoz,
 9914 XIV   |           fogaival fölberzegetve hátán és oldalain az összecsapzott szőrt,
 9915 I     |            lándzsának, amely Szebennél az oldalamba törött; hanem én egyáltalában
 9916 IX    |                  ugrott, két első lábával oldalba taszítva gyöngéden, aztán
 9917 XVI   |                  vigyázz magadra ezzel az oldalbordával, mert ebben mesterünkre
 9918 VII   |                köpenyegébe húzta magát, s oldalt feküdt a saraglyában, s
 9919 VI    |            letelepedett mellé; dr. Grisák oldalvást ült le, nagy kedvetlenül
 9920 III   |                 Eliz rögtön letett tűt és ollót, elővette a grammaire-t;
 9921 V     |             kattogtak, s az egymásba kapó ollóvasak siccegtek hatalmasan a szalmaszálakon.
 9922 V     |            csüggött alá, karjára pedig az ólmos cifrázattal ékesített nyelű
 9923 IX    |                   csavartam kezemre, s az ólommal ütöttem.~– Ah, ez erős.~–
 9924 IX    |                  verni, mely büntethet és oltalmazhat, ahogy neki tetszik. – Ne
 9925 XVIII |             jöjjön ön, ha lehet, s legyen oltalmazóm.~Corinna”~A nro 2. szólt
 9926 IX    |            Elbeszél a násznépről, mely az oltárhoz kíséri; ott körülállja,
 9927 VI    |             bevett szokás szerint, minden oltározó úgy osont el, hogy azt senki
 9928 XIV   |                  a vízből.~Az emlékezetes óltetőből készült híd szolgált állomási
 9929 IX    |                 uram, és azt akarta, hogy oltsam be neki a himlős birkáit,
 9930 XIX   |                   napfényes idő van, a hó olvad, az ég tavaszkék, ostoba
 9931 IX    |                 Hermine által írottat.~Az olvasás alatt a missz arcán és homlokán
 9932 XVI   |                     De ha mégis e levelek olvasása után bebizonyodnék ön előtt,
 9933 IX    |                   most már egészen értem. Olvasd el csak.~Aladár végigolvasta
 9934 IX    |              Garanvölgyi kandallója előtt olvasgatá Tacitusát, midőn Kampós
 9935 VI    |        alkalmatlan gát ez a szemüveg; nem olvashatnak a férfi szemében, ahelyett
 9936 VII   |              anekdotás könyvekben sokszor olvashatni.~– Jól van! Korcsmáros!
 9937 IX    |              Kiadják tán – mint nevettető olvasmányokat „für die reifere Jugend”?~
 9938 IX    |            Atyámhoz nem merek írni; ő nem olvasná el levelemet, megátkozna.
 9939 Uto   |                   a hatást, amit akkor az olvasó közönségre gyakorolt. Nemcsak
 9940 I     |               bosszankodjál, másodszülött olvasóm, hogy annyi latin mondást
 9941 Uto   |                 már szépen kell kérnem az olvasót, hogy higgye el nekem, hogy
 9942 IV    |           tisztviselője, aki tud németül, olvastassa el azzal, s ha lehet, ismertesse
 9943 V     |                  Bogumil jutván eszébe.~– Olyanformán ütött meg, kérem alássan –
 9944 IX    |              hamisan hunyorítva szemével, olyasmit mondott, hogy csak őrá kell
 9945 XIV   |                   azok persze mind rendre omlanak; de ezt egy bécsi építész
 9946 VII   |                   hason lehetett bebújni; omlatag tűzfalak, miknek tátványai
 9947 XIV   |             szálas jegenyefák egymás után omlottak a földre, mire a tizedik
 9948 XVI   |                   kell neki, hogy halomra omoljon, s megadja magát a mulandóságnak:
 9949 VI    |                    Grisák tétovázva. – Én őnagyságához, Pajtayné asszonysághoz
 9950 VII   |            figyelmét, hogy az egyik ablak ónkarikája ki van esve, s azon keresztül
 9951 IX    |               jár-e színházba, micsoda új operák vannak azóta, amik tetszenek.
 9952 IX    |                  tud fütyülni, néha egész operákat elfúj.~A vártoronyban délre
 9953 III   |                Natalie és Hermine az ifjú oppozíció-tagra. – Hogy lehet oly gyöngédtelen?!~
 9954 XIV   |                  nagy messzeség. A síkság optikája csalárd. Aladár tanácsoló
 9955 VIII  |               alázatosan kérdi, hogy hány órai zongora-sáncmunkára van
 9956 II    |                    Detto: Sándor repetáló órájának kiigazításáért 3 Ft.”~„Ismét:
 9957 XV    |                most itt maradok, ahol nem őrajtuk áll, hogy engem elfogadjanak-e
 9958 VIII  |        tisztelendő úr, amíg azok a hosszú órák egymás után lefolytak; elmúlt
 9959 XVI   |                  ketten.~Azzal elővevé az óraláncára csatolt kulcsot, s kinyitá
 9960 IX    |            őrangyala. Vegyen oltalma alá.~Őrangyal úr felemelé a hölgyet, s
 9961 IX    |                    Uram! Ön az ártatlanok őrangyala. Vegyen oltalma alá.~Őrangyal
 9962 IX    |                ideje elengedtetett; ön ez órától fogva szabad. Azért a búcsúlakomát
 9963 IX    |                    hogy a könny két piros orcáján mint patak áradt végig;
 9964 IV    |                  megcsókolgatva két piros orcáját, azzal az intéssel bocsátja
 9965 XIX   |                  szakálláról; ha a farkas ordít az erdő mélyén: akkor a
 9966 V     |              kellett volna ébredni a nagy ordításra, mert ezek nem oly kisasszonyok,
 9967 IX    |                   szivarozott volna ön! – ordító közbe mérgesen Maxenpfutsch
 9968 IX    |             kezébe?~– Ez a parancs. Ez az ordré.~– Bocsásson a kisasszonyhoz.~–
 9969 XIV   |               méltóságod, hogy kiállított őreim feltartóztatták?~– Ah, tehát
 9970 IX    |                   szállt ki a bérkocsiból Orestes és Pylades.~A kapus Vendelin
 9971 IX    |                 tégy.~Eliz ezzel liliputi őrét a külső szobában hagyva,
 9972 I     |         múlhatatlan szüksége van a státus orgánumainak ellenőrizni azon kihágást,
 9973 VII   |                  ház ajtaját, addig ő egy orgonabokor árnyában elbújva, rálesett
 9974 II    |                  kémekre bízzuk, fejünket orgyilkos kezébe hajtjuk le, üdvösségünkkel
 9975 III   |              Elüldöztek belőle. Mindenütt orgyilkosok fenyegettek. Bujdosnom kellett.~–
 9976 VII   |               azon paranccsal, hogy ha az őrhöz ér, tegye magát állásba,
 9977 IX    |               korán fölkelt, a misszt, ki óriás időkig szeretett pihenni,
 9978 III   |              tudatni, hogy „óh be otromba óriási nagy hazugságot akarsz te
 9979 V     |                 kis Gyuszi. Már most maga őrizhette, takaríthatta, táplálhatta
 9980 XV    |                  írt hozzá titokban, hogy őrizkedjék a házi árulótól.~A levelet
 9981 III   |                  mert az tud lengyelül.~– Őrizkedni fogok – mondá Bogumil, amit
 9982 VII   |                  De hisz azt meg is fogom őrizni. Azt ugyan nem engedem mondatni,
 9983 III   |                kedvét. Éjjel pedig kürtös őrjárók cirkáltak a kastély körül,
 9984 VIII  |              voltál kisgyermek korod óta. Őrködjél testvéred fölött; tudod,
 9985 XIV   |                 az éjjel felváltva fognak őrködni. Aladár, mint a fáradtabb
 9986 V     |              helyben ki is csépli, meg is őrli. Vendelin úr utánanézett.
 9987 VII   |                   azután lelkére kötve az őrmesternek, hogy minden vagyonával
 9988 III   |           Ankerschmidt lovag, mint vértes őrnagy, több évig lakta Magyarországot;
 9989 IX    |             nevetést, Ankerschmidtre csak őróla ragadt át. Mikor aztán sokáig
 9990 VII   |                  a szóra, mint azok a kis oroszlánforma ölebecskék, amiknek mind
 9991 VII   |                  alakjuk, mind bátorságuk oroszláni, csak éppen termetük miniatűr
 9992 IX    |                   soha.~Végül a düh, mely oroszlánokat szül, annyira potenciázta
 9993 XV    |         tekintetes úr, hogy hozzak el egy oroszlánt, egy bölénybikát: elhozom;
 9994 IX    |             fáradságba; míg a levélketrec oroszlánya meg hagyja lágyítani kőkemény
 9995 XVIII |          kinyitott szájal, mindig csak az orrán keresztül.~Szegény bolondok!
 9996 II    |                   visszanyomta; azután az orrának került, azt csavarta; utoljára
 9997 IX    |          ellenfelének coûte que coûte, az orrával kell azt meghallani, amit
 9998 III   |                      kérdé a lovag gyanús orrhordozással.~– Nem kényszerítve harcoltam,
 9999 II    |             Fizetek.”~Hanem hát azt mégis orrolta a dologban, hogy akárki
10000 I     |                      s mérgében úgy ütött orron pálcájával egy kerge birkát,
10001 I     |             kínált birkafejő széket magas orrú aprehenzióval utasítva el
10002 III   |                bizonyos ponton vonulni az őrseregnek, s netaláni vakmerő támadásokat
10003 II    |     Gazdatiszteiket, cselédeiket mind más országból hozták; Garanvölgyi tiszteinek
10004 XIX   |              bekövetkeztek az összehívott országgyűlésre való választások.~Aki a
10005 IV    |                  Hát te kifordított lelkű országkerülő. Így mentél te árulkodni
10006 Uto   |          Bonyhádyra változtatta, s aki az országos vásárokon szedette le a
10007 XVIII |                mondá, hogy erre a szegény országra többé semmi gondja; ezentúl
10008 Uto   |                  aztán megörökíttetett az országszerte énekelt népdalban:~„Kecskeméten
10009 Uto   |              miután tabula rasa-t csinált országunkból, utoljára még az árvizet
10010 XIV   |                vész fenyegette háznál.~Az országút és a töltés közötti rét
10011 XIV   |                égre, mire Ankerschmidt az országútra tudott vergődni.~Itt azután
10012 XIV   |                alatt megtörtént.~Midőn az országútról lekanyarodva, a töltés felé